A magyar fiatalok maguknak, a külföldiek a családjuknak szeretnének bizonyítani
A magyar fiatalok négyötöde leginkább magának szeretne bizonyítani, míg a külföldi hallgatóknak inkább a család véleménye számít. A hazai egyetemisták saját teljesítményüket elsősorban osztályzataik alapján ítélik meg, a külföldiek viszont a tudományos és gyakorlati tevékenységüket is hasonlóan fontosnak tartják, mint az érdemjegyeiket. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) harmadik alkalommal készítette el METU Index nevű kutatását, melynek során saját magyar és külföldi hallgatóit kérdezte meg az innovációhoz, a változáshoz és az egyéni teljesítményhez való viszonyukról. A METU idén is saját TEDx konferenciát szervez, amely a kutatásban is elemzett témákkal, illetve a sokszínűség innovációban betöltött szerepével foglalkozik.
A kutatás eredménye szerint a fiatalok általában sikeresen alkalmazkodnak a változásokhoz: a magyarok kétharmada (65%), és a külföldiek 58 százaléka kifejezetten könnyen veszi a változásokat saját bevallása szerint. Csak a válaszadók töredéke (3-3%) ítélte meg úgy, hogy lassan fogadja el az újdonságokat, míg senki nem gondolja azt, hogy nehéz lenne számára az alkalmazkodás.
Lassan nyitunk az innovációk felé
A hallgatókról összességében elmondható, hogy óvatosan nyitnak az innovatív megoldások felé: a magyarok többsége (55%) általában megvárja, amíg egy-egy újítás széles körben elterjed, míg a külföldiek legnagyobb arányban (42%) csak akkor használják az újdonságokat, ha feltétlenül szükséges. Az egyetemisták kevesebb mint 15 százaléka szeretné azonnal megszerezni az innovatív eszközöket, míg hasonló az aránya azoknak, akik egyáltalán nem érdeklődnek az újdonságok iránt. A magyar válaszadók közel egyharmada a technológiai újítással azonosítja az innováció fogalmát, míg a külföldiek inkább azt tartják fontosnak, hogy még egy eddig nem létező dologról legyen szó.
A magyarok a hírportálokról, a külföldiek a közösségi médiából tájékozódnak
Az összes magyar válaszadó követi valamilyen rendszerességgel az innovációkról szóló híreket, közel 80 százalékuk rendszeresen vagy folyamatosan. A külföldi hallgatók esetében ez az arány kétharmad, viszont 13 százalékuk egyáltalán nem érdeklődik az ilyen hírek iránt. Az információforrások terén az online tér dominál: a magyar hallgatók fele-fele arányban – nagyrészt magyar nyelven – tájékozódnak hírportálokról, illetve a közösségi médiából, blogokról és vlogokról. A külföldiek inkább ez utóbbi kategóriát részesítik előnyben – 59 százalékuk szerzi be innen az innovációról szóló híreket.
A magyar hallgatók maguknak bizonyítanának
Ami az egyéni teljesítményt illeti: a magyar fiatalok négyötöde leginkább magának, míg a külföldi egyetemisták nagyobb része (62%) a családjának szeretne bizonyítani. Visszajelzést, véleményt mindkét csoport elsősorban szüleiktől és barátaiktól vár. Saját egyetemi teljesítményüket a magyar hallgatók elsősorban a jó jegyek (56%), illetve gyakorlati tevékenységük (29%) alapján ítélik meg. A külföldiek viszont a tudományos tevékenységet (32%) és a gyakorlatot (29%) hasonló súlyúnak tartják teljesítményük értékelésekor, mint az érdemjegyeket (36%).
A határidő a legjobb múzsa?
A hallgatók relatív többsége (38%) nyugodt körülmények között teljesít a legjobban, de a válaszadók felének hasonló inspirációt jelent az időnyomás vagy a stresszhelyzet is. Minden hetedik-nyolcadik válaszadónak a csapatmunka segít teljesítménye növelésében. A legtöbb egyetemista csendben szeret tanulni, de a magyar fiatalok jelentős része hatékonyabban tanul, ha felmondja magának az anyagot (37%), míg a külföldiek közül sokan (szintén 37%) zenehallgatás közben érzi magát a legeredményesebbnek.
A Budapesti Metropolitan Egyetem idén ősszel saját konferenciáján is foglalkozik az egyéni teljesítménnyel és az innovációval: a Sok/k/színűség az egyéni-társadalmi sokféleséget mint a változás és innováció mozgatóerejét járja körül. A METU már másodszorra szervez a világszerte ismert és számos globális kezdeményezést inspiráló TED eseménysorozathoz kapcsolódva saját TEDx rendezvényt. Az eseményt 2018. október 25-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg, jegyeket az esemény weboldalán (www.metropolitan.hu/tedxmetu) lehet vásárolni.
A konferencia kísérőeseményeként az egyetem a Magnet Közösségi Házzal együttműködésben egy TEDx klubbeszélgetést is szervez A másik ösvény címmel. A rendezvényen Rózsa Magdolna, a Zuglói Tükörkép Műhely vezetője, Papp Bojána újságíró és rendező, valamint Szigethy Alexandre 9 nyelven beszélő világpolgár járja körül a változás és változtatás témaköreit. A július 3-án 18:30-kor kezdődő beszélgetés nyitott, bővebb információ a http://tedx.metropolitan.hu/a-masik-osveny/ weboldalon érhető el.
Kapcsolódó cikkek
- A gyártók Ipar 4.0 projektjeinek még egy nagy lépéssel kell fejlődniük
- Huawei: 23 ezer milliárd dollárra nőhet 2025-re a digitális gazdaság értéke az MI-nek köszönhetően
- Accenture kutatás: az ipari gyártók és a mesterséges intelligencia
- Teret nyert az online média az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tájékozódásban
- Hosszú távon komoly reputációs és pénzügyi károkat okoz a felelőtlenség
- Felbolydult az álláspiac, mindenki jobb munkát szeretne
- Példaképek terelik a lányokat a természettudományok felé
- Te gondoskodsz idősebb rokonaid online védelméről?
- Microsoft kutatás: a felhő áttörte az IT határait a hazai vállalatoknál
- Új HR-vezetőt nevezett ki a Budapesti Metropolitan Egyetem
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.