Prim Hírek

Suller György Attila alezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: ha a vásárlónak minőségi kifogása van, akkor visszaküldheti az árut a külföldi cégnek. Ha az nem tudja kicserélni ugyanolyanra vagy hasonlóra, akkor visszautalja a pénzt. Amennyiben a termék után a vevő vámot is fizetett, a pénzvisszatérítés után be kell mennie a vámhivatalba, igazolnia kell, hogy az árut visszaküldte, s a megfizetett költségeket – a vámot és az áfát – visszakapja.

Suller György Attila arról is tájékoztatott, hogy 22 euró összeg alatti termékek esetén nem kell sem vámot, sem áfát fizetni, 22 és 150 euró között a 27 százalékos áfát, 150 euró fölött pedig már vámot is kell fizetni.

Ha valaki az unión kívüli országban vásárolt terméket, és légi úton hozza haza magával, akkor 430 euróig, ha közúton, vasúton vagy vízi úton érkezik az országba, akkor 300 euró értékig vámmentesen hozhat be árut az országba. A 15 év alattiak 150 euró értékhatárig hozhatnak be terméket vámmentesen. Mindez a jövedéki termékekre nem vonatkozik, cigarettából közúton 40 szál, légi úton pedig 200 szál hozható be.

Vasas Éva, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós szabályozás értelmében az online vásárolt termékeket 14 napon belül indoklás nélkül visszaküldhetjük. Arra figyelmeztetett, hogy az elektronikus kereskedelemben könnyen fantomcégekbe ütközhetünk, és a nyelvi nehézségekkel is meg kell küzdenie még annak is, aki jól beszél angolul, mert például a hirdetésekben használt szakmai zsargont nem biztos, hogy ismeri.

Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ főosztályvezető-igazgatója elmondta: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központhoz egyre több olyan, határon átnyúló panasz érkezik, amelyben a fogyasztó valamilyen garanciális jogát érvényesítené a külföldi céggel szemben, de nehézségbe ütközik. Gyakran már a kapcsolatfelvétel sem egyszerű a külföldi eladóval vagy a webáruházzal, mert egyáltalán nem reagálnak vagy csak több hónap múlva érkezik válasz. Hangoztatta, viszonylag egyszerűbb a helyzet, ha az eladó székhelye az unió valamelyik tagállamában, illetve Izlandon vagy Norvégiában van, mert ebben az esetben a fogyasztók kérhetik az Európai Fogyasztói Központ segítségét. A jelzett országokon kívüli székhelyű vállalkozások esetében csak a bírósági út marad.

Bár az unión belül egységes fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak a fogyasztók jogaira, de azért vannak különbségek. A legtipikusabb eltérés, hogy Magyarországon például megszoktuk, a műszaki termékek mellé jótállási vagy garancialevelet kapunk, külföldön ilyet nem adnak. Kriesch Attila külön felhívta a figyelmet arra is, hogy külföldi vásárlás esetén a számlát mindenképpen őrizzük meg, mert az esetleges minőségi panaszainkat csak annak birtokában érvényesíthetjük.

Forrás: Kossuth Rádió / hirado.hu