Átadta az NMHH elnöke az idei Magyari Endre-díjakat Győrben
Idén negyedik alkalommal adta át a hírközlés területén kiemelkedő szakemberek részére alapított Magyari Endre-díjat csütörtökön, Győrben Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Bánhidi Zoltán a szélessávú mobil technológiák érdekében a 900 MHz-es frekvenciasávon belüli átrendezésben végzett munkájáért, míg Madarász Erika az azonosítógazdálkodási adatbázisok létrehozásában, a számhordozás bevezetésében és szabályozásában elért kimagasló eredményeiért kapott emlékérmet.
Karas Monika beszédében azt emelte ki, hogy az ITU világszervezet tevékeny alapító tagjai között nem csak 153 évvel ezelőtt ezen a napon volt jelen Magyarország, de ma is aktívan kiveszi a részét a munkából. „A közösség létrejötte mindig az összefogás, a közös gondolkodás eredménye. És természetesen a párbeszédé is” – monda, „nekünk, akik az alapító tagok között voltunk, ennél jóval többet is jelent: a nemzetközi összefogás, az országokon átívelő együttműködés, a világszintű közös célok színterét”. Ebben a színterében idén ősszel, a szervezet tisztújító ülésén hazánk különösen érdekelt lesz: egyrészt egy már 1997 óta a szervezetnél dolgozó magyar szakembert jelöl Bozsóki István személyében a Rádiótávközlési Szektor élére, másrészt az ITU Tanácsának egyik európai körzethez tartozó tagságáért is versenybe fog szállni. Ahogy fogalmazott: „A Tanácshoz, vagyis az ITU döntéshozó szervéhez tartozni nemcsak tekintélyt jelent, hanem azt is, hogy ha hazánk a tagok között lesz, közvetlenül segítheti a szervezetet a döntéshozatalban, és képviselheti az európai, ezen belül a magyar szakmai értékrendet és érdekeket.”
Csütörtökön a győri Széchenyi István Egyetem rendszeres éves szakmai szimpóziumán, amelyet a május 17-ei távközlési világnap alkalmából szerveznek, idén az 5G-t, azaz a legújabb generációs vezeték nélküli hálózatot állították fókuszba.
A díjazottakról
Bánhidi Zoltán szakmai pályája 1995-től szorosan egybefonódott a magyar személyhívó és mobiltávközlés indulásával, majd fejlődésével. Kiemelkedő szerepet vállalt a 900 MHz-es frekvenciatartományon belüli sávátrendezésben, amely során a magyar mobilszolgáltatók több eljárás során jutottak el a spektrumkészletükhöz. Munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi ún. osztott sávkiosztás helyett az átrendezéseknek köszönhetően a szolgáltatók ma már egybefüggő spektrumblokkal rendelkeznek a sávban. Erre az egységesítésre azért volt szükség, mert hosszú távon ez tette lehetővé az új, korszerű szélessávú mobil technológiák alkalmazását ebben a frekvenciatartományban. A három mobilszolgáltató az NMHH szakmai felügyelete mellett rekordidő alatt valósította meg ezt az Európában is egyedülálló sávátrendezést anélkül, hogy hálózatkiesés történt volna. Ebben a munkában a hatóság nagyban támaszkodott Bánhidi Zoltán elkötelezett és magas szakmai színvonalon végzett munkájára, amelynek sikerességét jelzi, hogy az áthangolások miatt nem emelkedett a fogyasztói panaszok száma.
Madarász Erika híradástechnikai, valamint adat- és távközlési szakmérnökként pályája elején a digitális programvezérlésű telefonközpontok előfizetői szolgáltatásaival, az „intelligens” hálózati szolgáltatások bevezetésével, valamint az ún. PSTN/ISDN telefonközpontokkal – a hangátvitelre, illetve a hangátvitel mellett egyéb adatcsomagok továbbítására alkalmas telefonhálózatok irányításával – foglalkozott. 2000 óta dolgozik a hírközlési hatóságnál az azonosítógazdálkodási területen, amely arról gondoskodik, hogy a hírközlési hálózatok, azok végpontjai, a hírközlési szolgáltatások és különösen az előfizetők megkülönböztethetőek legyenek – ennek legismertebb eleme a telefonszám. Közreműködött a hírközlési azonosítók átfogó, nemzeti felosztási tervének, az azonosítók gazdálkodási szabályainak kidolgozásában és a használati díjak meghatározásában, valamint mindezek folyamatos felülvizsgálatában. Részt vett az azonosítógazdálkodási adatbázisrendszer, valamint a számhordozáshoz szükséges ún. központi referencia adatbázis létrehozásában és a számhordozás hazai, teljes körű bevezetésében. Értékes tagja a nemzetközi számozási szervezetek magyar csapatának, munkáját európai hatóságok képviselői is nagyra értékelik.
A szimpózium további részében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői közül előadást tart Bartolits István, a Technológia-elemző Főosztály vezetője, 2015 egyik díjazottja 5G hálózatok – realitások és illúzió címmel, valamint Ulelay Emília, a Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály helyettes vezetője a hatóság által megtett eddigi lépésekről az 5G megvalósítása felé témájában. A rendezvényen megosztják a tapasztalataikat az iparág szakmai vezetői, szolgáltatói a szélessávú technológiákról, a „digitális hozadék 2”, azaz 700 MHz-es sáv felhasználásáról, a műsorterjesztés jövőjéről, és hallgatói előadásokon is részt vehetnek változatos hírközlési témákban. A szakmai előadásokkal párhuzamosan pedig kiállítják kutatásaik, fejlesztéseik eredményeit is.
A díjról és a korábbi kitüntetettekről
A díj névadója Dr. Magyari Endre gépészmérnök (1900-1968), a hazai rádiózás egyik elindítója elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót, Csepel és a Gyáli út között Budapesten, 1914-ben. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megindítása, megtervezte az országos rádióhálózatot, irányította a lakihegyi, valamint a székesfehérvári rövidhullámú adó és a budapesti stúdió megvalósítási munkáit. Az 1940-es évek közepén a javaslatára helyesbítették a gyengeáramú elektrotechnika kifejezést a lényeget jobban kifejező híradástechnikára, illetve távközléstechnikára.
Az NMHH elnöke által 2014-ben alapított Dr. Magyari Endre-díj a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkájáért és életműve elismeréséért az évente legfeljebb két fő részére adományozható. 2015-ben dr. Bartolits István és Fiala Károly, 2016-ban Győrbíró László és dr. Somogyi András, míg tavaly, 2017-ben Bölcskei Imre és Bugyi József kapott emlékérmet.
A távközlési világnapról
A távközlés világnapját 1968 óta tartják meg minden évben május 17-én annak emlékére, hogy 1865-ben e napon írták alá húsz ország képviselői Párizsban a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU – International Telegraph Union) alapító okmányát. Magyarország az alapító húszakkal egyszerre csatlakozott – akkor még a Magyar Királyság, illetve a Habsburg-ház képviseletében Richard von Metternich írta alá az alapító okiratot. Érdekesség, hogy az alapító okirat aláírása után csak évekkel később találta fel Graham Bell a telefont, noha a Marconi-féle szikratávíró már akkoriban olyan jelentős forgalmat bonyolított, hogy nemzetközi egyezményben kellett szabályozni a távírás országhatárt átlépő folyamatát.
Kapcsolódó cikkek
- Ugrásszerűen megnőtt a hatvan éven felüli internetezők száma
- Médiatanács: folytatódik az országos kereskedelmi rádiós pályázati eljárás
- A gyanús külföldi számok visszahívásától óva int az NMHH a szolgáltatókkal együtt
- NMHH-konzultáció az akadálymentes hírközlésért
- Idén is kell feltöltőkártyás adategyeztetés a szolgáltatóval
- Már nyomtatott formában is olvashatók a IX. Nemzetközi Médiakonferencia előadásai
- NMHH: tanácsok előfizetőknek az analóg kábeltévézés megszűnése esetén
- NMHH Médiatanács: 420 millió forinttal indul a helyi és körzeti televíziók műsorgyártását támogató pályázat
- A médiahatóság mozgástere az internetes felületeken megjelenő álhírek vagy gyűlöletkeltő tartalmak esetén
- 144,2 millió forint helyi és körzeti televíziós műsorok gyártásának támogatására
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.