Több millió eurós bírságot szabtak ki elektronikai cikkeket gyártó cégekre
Több mint százmillió euró bírságot szabott ki négy, elektronikai cikkeket gyártó cégre az Európai Bizottság. Az uniós versenyhatóság 2017 februárjában indította az eljárásokat, mert azt feltételezte, hogy az érintett cégek megszabják, hogy online kereskedőik milyen áron értékesíthetik termékeiket az interneten.
A Bizottság megállapította, hogy a cégek jogsértést követtek el, mert éveken keresztül megszabták, hogy forgalmazóik, és különösen az online értékesítéssel foglalkozó kereskedőik meghatározott ár alatt nem értékesíthették termékeiket a fogyasztóknak. A megbírságolt cégek Európa több országában is alkalmazták jogsértő gyakorlatukat, amelynek eredményeként a gyártók számos elektronikai cikk, így például laptopok, fejhallgatók, hifi-berendezések, háztartási elektronikai eszközök árát tartották a versenyárnál magasabb szinten. Az egyik elektronikai cikkeket gyártó cég annak érdekében, hogy fenntartsa termékeinek a tagállamok között fennálló árbeli különbségét, azt is kikötötte, hogy forgalmazói nem értékesíthetnek más tagállambeli fogyasztóknak. A gyártók folyamatosan ellenőrizték, hogy kereskedőik betartják-e az általuk meghatározott minimálárakat, és ha szabályszegést tapasztaltak, akkor megbüntették a forgalmazóikat, például úgy, hogy nem teljesítették a renitens kereskedők által leadott rendeléseket.
„Versenyjogi szemmel az árrögzítés az egyik legsúlyosabb jogsértésnek számít akkor is, ha nem versenytársak kartelleznek egymással, hanem például egy szakmai szövetség határozza meg tagjainak minimálárait vagy egy gyártó, nagykereskedő követeli meg a forgalmazóitól, hogy meghatározott áron értékesítsék a termékeiket. Az utóbbi években több versenyhivatal is kiemelt figyelmet fordított a forgalmazási hálózatok vizsgálatára és több országban rekordméretű bírságok születtek hasonló ügyekben” – mondta el dr. Miks Anna a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.
Bár a Bizottság az elmúlt években nem volt különösebben aktív a vertikális árrögzítés elleni fellépésben, a mostani döntések azonban változást jeleznek e téren és egyben arra is rámutatnak, hogy az uniós versenyhatóságok kiemelt feladatuknak tekintik az online kereskedelem korlátozása elleni fellépést. Erre utal az is, hogy a Bizottság előtt még számos, az online kereskedelem tiltása vagy korlátozása miatt indított eljárás van folyamatban.
Kapcsolódó cikkek
- Technológiai cégek írják át az ingatlanpiac szabályait
- Keddig lehet jelentkezni a Technology Fast 50-re
- Startupból világcég – ez kell a sikerhez
- Tilos lesz a vevők hátrányos megkülönböztetése: itt a geo-blocking szigorítás
- Közeledik a türelmi időszak vége az online számlaadat-szolgáltatás kapcsán
- Innováció nélkül nincs növekedés
- A multik kerülhetnek először célkeresztbe a GDPR miatt
- Új vezető a Deloitte Magyarország German Desk üzletágánál
- Ideje felkészülni a vállalkozásoknak az Ipar 4.0-ra
- Indul a Deloitte Technology Fast 50
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.
K&H: Kate tiszta nyereség
Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.
Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.