Prim Hírek

Nyírő András: - Nem lesz ilyen ellátottság, 10 éven belül legalábbis szerintem nem. A számítógép kezelése bonyolult dolog, sokkal nehezebb megtanulni, mint például egy távirányító kezelését, angoltudás szükséges hozzá, és nálunk az emberek többségéből mindehhez hiányzik a motiváció. A számítógép használata ráadásul nagyfokú interaktivitást is igényel, sokkal könnyebb például a tévét nézni.

Vértes János: - 2010-re nem a mai internet-hozzáférés lesz a jellemző, hanem a mobileszközök, az autórádiók és gyakorlatilag minden tévékészülék hálózatba kötése, vagy ezer olyan dolog, amire ma nem is gondolunk, így mire ez az állapot bekövetkezik, nemigen lesz értelme a kérdésnek. A statisztikusok a telefonnal, a televízióval és hasonlókkal való ellátottságot fogják vizsgálni, nem pedig az internetellátottságot... Ugyanakkor 2010-re nagy valószínűséggel a családok 20-30 százalékánál (nagyjából akkora hányadnál, amekkoránál ma több autó, több videó, több mobiltelefon van) több internet-hozzáférést biztosító eszköz is lesz egy háztartáson belül.

W.: - Két generációval később lakosságunk hány százaléka lesz "számítógép-tudatlan"?

Virányi Péter: - Ez a szám feltehetően minimális lesz, azonos az analfabétákéval. Durván 14-15%.

V. J.: - Hetven? Nyolcvan? Néhány évtized múlva nagy valószínűséggel az internet és a számítógép beépül minden bennünket körülvevő tárgyba, s ahogy nem kell számítógépes tudás ahhoz, hogy valaki autójának fedélzeti komputeréről leolvassa, hány kilométert tehet még meg a következő tankolásig, ugyanúgy ahhoz sem kell, hogy a tévéjét egy internetes csatornára hangolja, vagy hogy a frizsider automatikusan jelezze a sarki fűszeresnek: kifogyott a vaj, a tej és a tojás, jó lenne beindítani a házhoz szállítást...

W.: - Mikorra teszi, hogy hivatalos ügyeink 50%-át a neten intézhetjük?

V. J.: - Öt év... Az ügyintézés nem a .com, hanem a .org területe, ott mindig is lassúbb lesz a fejlődés az érdekek hiánya, az emberek hatalmi öntudata, a fontosság látszatának fenntartása miatt...

Ny. A.: - Úgy gondolom, mobilon hamarosan egy csomó dolgot el fogunk tudni intézni, hiszen már ma is lekérdezhetjük a bankszámlánk egyenlegét, SMS-ben értesítést kaphatunk a bankkártya használatáról. Hiányoznak azonban nagyon fontos döntések, amelyek támogatják a számítógépes vagy WAP-os ügyintézés elterjedését. A jogszabályokon kívül a megfelelő szabványok kidolgozására, elfogadására is óriási szükség lenne. A bonyolultabb hivatalos ügyek intézését például szabad elérésű terminálokon lehetne megvalósítani, akár egy telefonfülkéből, egy kávézóból vagy egyéb nyilvános helyről.

W.: - Mit nem tudunk elintézni a neten öt év múlva?

V. J.: - Mondjuk Magyarországon még öt év múlva sem tudunk .hu típusú domaint regisztráltatni... A dologhoz illő lenne egy smileyt hozzátennem, de a példa nem véletlen: minden olyan területen, ahol az emberek maguknak vindikálják mások "érdekeinek" védelmét, ahol a tyúkólnyi hatalmat nem sikerül ellapátolni, ott megmaradnak azok a fellegvárak, amelyek megkívánják a polgár személyes bemenetelét, a faxot, a két tanút stb.

V. P.: - A virtuális szerelmet viszonylag kevéssé, de az az érzésem, hogy mindenfajta érzelmi kapcsolatot nehéz volna. Maga a betű nem fejez ki érzelmeket, még akkor sem, ha különböző piktogramok léteznek erre. Meggyőződésem, hogy az emberi érzelmeket nem fogja kihozni az internet. A másik, amiben nagyon bízom, hogy újabb könyvtárakat fognak teleírni avval, hogy vége a papírnak.

W.: - Lemaradnak-e a kisvállalkozások az internetes versenyben?

V. J.: - Nem. Az internet új típusú szövetségeket, erőegyesítéseket tesz lehetővé, szerintem néhány gyors kisvállalkozás nemcsak behozhat, de akár le is körözhet nagyvállalkozásokat. Persze a gyors, okos, előrelátó nagyvállalatok tőketartalékai - ahogy az élet minden területén - itt is az olló szétnyílását eredményezhetik, azonos körülmények között a szegény szegényebb, a gazdag gazdagabb lesz... Ám az internet kínál néhány olyan sanszot, amelynek kihasználása ezt az általános trendet megfordítja.

V. P.: - Szerintem ugyanaz fog történni, mint az élet többi területén, tehát lesz néhány nagyvállalkozás, amely általános igényeket fog kielégíteni, viszont a kézi munkára mindig volt igény, tehát a kisvállalkozások szűrődni fognak. Rá lesznek utalva a nagyokra: vagy beolvadnak, vagy megeszik őket. De hogy jó néhány kisvállalkozás meg fog maradni a piacon az egyedi igények kielégítésére, az biztos.

W.: - Az államnak be kell-e avatkoznia az internet fejlődésébe?

V. P.: - Be kell avatkoznia a személyiségi jogok védelmében, az adatbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben, minden egyébben pedig hagynia kell. Az internet egy médium, ad absurdum ugyanolyan, mint egy óriásplakát. Az állam birtokolhat minden további nélkül saját hozzáférési lehetőségeket, amelyeket valamilyen módon preferál - ez egy nagyon pici szelet -, de semmiképpen nem fog másképp viselkedni az internet, mint a televízió.

V. J.: - A törvényalkotóknak - lehetőleg az analógiák alapján - meg kell rajzolniuk a határokat... Az állami beavatkozás másik terepe, egy kihagyhatatlan lehetőség, ha a másodlagos elosztás keretében a legnagyobb gazdasági erőre koncentrál, vagyis minden eszközzel gyorsítja az internet térhódítását, a szükséges eszközök, a szükséges ismeretek elterjedését. Az államnak két kézzel kellene támogatnia azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen országunk egy év múlva esetleg a mainak a dupláját éri, két év múlva a négyszeresét... Ez lenne az igazi Széchenyi-program, nem kell ehhez újat indítani Neumann néven...

W.: - Ön szerint mi az információs társadalom?

Ny. A.: - Az internet milliók számítógépeit köti össze egymással, azonos státust ad Indiától az Egyesült Államokig. Ezek az emberek Reykjavíktól Sidneyig közösséget alkotnak, sok a hasonlóság közöttük, hasonló dolgok érdeklik őket, hasonló munkájuk, gazdasági státusuk van. Ők maguk képeznek egy információs közösséget, ha úgy tetszik, társadalmat, de ez nem országokhoz kötődik.

V. P.: - Ha egy demokratikus társadalomról beszélünk, azt gyakorlatilag majdnem egyenlőnek tekinthetjük az információval. Információs társadalom alatt azt is érthetem: az, hogy egy társadalom egyről a kettőre tudjon menni, másképpen nem lehetséges, mint hogy olyanfajta tudásanyaggal, információval legyen ellátva, amely lehetőséget biztosít számára az optimális döntések meghozatalához. De létezik olyan nézet is, miszerint nincs olyan, hogy információs társadalom, mert a két fogalom nem fér össze.

W.: - Milyen szerepet játszik az állam az információs társadalom kialakulásának elősegítésében?

Ny. A.: - Az államnak lett volna esélye, hogy nagyot "gurítson", például az infrastruktúra kiépítésében. A múlt században a vasútépítés volt a legfontosabb feladat, ebben a században a T30-as kábelek fektetése. Sajnos a magyar állami felelősök nem arról az oldalról közelítették meg a kérdést, ahonnan kellett volna. A Sulinet, szerintem, nem igazán tartozik a jól meghatározott szerepek közé, inkább a hozzáférés elősegítésének kellene fontosnak lennie.

Persze folyamatosan vannak próbálkozások és ötletek a fejlesztésre, remek lenne például a hajléktalanok számára olyan nyilvános érintőképernyős terminálok bevezetése, ahol a hajléktalanszállók foglaltságáról tájékozódhatnának. Ez, ugye, télen számukra a legfontosabb információ.

W.: - Ön szerint vannak-e olyan előnyei Magyarországnak, amelyek az internet előretörését segíthetik?

Ny. A.: - Nemcsak Magyarországra kell gondolnunk, illetve nemcsak arra a kb. 10 millió emberre, aki itt él. Ugyan a magyar nyelvű népesség nem túl nagy, de Magyarországon kívül nagyon sokak számára jó lehetőséget ad az internet anyanyelvük gyakorlására. Nagyon fontos például az erdélyi internetes piac, amely egyelőre elmaradott, de szépen fejlődik, és hatalmas az érdeklődés - erre oda kell figyelnünk.

V. P.: - Inkább hátrányokat tudok mondani. Gát az, hogy a magyarországi korfa az idősebb generáció felé hajlik el, amelynek egyébként teljesen új dolog, hogy itt csapkodni kell mindent. Gát az a fajta "nyelv-nemismeret" is, amellyel a magyar társadalom rendelkezik.

V. J.: - Előnynek inkább a hátrányt érzem: nincsenek olyan erőforrásaink a hagyományos gazdaságban, amelyeket fájlalnánk lassú elhalásra ítélni, vagyis megtehetnénk, hogy minden erőforrásunkat az új gazdaságba ömlesztjük...

W.: - Milyen lesz az internet öt év múlva?

V. J.: - Az ilyen típusú kérdésekre a legszellemesebben Vámos Tibor akadémikus válaszolt, aki arra a felvetésre, hogy mi lesz kétezerben, a hetvenes évek közepén azt mondta, hogy élvezni fogjuk a bunzisztort... Hozzátette, hogy a bunzisztort 1995-97 táján egy busman professzor fogja feltalálni, és megváltoztatja a világot, az informatika egészen más lesz, mint ma... "De mégis milyen?" - kérdezték őt a szakemberek. "Honnan tudnám, hiszen még nem találták föl a bunzisztort!" Nekünk öt évvel ezelőtt az internet jelentette a bunzisztort, egészen más az informatika ma, mint amilyennek akár hat éve képzeltük volna... Aki azt mondja, hogy el tudja képzelni az öt-tíz évvel későbbi informatika világát, az saját korlátolt fantáziájának a foglya: nem tudjuk, hogy milyen bunzisztort hoz majd 2003...

V. P.: - Az interneten fogok tudni kommunikálni. Tudok majd eladni és játszani, számomra nem erőszakossá válik az internet, hanem kifejezetten segíteni fog. A cégek rá fognak döbbenni arra, hogy az internet nem felesleges pénzkidobás. Rá sem fogunk ismerni a mostani kezdetleges, erőszakos formára. De hát ilyen volt a világ, amikor elkezdődött a televízió vagy a rádió.

Ny. A.: - Az 1989-es generációra nagyon oda kell figyelnünk: ők a rendszerváltáskor születtek, és az angol nyelv, a számítógép, a mobiltelefon és az internet számukra teljesen természetes, az eszközöket "anyanyelvi szinten" használják. Ők 10-15 év múlva nagyon meg fogják változtatni a munkaerőpiacot és az internethasználatot is.

Nekünk a számítógép egy csoda, izgalmas kihívás, nekik olyan, mint nekünk a rádió, a tévé: az ő fogalmi rendszerükben már a helyére kerül ez is. Sokkal hatékonyabbak lesznek a munkaerőpiacon is, mert lényegesen kíméletlenebbek nálunk, hiszen abban a tudatban nőnek fel, hogy ha pénzed van, bármit megtehetsz. Erre már most félelmetes példákat lehet látni. Minket, öregeket pedig buldózerrel fognak lelökni a Taigetoszról :-).