Fekete péntek: ami jó a vásárlónak, az nem biztos, hogy jó a boltoknak is
Kezdődik az ünnepi szezon, optimisták a kereskedők
Az ünnepi szezon – a tavalyi évhez hasonlóan – várhatóan idén is november végén, a fekete péntek (black friday) akciókkal veszi kezdetét a webáruházak számára. Az idei utolsó OKI felmérés során, a megkérdezett e-kereskedők háromnegyede jelezte, idén nem szeretne kimaradni a november végi akciós időszakból.
Fekete péntek – egy nap mind felett
A külföldi webshopoknál már évek óta alkalmazott marketingfogás lényege, hogy meghatározott időtartamra – általában 1 napra – 20-50%-os vagy akár még nagyobb kedvezményeket hirdetnek a kereskedők, meghatározott termékekre. A kedvezménnyel vásárolható termékek körét és a kedvezmény mértékét az utolsó pillanatig titokban tartva fokozzák a várakozást, miközben magát az akciót már napokkal korábban népszerűsíteni kezdik. Az így gerjesztett érdeklődés hatása pedig nem marad el: a készletek jellemzően „zárás” előtt elfogynak.
Ami jó a vásárlónak az jó a boltoknak is?
A fekete péntek terjedése vásárlói szemszögből vitathatatlanul hasznos, hisz minden ilyen kezdeményezés jót tesz az online vásárlás népszerűségének. Másrészről azonban, növeli a szakadékot a legnagyobb áruházak és a kis webshopok között, mivel ilyenkor jellemzően a piacvezetők hirdetései uralják a médiafelületeket.
Ráadásul a fekete péntek okozta megtöbbszöröződött rendelés- és csomagszám, óriási kihívás elé állítja a kereskedők és vevők közé ékelődő logisztikai szolgáltatókat, nem beszélve a látogatószám miatti informatikai túlterheltségről – ami a rendszer üzemeltetői mellett, az ügyfélszolgálati munkatársak vállára is többlet terheket ró.
Hétvégén kevesebbet vásárolunk online
Az online kiskereskedelemben a vásárlások száma jellemzően a hét első három napjában a legmagasabb. A legkevesebb rendelésszám továbbra is hétvégén realizálódik, tehát a vasárnapi boltzár eredménye láthatóan nincs hatással a hétvégén leadott rendelések mennyiségére.
Idén már 15%-os a bővülés és még csak most jön a karácsony
Az év első 9 hónapjában a hat legnagyobb online kiskereskedelmi szektor összesen mintegy 110 milliárd forintos online forgalmat realizált, ami 2014 hasonló időszakához képest 15%-os bővülést jelent.
OKI index: tovább nőtt az online szektor optimizmusa
Az online kereskedelem szereplői 2015 harmadik negyedévére vonatkozóan a korábbinál jóval pozitívabb értékelést adtak, amiben már jól tükröződik a karácsonyi szezonra vonatkozó, derűlátó álláspont is.
Az online kereskedők pozitív várakozásai mellett a teljes kiskereskedelemben is kedvező hangulat uralkodik, azaz a várakozások alapján mind a teljes, mind az online kiskereskedelem számára bíztató lehet az utolsó negyedév alakulása.
Kapcsolódó cikkek
- Kína online vásárlással ünnepli a Szinglik Napját
- Digitális újdonságok a CES 2016 eCommerce Piacterén
- November 6: többszáz webáruház akciózik az Internetes Vásárlás Napján
- Új befeketetőhöz került a Mall.hu
- Az online kiskereskedelem idén várhatóan 16 százalékkal bővül
- Idén 30 százalékos bővülés várható az internetes vásárlásban
- e-TOP LISTA: a legnagyobb webáruházak listája
- A Bónusz Brigád internetes kereskedő forgalma 50 százalékkal nőtt tavaly
- A webáruházak többsége növelte forgalmát
- A vásárlók aktivitása viszi előre az online kiskereskedelmet
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.