Prim Hírek

Az IEB szolgáltatásaival kezdetben igen boldog voltam, mert rendkívül megkönnyítették a számlák pénzforgalmának kézben tartását. Amint azonban a nagy lakossági bank is megjelent saját termékével, rögtön kipróbáltam azt is, először lakossági folyószámlámmal, majd a jó/rossz tapasztalatok arányának kedvező alakulása folytán vállalkozói számlámat is "internetesítettem." Most tehát három internetes bankszámlám van, amiből az is látható, hogy nem vagyok valami óvatos duhaj, de eddig megúsztam minden nagyobb baj nélkül.

Csak egyszer fordult elő, hogy az IEB-számlámra éppen a karácsony előtti napon feladott tranzakció valami miatt megduplázódott. Szerencsére a banki ügyintézők kiszűrték a hibát, s felhívtak telefonon.

Ma már tudom, hogy az OTP-nél hasonló segítségre aligha számíthatnék, mert ott az ügyintézés nem kezelői beavatkozással történik, hanem azonnali könyveléssel. Ezt csak az akadályozhatja meg, hogy a Unisys-rendszer éppen nem fogad online megbízást. Ez az éjjeli órákban vagy hétvégén fordulhat elő, sajnos pontosan ki nem tapasztalható rendszerességgel. Napközben a tranzakciók azonnal elindulnak, igaz, néha percekig is tartanak. Az igazi probléma akkor keletkezik, amikor csak offline fogad a rendszer, de a tranzakció átvételét kommunikációs hiba miatt nem tudja visszaigazolni. Ha ilyenkor a megbízást újra feladja az ember, akkor a tranzakció megduplázódhat, mivel a rendszer mindkét megbízásunkat sorba állítja, igaz, erre a kliensszoftver felhívja a figyelmet. A kliensprogram legújabb, 1.5.0-s változatában a "Lekérdezések" menü "Offline anyagok" menüpontja teszi lehetővé, hogy kiderítsük, mi vár végrehajtásra. (A Java-kliens egyébként Windows 2000 alatt csak minden szökőévben egyszer jeleníti meg a háttérképet, számomra érthetetlen módon.

A tiszta Java Virtuális Gépen alapuló OTP-s házibankos rendszert egyébként csak apró lépésekben fejlesztgetik. Az OTP-nél épp most bevezetett "Elektronikus folyószámla" konstrukciójának kapcsán azonban több változást is észleltem. Elérhetővé tették a nyomtatási funkciót, és a "Számlatörténet" formátumát gyökeresen átalakították. Sajnos többoldalas kimutatást egyszerűen nem hajlandó kilistázni ez a funkció, és elrontották a számlatörténet korábbi adatainak elérhetőségét.

Az IEB-rendszer jellemzése egyszerűbb: gyakorlatilag nem tudom használni. Jóllehet kényelmi szolgáltatásai sokkal jobbak (szokásos tranzakciók tárolása, SMS az egyenlegről, direkt üzenetkapcsolat az ügyfélszolgálattal stb.), sajnos az ügyintézési idő rendkívül lassú. No persze, mihez képest? A számítástechnika hajnalán még rendkívül örültünk annak, hogy egy napon belül viszontláttuk a számítóközpontnak feladott munkánk eredményét, mert a kötegelt adatfeldolgozás miatt ennél jobb szolgáltatásra egyszerűen nem számíthattunk. Amikor eljött az online korszak, akkor meg azon fanyalogtunk, hogy olykor másodpercekig is eltart, amíg a terminál képernyőjén megjelenik az a betű, amelyet a billentyűzeten leütöttünk.

Az IEB szolgáltatásai egynapos átfutásúak, ami mögött sajnos ott van a GIRO rendszer hasonló szolgáltatási sebessége. Mivel azonban ügyintéző beavatkozását is igényli a rendszer, ez olykor két-háromnapi átfutást is eredményezhet, különösen akkor, ha idegen bankkal történő tranzakcióról van szó.

Az OTP házibankja kicsit ügyetlenke, nincs annyi szolgáltatással felszerelve, mint az IEB-kliens. Főként a rendszeres tranzakciók archívumának kezelése hiányzik, hogy ne kelljen annyit gépelni. Úgy tűnik, az OTP ezzel akarja védeni az üzleti terminálszolgáltatást, a napi 2-3-nál több tranzakciót forgalmazó ügyfeleknek ugyanis ezt ajánlja. Ennek ellentmond, hogy az új házibankkliens "Tranzakciók" menüjében megjelent a VIBER-forgalom is. Ez azonban olyan méregdrága, hogy csak 2 millió fölötti átutalásoknál kezdi megérni, tekintve, hogy alapdíja 10 000 forint tranzakciónként.

De nézzük meg részletesebben, mi is az a VIBER? A bankon belüli tranzakciókat minden bank rendszere tipikusan szinte késedelem nélkül tudná teljesíteni (kivéve az IEB-t, ahol kézi ügyviteli lépés nehezíti ezt is). A kínosabb téma a bankközi forgalom. Ennek támogatására ez év elejéig csak egyetlen megoldás volt, a GIRO központi elszámoló rendszer, bár egyes bankok ezt sem használják, hanem olykor nemzetközi konkurensét, a Swiftet vagy offline módszereket (kis és takarékbankok, kisebb biztosítók, akik nem tudják megfizetni). A GIRO a régi számítóközpontok kötegelt feldolgozására emlékeztető módszerrel dolgozik, tehát átfutási ideje minimum egy munkanap (jaj, ha hétvége vagy ünnepnap is közbeesik!). Pedig van gyorsabb rendszer a hazai pénzügyi világban, méghozzá kettő is. Az egyik a Magyar Nemzeti Bank VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámoló Rendszer), a másik a KELER (a részvényforgalom elszámolására) rendszere. A VIBER használatát most egy rendelettel lehetővé tették minden bank számára, de elég borsos áron.

A homebanking-láz kétségtelenül egyre nagyobb a hazai bankszektorban, a gyorsabbak már saját főportáljukon hívogatnak házibankjukba. Természetesen mindenki azt keresi, nem talál-e még jobb kiszolgálást a piacon, mint az eddig kipróbáltak. A lehetőségek elemzése azonban nem könnyű, mivel csak néhány bank fektetett bele energiát, hogy demonstrálja szolgáltatásának működését.

Ami a többi konkurens ajánlatot illeti, talán a Citibank CitiDirectje lehet vonzó, bár a számlakezelés költségei korántsem kedvezőek. Aki tehát most gondolkodik a megfelelő választáson, érdemes alaposan összehasonlítania a feltételeket, de sajnos nem találtam olyan weblapot, amelyről összefoglalóan lehetne tájékozódni.