Az emberek munkaidejük felét már irodán kívül töltik
Az elmúlt két évtized alatt alapjaiban változtak meg a munkavégzési szokásaink. Bármerre is járunk, a munka mindenhol körülvesz bennünket.
Napjainkra az ötvenes évek víziója – miszerint három napos lesz a munkahét – végérvényesen eltűnni látszik. Egyre inkább elszakadunk a hagyományos irodai munkakörnyezettől, és helyette a „mindig online” életmód kerül a középpontba. Mi hozta ezt a változást? Milyen tényezők befolyásolják a munkavégzési szokások átalakulását és az irodapiac fejlődését? Az innovatív irodaszer márkaként ismert Leitz utána járt, mi állhat a trendek hátterében.
A Leitz folyamatosan a jövő munkahelyeit, valamint a dolgozók munkavégzési szokásait kutatja és próbálja meg előrejelezni. Most megjelent legújabb tanulmánya szerint ma már minden ötödik alkalmazott munkájának legalább felét irodáján kívül végzi, és ez a trend folyamatosan erősödik, azaz a „mobil munkavállaló” kialakulásának lehetünk szemtanúi.
Bármilyen formát öltsön is a jövő irodája, a munka mindig velünk lesz
Az időzónákon átnyúló cégek és projektek miatt egyre jellemzőbbé válnak a munkaidőn kívüli konferenciahívások, és ma már az is elterjedt, hogy szabadság alatt is dolgozunk. A mobiltelefónia előtti korban (úgy 25 évvel ezelőtt) egy otthonról dolgozó irodai alkalmazott akár egy teljes napon át elérhetetlen volt, és ez mégsem okozott problémát a napi munkában. A szabadság pedig 1-2 héten át tartott, a munka világától teljesen elzárva.
Ma azonban egészen más a helyzet: internet vagy mobiltelefon nélkül már el sem tudjuk képzelni a napunkat, ez pedig azt jelenti, hogy a munka heti hét napon, napi 24 órán át karnyújtásnyira van tőlünk. A munkakultúra átalakulásának, az informatika és a mobiltechnológia fejlődésének, a hordozható, egymással összekapcsolható eszközök megjelenésének, valamint a Wi-Fi terjedésének köszönhetően munkavégzésünk egyre inkább függetlenedik az irodától.
Hol dolgozunk ma?
A Leitz felmérése szerint a munkavállalók munkaidejük jelentős részét még mindig a központi irodában töltik, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a munkavégzés decentralizálódik, és a cégeknél a „bárhonnan, bármikor dolgozni” szemlélet kerül előtérbe. A kutatásban résztvevők 53%-a azt nyilatkozta, hogy munka közben leginkább az íróasztalához kötődik („pillérek”), 27%-uk sokat mozog az iroda közvetlen közelében („vándorok”), 11%-uk rendszeres utakat tesz az irodán kívül („felfedezők”), 8%-uk pedig csak nagyon ritkán tartózkodik az irodában („úttörők”).
A munka világában ezek az arányok gazdasági szektoronként változnak és az adott szektoron belül munkafunkciók szerint is különböznek, de makroszinten már azt láthatjuk, hogy a munkaerő közel fele már „nomád” vagy „félnomád” jellegű (helyváltoztató) munkavégzést folytat. Ez a trend pedig magával hozza az irodapiac átalakulását is.
Az iroda ma már más, mint tegnap
Az elmúlt időszakban egyre inkább csökkent a hagyományos irodák kihasználtsága. Sok tanulmány szerint egy átlagos irodában az íróasztal ma már csak a munkaidő 50%-ában foglalt. Valószínűleg ennek a trendnek is köszönhető, hogy a korábbi évekhez képest nemzetközi és hazai szinten is folyamatosan csökkent az egy munkavállalóra eső irodatér.
Hamar elterjedtek a nyitott irodák, a fülkés elrendezésű, elkülönített, ún. „személyes iroda-boxok”, amelyek a jelenlegi felmérések szerint éppen azt a célt nem tudják beteljesíteni, amire hivatottak lennének, azaz a hatékonyság növelését. Ezzel szemben számos felmérés szerint közvetlenül összefüggésbe hozhatók a nagyobb stresszel és a magas vérnyomással.
…de akkor milyen a jó munkahely?
A modern irodatervezők is érzékelik a hagyományos iroda hiányosságait, így a belső terek kialakításakor a funkcionalitást ma már egyre inkább felváltja a moduláris gondolkodásmód. Egyre több cég szeretné úgy használni irodáját, hogy az minél inkább megfeleljen saját brandjének, identitásának. Az irodák multifunkciós helyekké válnak, terjed a zónarendszer használata olyan közösségi terekkel, ahol a különböző térrészletek elrendezése, felszerelése, hangulata és karaktere különféle céloknak (étkezés, játék, testedzés) felel meg.
Ezzel párhuzamosan az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma is növekszik, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek adott esetben már sokkal hatékonyabb munkavégzési lehetőségeket kínálnak, mint a hagyományos irodák.
A jövő: dolgozni saját feltételek szerint
A jövő legtehetségesebb munkavállalói – akik feltehetőleg a legkeresettebbek is lesznek – saját feltételeik szerint akarnak majd dolgozni, és elsősorban olyan munkalehetőségeket keresnek , melyek figyelembe veszik az életstílusukat. Ez pedig magában foglalja a magasabb fokú rugalmasságot a munkaidő-beosztásban, a növekvő mértékű távmunkát, valamint a korlátlan szabadidő és munkaszünet lehetőségét. Számukra a munkahely által felkínált előnyök – az egészségügytől kezdve addig, hogy hol és milyen formában dolgozhatnak – legalább olyan fontosak lesznek, mint maga a jövedelem.
Ennek megfelelően a jövőben csak azok a cégek maradhatnak élen az Y- és a Z-generáció legtehetségesebb munkavállalóiért folytatott versenyben, akik minél előbb megteremtik a fenti feltételeket, és lehetővé teszik az irodán kívüli munkavégzést. Ezekhez a trendekhez pedig az irodaszer márkáknak is alkalmazkodniuk kell. Közülük azok őrizhetik meg pozíciójukat, amelyek már ma a jövő munkavégzési szokásaihoz alkalmazkodó termékeket fejlesztenek.
Kapcsolódó cikkek
- Szupergyors lefedettség az egész családnak
- Begyorsít a Facebookon a 24.hu
- Fedélzeti wifit kaptak a KLM Dreamlinerei
- Tovább terjeszkedik Európában a magyarországi Rukkola
- Kiberbiztonság – növekvő veszély, nagyobb kihívás, több feladat
- Neatly: közel 50 millió forintos befektetést kapott az online ruhatisztítás-közvetítő startup
- Az internetes bankolás veszélyei
- Digitalizáció a szállodaiparban
- A GE bővíti Ipari Internetbe fektetett beruházását az európai ipar digitalizálásának ösztönzésére
- 1-2 évük van a termék összehasonlító oldalaknak rendszerük átvilágítására
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.