Prim Hírek

Nagy-Britanniában igen elterjedtek, és nagyszámú dolgozót foglalkoztatnak a call centerek, amelyekben az operátorok gyakran kifogásolható munkakörülmények között dolgoznak. Mivel technikailag ma már viszonylag könnyedén megoldható, egyre gyakoribb a call center és a távmunka összekapcsolása. Az ügyfélszolgálatot tárcsázó kliens a hívás továbbításának mai sebessége mellett nem érzékeli, hogy megkeresése fizikailag hova fut be, az ügyfélszolgálat tehát működhet akár otthonokba szétszórt kis irodákból. A La Manche csatornán túl azonban már működik is! Az otthonokba varázslt "irodák" hálózatának megszervezése azonban igen összetett feladat, komoly szervezési erőforrásokat igényel.

A távmunkaprogramok elindításakor ugyan (arrafelé is) elhangzanak a nagy szavak az egyéni szabadság, a munkahelyi és családi élet közötti egyensúly megteremtésének könnyebbségéről, az alapvető mozgatórugó azonban a legtöbb esetben gazdasági: leggyakrabban a szervezet ingatlannal kapcsolatos költségeinek (irodabérleti díj, rezsi stb.) csökkentése. Valós tehát a kérdés, hogy miközben a vállalat közvetlenül profitál a dolgozó "hazaküldéséből", vajon tényleg mindenki boldogabb lesz-e az otthonról való dolgozás lehetőségétől?

Az Európai Távmunka Konferencián ismertetett projektek tanúsága szerint a távmunkaprogram előnyei akkor jelentkeznek a munkaadó és a munkavállaló oldalán egyaránt, ha a dolgozónak van választási lehetősége.

Jó példa erre az Automobile Association (AA) részleteiben ismertetett esete: az AA a nálunk "sárga angyalként" ismert szolgáltatás angol megfelelője, a lerobbant autósoknak nyújt segítséget telefonhívás után. A cég alapvetően két problémára kereste a megoldást: az egyre nagyobb dolgozói létszám miatt már elviselhetetlenné vált a zsúfoltság az irodában, másrészt, mivel a segélykérő hívások 80%-a a reggeli és a délutáni csúcs óráiban fut be, a szokásos napi nyolcórás munkaidő és a váltott műszakos foglalkoztatás sem volt igazán szerencsés a munkaidő kihasználása szempontjából. Az AA átszervezésekor a távmunkára önként jelentkezők közül választottak ki 150 dolgozót, akik számára ideális volt az az időbeosztás, hogy otthon berendezett irodájukban a reggeli és délutáni csúcsidőben 3-3 órát dolgozva lássák el feladatukat. A call centerek otthoni irodákba történő kihelyezését a British Telecom végezte.

Az eredmények várakozáson felüli sikert hoztak. Az otthon 6 órában dolgozó munkatársak több hívást bonyolítottak le, mint egykor az irodában ülve 8 óra alatt, tehát egyszerre sikerült növelni a munka hatékonyságát és az életkörülményeikkel elégedett dolgozók számát.

Ellenpélda annak az orvosi műhibából fakadó perekre szakosodott ügyvédi irodának az esete, ahol a londoni központ vezetése úgy döntött, takarékossági megfontolásból bezárja észak-angliai irodáját, és a teljes ottani dolgozói gárda számára otthoni munkahelyeket alakít ki. A választási lehetőségtől megfosztott dolgozók hozzáállása megosztott, nyilván van, aki örül a lehetőségnek, miközben nagy a bizonytalanság, az újtól való félelem mind a leendő távmunkások, mind a távmunkaprogram lebonyolítói körében.

Hogy mi a sikeres távmunkaprogram kivitelezésének receptje? A tapasztalt lebonyolítók szerint a szükséges hozzávalók a következőképpen oszlanak meg: harmadrész szervezés, harmadrész eszközök (ld. technológia) és harmadrész menedzsment. Bármely elem elhanyagolása vagy nem hozzáértő kezelése a távmunkaprojekt kudarcához vezethet.

A működő távmunkamegoldásokat bemutató cégek és szponzorok között szerepelt többek között az Amex, az ICL, a Hewlett-Packard, a Sulzer, a Siemens, továbbá szó esett a felnövekvő szabadúszóvilágról, az e-businessről és a távmunka állami és európai szintű ösztönzéséről is.

A konferencia előadásai viszonylag átfogó képet adtak a távmunka jelenéről és közeli jövőjéről. Mindezt megfejelve a szervezők az esemény utolsó napján kirándulásra vitték a több száz fős delegációt a kicsit még távolabbi, fantasztikusnak tűnő, de ugyanakkor reális jövőbe.

Az emlékezetes zárónap eseményei a "benzinblokáddal" közel egyenrangú botrányt és helyi beszédtémát jelentő ún. Millennium Dome-ban zajlottak. A futurisztikus építményben többek között meg lehetett tekinteni a legújabb, elképesztő funkciókra képes mobiltelefonokat és multimédiás csodákat, amit az ezen eszközök gyakorlati alkalmazásáról kissé hátborzongató jövőképet felrajzoló előadás követett.

Ha valaki még mindezek ellenére sem érezte magát fél lábbal a science-fiction világában, újabb meglepetést kínált a BT. Egy kabinban négy oldalról elkattintott egész alakos fénykép készült mindenkiről, majd néhány perc múlva 3 dimenzióban, "avatárok" formájában láthattuk viszont önmagunk virtuális mását. Az igazi meglepetés az avatárok jövőbeni felhasználásának taglalásakor érte azokat, akik csak jópofa játéknak tekintették a dolgot. Az avatárok segítségével megteremtett virtuális jelenlét által egy vezető a jövőben akkor is tarthat dolgozói számára élő eligazítást vagy prezentációt, ha fizikailag éppen máshol tartózkodik. Amikor véleményalkotásra került sor, kiderült, hogy az avatárok munkában való felhasználását a többség reális lehetőségként értékeli.

A Dome számtalan, érdekes látnivalót és interaktivitást kínáló pavilonja közül a távmunka-konferencia résztvevői számára igazi csemegét jelentett a jövő munkahelyének víziója. A kiállítás egyszerre volt szórakoztató és elgondolkodtató. A jövő dolgozójának világa már messze nem hasonlít a mai irodához. Az egyik falat beborító sárga post-it cédulák, a szemben lévő oldalon zakatoló iratmegsemmisítők és a plafonon körbejáró memorandumok már csak a múlt relikviái.

Az új évszázad munkazónájába két ajtó vezet, az egyiken zöld "Skills", a másikon piros "No skills" felirat, belépés természetesen csak a zöld ajtón át. Odabent a szabadságot, az új, flexibilis munkaformákat hirdető feliratok és gyors próbatételek. A jövő dolgozójának kulcsfontosságú képességekre lesz szüksége, melyeket azonnal tesztelhetnek is a látogatók a hatékony kommunikációtól kezdve a kéz és a szem gyors koordinációján keresztül a gyors tanulási és problémamegoldó képességig. Ami a munkavégzés módját illeti, a jövőbe kalauzoló kiállítás szerint a tudásközpontú társadalomban a szellemi munkát végző dolgozók a munka helyét és idejét tekintve függetlenek lesznek, egyszerre több munkaadónak is dolgozhatnak, szabadon választhatják meg lakhelyüket, és egyéni igényük szerint bárhol, bárhonnan dolgozhatnak.

Az egyik plakáton egy ismerős régi dal új szövegét tüntették fel a szervezők: "Old Macdonald had a farm e-i-e-i-o And on this farm he had a laptop…"

Habár a rím angolul is, magyarul is ("Az öreg Macdonaldnak volt egy farmja, És ott egy jó laptopja…") biceg kissé, jól fejezi ki, hogy az öreg farmer tudása, adatbázisai a gépben rejtőznek, amelyeket bármikor és bárhol előhívhat, ha a vándorélet máshova szólítja.