Díjazták az Ericsson 5G technológiáját
A közelmúltban az Ericsson két díjat is nyert 5G technológiai innovációért: az egyiket az 5G Radio Dot berendezésért, míg a másikat az IBM-mel közösen az 5G-hez használt 28 GHz frekvenciás, teljes rádió front-end megoldásért.
Az Ericsson múlt hónapban bemutatott 5G Radio Dot berendezése, a világ első beltéri, kiscellás 5G megoldása nyerte a mobiltechnológiai innovatív áttörésekért járó GTI Award díjat 2018-ban.
Az Ericsson emellett az IBM Watson Research Centerrel közösen megkapta az ISSCC Lewis Award díjat is az 5G-hez használt 28 GHz-es teljes rádió front-end megoldás kidolgozásáért. A rangos díjat az Ericsson most első alkalommal kapta integrált chiptervezésért.
Az Ericsson 5G NR Radio Dot rendszere az új 3GPP 5G standard szerint működik. Egyszerű upgrade megoldást kínál 4G-ről a meglevő beltéri hálózati infrastruktúra felhasználásával. Az 5G Radio Dot több mint jövőbiztos: maga a beltéri hálózatok jövője. A beltéri hálózatokon 2Gbps feletti sebességet biztosít, és támogatja az új és most megjelenő, szigorú késleltetési és sávszélességi előírásokat támasztó ipari alkalmazásokat például a bányászat, a gyártás és az egészségügy terén.
A GTI csoporthoz tartozó szolgáltatók már érdeklődésüket fejezték ki az 5G 2019-ben és 2020-ban történő bevezetése iránt. Az önálló (standalone) 5G NR alapú, első kereskedelmi hálózatok várhatóan jövőre kezdik meg működésüket, a szélesebb körű hálózatfejlesztés 2020-tól várható.
Forradalmi újítások az 5G mmWave és a fejlett antenna megoldások terén
Néhány héttel ezelőtt az Ericsson és az IBM közösen elnyerte az ISSCC (International Solid State Circuit Conference) 2017 Lewis Winner díjat a 2017. februárban bejelentett rendkívüli kutatási áttörésért. A két társaság kompakt szilíciumalapú chipet, azaz rádiófrekvenciás integrált áramkört (RFIC) készített 28 GHz frekvencián, ehhez fázisvezérelt antennasor modult (PAAM) fejlesztett, amely négy chipet integrál magába, és a jövőben felhasználható lesz az 5G bázisállomásokban.
A technológia jövőbeni elterjedése szempontjából döntő tényező a készülék mérete, tömege, költsége és teljesítménye. Az IBM és az Ericsson által közösen fejlesztett berendezés – a világ első 28 GHz frekvencián működő, szilíciumalapú milliméteres hullámhosszon működő (mmWave) PAAM modulja – e téren komoly előrelépést jelent. A PAAM modul mérete mindössze egy átlagos okostelefon méretének a fele; a kis méret feltétlenül szükséges a készülék széleskörű elterjedéséhez, különösen beltéren és sűrűn lakott városi körzetekben. A PAAM egyszerre két antennanyalábot képes működtetni, így kétszer annyi felhasználót tud egy időben kiszolgálni – biztosítva az új technológia hatékonyságát és gazdaságosságát.
Ez a technológia szolgált alapul a szolgáltatókkal végzett globális 28 GHz 5G kísérletekhez.
Kapcsolódó cikkek
- Magyarországi Ericsson fejlesztést vezet be a T-Mobile US
- Ericsson üzleti útmutató szolgáltatóknak
- Indulhat az 5G!
- A telepített Ericsson Radio System termékek készen állnak az 5G NR-re
- Így fest a fogyasztók 5G-s kívánságlistája
- 5G jövő az Ericssontól és a Telekomtól
- Az Ericsson A 2017-es Mobil Világkongresszuson
- Az Ericsson demonstrálta az első végpontok közötti 5G hálózatot
- Az IBM és az Ericsson új fejlesztéssel áll elő az 5G terén
- 1200 Mbps letöltési sebességet mutatott be 4G+ technológián a Telekom és az Ericsson
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.