A fenyegetés komoly és ezt a vállalatok is látják
Egy globális felmérés szerint a gazdasági bűncselekmények mára átalakultak. A legutóbbi adatok szerint, immár az informatikai törvénysértések a második leggyakoribb ilyen esetek (32%). Sőt, a pénzügyi szektorban a bűncselekmények közel fele (49%) a kiberbűnözéshez köthető. Magyarországon azonban más a helyzet, de a megoldandó problémák ugyan azok.
A PwC 2016-os, globális felmérése alapján az informatikai bűncselekmények jelenleg a második leggyakoribb, vállalatok ellen elkövetett gazdasági törvénysértések. Ugyanakkor a felmérésben résztvevő cégek mindössze 37%-ának van valamiféle cselekvési terve egy esetleges kiberbiztonsági incidens estére.
Hazánk azonban a jobban áll ezen a téren, mint a világátlag. Nálunk, gyakoriságát tekintve, mindössze a negyedik helyen áll a számítógépes bűnözés, mint gazdasági bűncselekmény-kategória, a megkérdezett vállalatok 17%-át érintve. Ám nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a vállalatok felismerték: folyamatosan nő a kiberbiztonsági kockázat az üzleti életben. A megkérdezett, hazai cégvezetők több mint fele úgy gondolja, az elmúlt két évben nőtt az informatikai bűncselekmények kockázata saját cégét tekintve – ezzel jóval óvatosabbnak bizonyulva, mint a globális átlag (a teljes felmérésben a cégvezetők mindössze 43%-a mondta azt, hogy ez a veszély nőtt).
Habár a támadások – a vállalatok méretéből, illetve globális gazdasági jelentőségéből kifolyólag – itthon csekélyebb arányban vannak jelen, a kiberbiztonsági problémák alapvetően minden cégnél megegyeznek. Az elsődleges kockázat, ami könnyen kiküszöbölhető, a rendszerek kezelése. Ezt akár a lakossági felhasználókra vetítve is értékelhetjük, hiszen az otthoni számítógépen sem szabad mindent megnyitni, vagy bármilyen programot letölteni. Egy vállalat számítógépes biztonságának egyik kulcspontja a kollégák felelősségtudata, illetve, ezt megelőzően a céges informatikai szakemberektől érkező megfelelő tájékoztatás és útmutatás.
A Hunguard Kft. megfigyelései alapján a leggyakoribb kockázatok például:
- az egyedi fejlesztésű szoftverek nem megfelelő biztonsági szintje
- az interneten is elérhető rendszerek könnyű technikai hozzáférhetősége
- régi, a gyártó által már nem frissített szoftverek használata
- az informatikai rendszerek céges szabályozásának „szokásjog” szerűsége.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vállalatok nem készítenek pontos informatikai stratégiát és szabályrendszert, inkább csak a felhasználó megszokások alapján kezelik digitális eszközeiket, rendszereiket.
„Jól látható az adatokból, hogy a kiberbiztonság kérdésköre egyre fontosabb, nem csak a nagyvállalatok, de akár a 10-20 főt foglalkoztató kis- és középvállalatok számára is. Hiszen ezek a cégek is értékes megbízásokat teljesítenek, üzleti titkokat kezelnek” – mondta el Lengyel Csaba, a Hunguard biztonságtechnológiai cég műszaki igazgatója. „Ugyanakkor pozitív, és előre mutató, hogy ennek a cégvezetők egyre inkább tudatában vannak és folyamatosan növekvő arányban tesznek is vállalatuk informatikai védettsége érdekében.”
Kapcsolódó cikkek
- Orosz pénzintézeteket fenyegető támadásokat térképezett fel az ESET
- Felhívás a Nemzeti Kiberversenyen való részvételre
- 2025-re 100 milliárd digitális kapcsolatot kell felvértezni a támadások ellen
- Egy trójai vírus 318.000 Androidos felhasználót ért el a népszerű böngésző biztonsági résein keresztül
- Hogyan kémkedhetnek utánad?
- A ’SaaS’-t egyre több KKV használja a Kaspersky Lab jelentései szerint
- Kaspersky Lab bemutatja az Európában jelen lévő fő csapdákat a kiberbűnözésben
- A kritikus ipari infrastruktúrák újfajta biztonsága
- A Kaspersky Lab bemutatja az első kiberbiztonsági indexet
- Új igazgatóval erősíti kiberbiztonsági üzletágát az EY