Deloitte Közép-európai TOP 500: Nőtt a közép-európai vállalatok árbevétele 2015-ben
67 magyar cég a régió legnagyobbjai között
2015 jó év volt a legnagyobb közép-európai vállalatok számára, így Közép-Európa továbbra is fontos célpontja marad a külföldi tőkebefektetéseknek.
Idén eggyel több, 67 magyar cég került a legnagyobbak közé. A MOL megőrizte második helyét, és többek között az Audi Hungaria, a GE Infrastructure, az MVM, a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary és a Samsung Electronics Hungary is növekedni tudott az egy évvel ezelőtt eredményeihez képest – derül ki a Deloitte Közép-európai TOP 500 felméréséből.
A Deloitte idén 10. alkalommal végezte el a 18 közép-európai ország és Ukrajna legnagyobb vállalatainak (500 cég, 50 bank és 50 biztosító) elemzését. A TOP 500-as ranglistán szereplő vállalatok összesített árbevétele 685 milliárd euró, ami az egy évvel korábbi 682 milliárdos összeghez képest 1,7%-os növekedést jelent. Továbbá a ranglistán helyet biztosító legalacsonyabb éves árbevételi adat 3,0%-kal 473 millió euróra nőtt.
Közép-Európa legnagyobb 500 vállalatának euróban számított éves árbevétel-növekedésének középértéke a 2014-es 0,3%-ról 3,5%-ra nőtt 2015-ben. Ez nagyobb annál a GDP-növekedésnél, melyet három ország (Cseh Köztársaság, 4,6% ; Románia, 3,8% ; Lengyelország, 3,6%) kivételével a közép-európai országok teljesítettek. A régió növekedésének elsősorban a legnagyobb gazdaságok növekvő lakossági fogyasztása volt a motorja, ami a Cseh Köztársaságban 5,9%, Lengyelországban és Magyarországon pedig 3% körül volt.
2016 első negyedévi adatai azt sugallják, hogy a 2015-ben megfigyelt általában pozitív tendenciák megtorpanni látszanak. Az euróban számított bevételek 2016 első negyedévében átlagosan 3,3%-os csökkenést mutatnak, ami a régió üzleti vezetői szerint aggodalomra adhat okot.
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere kiemelte: „Az idei rangsor elemzéséből kialakított kép alapján 2015 jó év volt a legnagyobb közép-európai vállalatok számára. Ha az uniós támogatásokat és a megszorító intézkedések lazulását is figyelembe vesszük, a régió gazdasága egészséges összképet mutat: a 2014-es 52%-kal szemben 2015-ben a vállalkozások 66,6%-a számolt be árbevétel-növekedésről. Az optimizmus a legfrissebb negyedéves teljesítmény- és makrogazdasági adatok miatt már némileg visszafogottabb, ki kell azonban emelni, hogy az első negyedéves eredmények nem mindig alkalmasak arra, hogy pontos előrejelzést adjanak az egész évre vonatkozóan. Ha némileg gyengébb időszakba is lépünk, nincs kétségünk afelől, hogy a régió GDP-növekedése lényegesen erősebb lesz, mint Ázsia kivételével bárhol máshol a világon. Ezzel Közép-Európa továbbra is fontos célpontja marad a külföldi tőkebefektetéseknek.”
A rangsor első három helyezettje az előző évhez képest változatlan maradt: a PKN Orlen 17,2%-os árbevétel-csökkenése ellenére megőrizte vezető pozícióját, a MOL második alkalommal végzett a második helyen annak ellenére, hogy árbevétele 15,6%-kal csökkent. Harmadik helyen 6,3%-os árbevétel-növekedéssel a cseh Škoda Auto végzett.
67 magyar cég a régió legjobbjai közt
A Deloitte Top 500-as listájára idén a tavalyihoz képest eggyel több, immár 67 magyar vállalatnak sikerült felkerülnie, összesen 93,6 milliárd euró konszolidált árbevétellel. A listán szereplő magyar vállalatok közül a legtöbb a gyártószektorból került ki, de az energiaszektor és a fogyasztói ágazat is húzóágazatnak számít itthon. Az autóipar gyors gyarapodása is meglátszik a hazai eredményeken: az Audi Hungaria (12,4%-os növekedés, 6. hely), a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary (21,1%-os növekedés, 34. hely), a Magyar Suzuki Zrt. (28,3%-os növekedés, 75. hely) és a Porsche Hungaria (16,1%-os növekedés, 272. hely) is előrébb tudott lépni a rangsorban a tavalyi összeállításhoz képest.
A bankok rangsorában mindeközben az OTP Bank a 2014-es harmadik helyről az ötödik helyre csúszott.
Iparági fókusz
A TOP 500 rangsor aktuális képét valamennyire befolyásolja az energiaipari szektor vállalatainak folyamatosan gyenge teljesítménye, ami a jövőben az olaj és a szén csökkenő ára miatt várhatóan így is marad. A régió energiaipari vállalatainak hatékonyságnövelése viszont azt eredményezte, hogy a szektor összességében stagnált, de nem esett vissza.
Ennek ellenpontjaként a gyáriparban, a fogyasztási cikkek piacán és a közlekedési szektorban erőteljes növekedés figyelhető meg: az előző évi 4,1%-ról 7,4%-ra ugrott az árbevétel növekedési rátája. Különösen a gyáripari árbevételek növekedtek gyorsan, amit leginkább az autóipar hajtott: a vállalatok átlagos árbevétel-növekedése ebben a kategóriában 12,9% volt.
Az összes közül az építőiparban volt a legnagyobb árbevétel-növekedés (19%-os), melyet nyolc lengyel és cseh vállalat képvisel a rangsorban. Ez a 2012-es és 2013-as kétszámjegyű visszaesés után jelentős változás. A bankszektorban a régió vezető bankjainak eszközértéke 734 milliárd euróra rúgott, ami 5,8%-os növekedést tükröz. (A bankok 76%-a eszközérték-növekedéséről számolt be.) Amint az elmúlt évben, idén is a PKO Bank Polski és a Bank Pekao a két legnagyobb bank, őket követi a Česká Spořitelna és a ČSOB, melyek a tavalyi ötödik és hetedik helyekről jöttek fel.
A bruttó díjbevételek 2014-es visszaesése után a régió biztosítótársaságai 2015-ben 4,5%-os növekedést produkáltak. A legerősebb biztosítónak ismét a PZU bizonyult, a második és harmadik helyen az ERGO Hestia és a Warta áll.
Digitális átalakulás
A 2016-os TOP 500 jelentés összeállításakor a Deloitte a régió számos üzleti vezetőjét kérdezte a digitális átalakulással kapcsolatos nézeteikről és tapasztalatairól is. A technológia fejlődésével párhuzamban a vásárlói szokások is megváltoztak a Deloitte tapasztalatai szerint. Mára a fogyasztók „útja” nem a bankok, a biztosítók és az üzletek ajtajában, hanem az online térben és a zsebben hordozható digitális platformokon kezdődik. Azok a szolgáltatók, akik megfelelően reagálnak az új trendekre és személyre szabott digitális szolgáltatásokat nyújtanak, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
„Úgy látjuk, hogy a digitális átalakulás a kereskedelem történetének egyik legfontosabb trendje. Ma már szinte lehetetlen lenne a szervezetek fejlesztését digitális technológiák, illetve azok előnyei nélkül folytatni. A digitális átalakulás az ahhoz vezető út, hogy lényeges hatékonyságnövekedés és rendszerszintű javulás mellett szorosabb és sokkal produktívabb kapcsolat alakulhasson ki vállalat és ügyfele között. A közép-európai régió gazdasága a jövőben kibogozhatatlanul össze fog kapcsolódni a vezető vállalatok digitális stratégiájával” – tette hozzá Seres Béla.
A Közép-európai TOP 500 felmérés teljes szövege, valamint a lista összeállításhoz alkalmazott módszertan a Deloitte honlapján érhető el: www.deloitte.com/hu/top500
Kapcsolódó cikkek
- Teret nyernek a személyre szabott marketing tevékenységek
- Még lehet jelentkezni a leggyorsabban növekvő technológiai cégek versenyére
- Deloitte Technology Fast 50: Különdíjjal jutalmazzák a leginnovatívabb technológiát
- Mintegy havi 12 ezer forintot fizetünk banki kiadásokra
- Horvátországba és Montenegróba utazna a magyar
- Tudtán kívül bárki segítheti a kibertámadások elkövetőit
- Deloitte előrejelzés: jön a VR, rogyadozik a TV, még ne temessük a PC-t
- Négy magyar cég a Deloitte Technology Fast 50 idei listáján
- Deloitte Technology Fast 50: még két hétig lehet jelentkezni
- A Microsoft és a Sony lecsúszott a mobilgyártók sorában
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.