Szuperszámítógépek a Forma 1-en
Évről-évre több száz millióan követik a Forma 1-es versenyeket világszerte. Talán kevesen tudják, de a Forma 1 történetében is fontos szerepet játszanak a szuperszámítógépek. A szuperintelligens és szupergyors gépeket elsősorban az áramlásdinamikai modellezés területén vetik be. Ezek a rendszerek ugyanis átlagosan közel 17 óra alatt hajtanak végre egy olyan szimulációt, ami egy otthoni notebookkal 5 hónapig tartana.
A világban 1950 óta rendeznek Forma 1-es versenyeket. Az első ilyen futamot a ma már klasszikusnak számító Silverstone-ban tartották meg. Ahogy a technika, úgy a Forma-1-es autók is évről évre fejlődnek. Míg az 1960-as években még „csak” 220 lóerős járművekkel versenyeztek a pilóták, ma már 780 lóerős motor hajtja az autókat. De nem csak a teljesítmény területén változott rengeteget a sportág, hanem a versenyautók elektronikai felépítésében, a gumiabroncsok szerkezete, összetétele tekintetében és természetesen folyamatosan fejlődik a járművek aerodinamikai kialakítása is.
Utóbbi területen kimagasló szerepe van a szuperszámítástechnikának. A Forma 1-es csapatok már régóta használnak sokprocesszoros szuperszámítógépeket az áramlástani modellezéshez, azaz a CFD elvégzéséhez. A tesztek során számítások milliárdjait végzik el a számítógépek, amelyek révén a versenypályán mozgó jármű körül áramló levegőt szimulálják. Az eljárás révén előre jelezhetővé válik a legapróbb változás is, amelyet az alkatrész megváltoztatása eredményez a leszorító, és a húzóerő alakulásában. Az is tesztelhető, hogy a szerkezeti átalakításnak milyen kihatása van az autó sebességére és irányíthatóságára.
Egy tavaly üzembe helyezett ilyen szuperintelligens gép például akár 17 óra alatt is képes végrehajtani egy olyan szimulációt, amely egy otthoni notebooknak 5 hónapig tartana. Így a csapatok által kifejlesztett aerodinamikai megoldás már azelőtt leellenőrizhető és vizuálisan is megjeleníthető, hogy elkezdenék a prototípusok legyártását és szélcsatornában való tesztelését. Tehát egyértelműen kijelenthető, hogy ma már a szuperszámítástechnika alkalmazása az autógyártás, autófejlesztés területén a versenyképesség elengedhetetlen tartozéka, ráadásul költséghatékony is, hiszen felesleges gyártási és időigényes tesztelési folyamatokat vált ki a szimulációs eljárásai révén.
Magyarországon már a kilencvenes években felmerült a gondolat, hogy a hazai kutatói szférának szüksége lehet egy ilyen eszközrendszerre. Az ügyet végül a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) karolta fel, és 2001 elején sikeresen be is üzemelték a NIIF Victor Hugo utcai központjában az első szuperszámítógépet. Azóta több beruházás is történt a rendszer fejlesztése érdekében.
Jelenleg is zajlik az úgynevezett „Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban” elnevezésű projekt, melynek következtében 2014 végéig megnégyszereződik a magyar szuperszámítástechnikai összkapacitás. Ezt a gyakorlatra úgy lehetne lefordítani, hogy olyan teljesítménnyel bír majd a hazai rendszer, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre. A projekt két kiemelt központja Budapest és Debrecen. A Magyar Állam és az Európai Unió összesen közel 2 milliárd forinttal támogatja a projektet.
Képek: theengineer.co.uk; automoto.it
Kapcsolódó cikkek
- Először ültettek be hazánkban mindkét fülbe implantátumot
- Még gyorsabb lesz a világ leggyorsabb szuperszámítógépe
- Keleten növekszik, nyugaton stagnál az ATM-piac
- Új, imagePRESS C800 sorozatú, íves nyomtatásra képes Canon nyomtatók
- Szabadon felhasználhatók a Tesla technológiai szabadalmai
- Elkészült a digitális Légifelvétel Archívum
- Robotok vehetik át a spermák helyét a mesterséges megtermékenyítésben
- Művészet, lakberendezés és webes technológia találkozása
- 50 millió Sharp Plasmacluster technológiájával felszerelt terméket értékesítettek
- Megérkezett az LG G3
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.