Technológiai cégek írják át az ingatlanpiac szabályait
Kevesebb irodaterületre lesz szükség a jövőben, a bevásárlóközpontoknak eseményorientálttá kell válniuk és a blokklánc térhódítására is fel kell készülni a kereskedelmi ingatlanok piacán a Deloitte elemzése szerint. Az ágazat hagyományos szereplőinek pedig meg kell barátkozniuk azzal, hogy a technológiai cégek ebben a szegmensben is átírják a régi szabályokat.
Jelentős átalakulást hoz a kereskedelmi ingatlanok piacán a technológiai fejlődés, a digitalizáció és az automatizáció, átfogó változásokra kell felkészülniük az irodafejlesztőknek és a bevásárlóközpontok üzemeltetőinek egyaránt. A Deloitte szakértői innovatív adatelemzéssel tették lehetővé, hogy bepillanthassunk az ingatlanpiac jövőjébe, ezzel is segítve az érintettek felkészülését.
Hogyan fogunk dolgozni?
A digitális forradalom alapvető változásokat hoz a munka világában. A mostani munkakörök megváltoznak, akárcsak a munkaerő iránti kereslet és a munkavégzés módja. Az alacsony képzettségű, digitális szakértelem nélküli dolgozók (főként szakmunkások, betanított és segédmunkások) iránti igény jelentősen visszaeshet. A szellemi munkakörök egyre inkább adatvezéreltek lesznek és gyakran távolról is végezhetőek, ami hatással lesz az irodahelyiségek iránti keresletre, azok kialakítására és infrastruktúrájára.
Az irodahelyiségek mérete várhatóan csökkeni fog a távmunka miatt, azonban az emberek időről időre valószínűleg továbbra is bejárnak majd az irodákba. Az irodák elsősorban a belvárosban lesznek teljesen modernizált vagy újépítésű high-tech épületekben, amelyek kiemelkedően hatékonyak és alkalmasak a csapatmunkára. A fejlett közösségi közlekedés és az önvezető autók elterjedése csökkentheti az irodákba történő bejutás idejét, és szükségtelenné teheti nagy mennyiségű parkolóhely kialakítását.
Hogyan fogunk vásárolni?
A kereskedelmi ingatlanok iránti keresletet tovább csökkentheti az online vásárlás további előretörése vagy akár a 3D nyomtatók elterjedése. A „Just-in-time” logisztika már most egyre elterjedtebb, a drónokkal történő házhozszállítás előreláthatólag egyre gyorsabb és biztonságosabb lesz. Az úgynevezett „luxus bevásárlóutcák”, mint a budapesti Deák Ferenc utca és a Váci utca, nagy valószínűséggel továbbra is fennmaradnak jelenlegi formájukban a „látni és látszani” funkciójuknak köszönhetően, azonban a kisebb, nem a központban elhelyezkedő üzletekre egyre nagyobb nyomás helyeződhet.
A bevásárlóközpontoknak eseményorientáltakká kell válniuk, hogy jobban megfeleljenek a vásárlók igényeinek és egyfajta élményt tudjanak nyújtani az egyszerű vásárláson felül. A bevásárlóközpontok működését és profitabilitását nagyban befolyásoló változásokról, és ezeknek a forgalomarányos bérleti díjra gyakorolt hatásáról egy későbbi cikkünkben fogunk foglalkozni.
Ki fog profitálni az ingatlanokból a jövőben?
Az alábbi ábrán a jövőben a bérbeadásból származó jövedelem megoszlását hasonlítottuk össze a piaci szereplők között a mostani helyzettel. Bázisként a jelenlegi piaci helyzetet 100-ként jelöltük.
Jelenleg az ingatlanbefektetők közvetlen megtérülése elsősorban a bérbeadásból és eladásból származik. A jövőben egy új tényező lesz egyre értékesebb: a felhasználókról gyűjtött adatok. A ma ismert klasszikus bérleti díj arányaiban csökkenhet, de figyelembe véve a gyűjtött adatok hozzáadott értékét az ingatlaneszközökből nyerhető összérték több lehet. Mindazonáltal összességében az ármozgás mérsékelt lehet, hiszen a digitalizálás növeli a termelékenységet és a hatékonyságot, így általánosságban csökkenti a kereskedelmi ingatlanok iránti keresletet, ami - a jelen piaci helyzetet alapul véve - túlkínálathoz vezethet.
Az ingatlanpiaci szereplők tekintetében, az átláthatóbb piac, és a tulajdonosok illetve a bérlőik közötti automatizáltabb, közvetlen tárgyalások miatt az ingatlanügynökök szerepe csökkenhet, vagy megváltozhat. Általánosságban elmondható, hogy az ingatlanügyletek gyakran olyan technológiákon alapulnak majd, mint a blokkláncok és az ehhez kapcsolódó okosszerződések, így csökken az igény bármilyen harmadik fél közreműködésére.
Az átalakulás nyertesei között lehetnek a kormányzatok, amelyek megtalálhatják az utat arra, hogy részesüljenek a fejlődés előnyeiből új adómodellek révén (pl. digitalizációs vagy „robot adó”). Az ebből származó többletjövedelemre szükség lehet ahhoz, hogy finanszírozni tudják az esetlegesen megnövekedett munkanélküliség miatti társadalmi problémák enyhítésének költségeit. A jövő bankjainak a finanszírozásban versenytársai lehetnek a közösségi finanszírozási („crowdfunding”) platformok és a FinTech cégek, ami azt eredményezi, hogy csökken a bankok részesedése az értékláncból.
„A változásokból azok a technológiai cégek profitálhatják a legtöbbet, amiket ma szinte egyáltalán nem tekintünk az ingatlanpiac a meghatározó szereplőinek. A jelenlegi technológiai óriások vagy akár elszánt startupok megtalálhatják majd az útjukat az ingatlanszektorba, ami számukra annál vonzóbbá válik, minél több adatot termel. Ezek a vállalatok olyan adatvezérelt üzleti modelleket hozhatnak létre, amelyekkel értéket teremtenek a bérlőknek, miközben felhasználói adatokat gyűjtenek. A hightech környezet támogatását kombinálva a digitális üzleti modellekben szerzett átfogó tapasztalattal, ezek a technológiai cégek meghódíthatják az építési és üzemeltetési szektort, nagy részesedést szerezve maguknak az ingatlan értékláncból, ha a jelenlegi piaci szereplők nem tudják felfedezni és “kibányászni” az big data világában rejlő kincset maguktól” – mutatott rá dr. Gömöri Gábor, a Deloitte Legal ingatlanjogi csoportjának vezetője.
Kapcsolódó cikkek
- Keddig lehet jelentkezni a Technology Fast 50-re
- Startupból világcég – ez kell a sikerhez
- Magyar startupok ötleteit várja a Lufthansa és az SAP
- Tilos lesz a vevők hátrányos megkülönböztetése: itt a geo-blocking szigorítás
- A Fujitsu megoldásával egy héten belül tesztelhető a blokklánc üzleti modellje
- Közeledik a türelmi időszak vége az online számlaadat-szolgáltatás kapcsán
- A HTC első blokklánc telefonjával ismét a felhasználó rendelkezhet értékei és adatai felett
- Innováció nélkül nincs növekedés
- A multik kerülhetnek először célkeresztbe a GDPR miatt
- Intelligens kulcsot ad a vállalatok kezébe az SAP
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.