A magyarok közel fele nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte
A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti lehetőségek miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen – derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív kutatásából.
Meglepően kevesen, csupán a válaszadók 8 százaléka választotta az eredeti hivatását a magas kereseti lehetőség miatt. Közel kétharmaduk az érdeklődési köre alapján tanult tovább, ők azok, akik legnagyobb arányban (72%) maradtak a legmagasabb végzettségüknek megfelelő pályán. A válaszadók 13 százalékát a szüleik, illetve tanáraik győzték meg arról, hogy mit érdemes tanulniuk, közülük csupán 9 százalék maradt az eredeti területén. A váltásnál fordulnak az arányok: minden harmadik munkavállaló a magasabb fizetést nevezte meg legfőbb motivációjaként.
„Sajnos megfigyelhető, hogy a pályaválasztási tájékoztatás szinte teljes mértékben hiányzik a kultúránkból. A fiataloknak semmilyen rálátása nincs arra, hogy milyen lehetőségeik vannak, illetve, hogy az egyes szakmák milyen fizetésekkel, elvárásokkal és nehézségekkel járnak. A szülői tapasztalatok sem naprakészek, vagy reprezentatívak a legtöbb esetben. Nagyon hiányzik a magyar tanrendből egy, a továbbtanulásra koncentráló tájékoztató óra” – értelmezte a kutatás eredményeit Göröcs Lili Melinda, a Profession.hu HR vezetője.
Az anyagi okok után (34%) legtöbben a rugalmasabb időbeosztás iránti igényt (15%), a megszűnő munkahely miatti kényszert (14%) és az előre nem látott magánéleti változásokat (13%) jelölték meg elsőszámú indokként. Jelenleg minden második munkavállaló gondolkodik a pályaváltáson, de csak 7 százalékuk jutott el addig, hogy részt is vegyen valamilyen képzésen.
A pályát váltók között egyébként is szokatlanul magas (32%) azok aránya, akik semmilyen át- vagy továbbképzést nem kaptak az új területükön való kezdéshez. A fennmaradó munkavállalók 99 százaléka viszont jó döntésnek tartja, hogy részt vett az átképzésen. Ennek legelterjedtebb formája az OKJ-s képzés, amely a 40 év felettiek körében a legnépszerűbb.
„A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben sokkal kevésbé számít a végzettség, mint 5-10 éve. Pár speciális tudást igénylő szakmától eltekintve a HR-eseket a munkához való hozzáállás és a motivációk már jobban érdeklik. A megfelelő jelölt nagy valószínűséggel vállalni fogja a pályaváltással kapcsolatos extra erőfeszítést is” – tette hozzá a szakember.
A középfokú végzettséggel rendelkezők a legelégedettebbek a jelenlegi területükkel és az alapfokon végzettek a legkevésbé. Érdekes, de a kor nem nagyon számít a pályaváltásban, ötven év alatt 75 százalék körül van az ezen gondolkodók aránya és csak utána kezd el csökkeni.
Kapcsolódó cikkek
- A vállalatok csodafegyverként tekintenek a mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra
- Különböző félelmek, azonos problémák
- A magyar munkavállalók vágynak leginkább az elismerésre
- Soha nem látott méreteket öltött a munkaerőhiány
- Az eddigieknél kényelmesebben és olcsóbban juthatunk ki vele a reptérre és minden negyedik ember kipróbálná
- Az emberek 93%-a elfogadná a robotoktól kapott utasításokat a munkahelyén
- Innováció nélkül nincs növekedés
- Az idősek sem maradhatnak ki a digitális világból!
- Ideje felkészülni a vállalkozásoknak az Ipar 4.0-ra
- A toborzás olyan akár a reklámszakma: igényt és érdeklődést kell teremteni
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.