Prim Hírek

Egy új, szakértői elemzés szerint számos vállalati innováció azért nem jelenik meg a Magyarországról készült statisztikákban, mivel a hazai cégek gyakran nincsenek tudatában, hogy üzleti tevékenységük során kutatás-fejlesztési tevékenységet folytathatnak. Az Eurostat szerint hazánk évek óta a 20-26. helyen áll 33 vizsgált ország közül. A K+F statisztikák azonban akár 25 százalékot is torzíthatnak.

Ipar, szoftverfejlesztés, és más szektorok is érintettek

Az igm Robotrendszerek Kft. hegesztési technológiák felhasználásán alapuló egyedi robotizált rendszereket gyárt, amelyek az esetek nagy részében kutatás-fejlesztést is igénylő egyedi prototípusok. Fenyősi Béla, a cég ügyvezetője szerint a cég két éve ismerte fel, hogy termelési tevékenysége során kutatás-fejlesztési tevékenységet is végez. Ezt aztán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által elvégzett hivatalos szakértői vizsgálat meg is erősítette. A hazai szoftverfejlesztő cégeknél is igen gyakori, hogy nem ismerik fel üzleti tevékenységükben a kutatás-fejlesztési elemeket.

Ha egy IT fejlesztés akár egy része feltételezhetően kutatás-fejlesztésnek minősíthető, akkor azt a vélelmet érdemes megerősíteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szakértőivel is, mert az ezt követő intézkedések lehetővé teszik a cég által fejlesztett szoftverek saját vagyonként történő feltüntetését. Ez hosszabb távra is megteremtheti a feltételeket a kutatás-fejlesztési adókedvezmények igénybevételéhez. Sokan azonban elmulasztják ezeket a lépéseket.

Számos hasonló esettel találkozott már Kiss János József a Glósz és Társa szakértője, aki nagyszámú vállalati kutatás-fejlesztési projekt megvalósításában vett részt innovációmenedzsment és iparjogvédelmi szakértőként az elmúlt 25 évben. Megítélése szerint Magyarország helyzete lényegesen, akár 25 százalékkal is kedvezőbb lehet a hivatalos statisztika által kimutatottnál a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége miatt.

Egy kis törvénymagyarázat

Zsombók András, innovációs szakértő tájékoztatása szerint a kutatásról, fejlesztésről és az innovációs tevékenységről szóló 2014. évi LXXVI. törvény a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően három csoportba sorolja a K+F tevékenység lehetséges formáit. Ez az alapkutatás, az alkalmazott kutatás (a köznyelvben ipari kutatás), valamint a kísérleti fejlesztés. Ez utóbbi a vállalati kutatás-fejlesztés leggyakoribb formája, amely minden termék, szolgáltatás vagy eljárás fejlesztésekor előfordulhat. A kísérleti fejlesztés „meglévő ismeretek és szakértelem kísérletezést is igénylő megszerzése, összegyűjtése és rendszerezése új termékek, technológiák és szolgáltatások szabályainak létrehozása és leírása céljából”. Ez a definíció elsőre bonyolultnak tűnik, de a jogszabályhoz fűzött értelmezések szerint: „újnak az tekinthető, ami azonos formában vagy tartalommal nem ismert. Kísérletezést az igényel, aminek a megvalósítása nem kézenfekvő a szakember számára”. A termékek, technológiák és szolgáltatások szabályainak leírása ezek prototípusának létrehozását jelenti.

Miért is nem jelenik meg a vállalati K+F projektek nagy része a statisztikákban? 

Feltűnő, hogy bár a hazai cégek projektjeinek jelentős része a jogszabályok szerint kísérleti fejlesztésnek tekinthető, ezek mégsem szerepelnek a statisztikákban. Ennek okai a Glósz és Társa szakértői szerint:

1. Számtalan félreértés hat a hazai közgondolkodásra, és ezen keresztül a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységre. Ezek közül a legerősebb a kutatás-fejlesztési tevékenység típusai közötti hierarchia feltételezése. E szerint csak az alapkutatás valódi kutatás-fejlesztés (a K+F csúcsa). Valójában azonban nincs ilyen hierarchia és rangsor. A kutatás-fejlesztési tevékenység mindegyik típusának önálló tartalma és szerepe van az innovációs folyamatban, amelyek egymásra épülhetnek. A kísérleti fejlesztéssel és alkalmazott kutatással foglalkozó vállalati szakemberek is értékes kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak. 

2. A hazai oktatási rendszer mindmáig adós maradt a vállalati K+F terén közvetlenül hasznosítható, gyakorlatorientált innovációmenedzsment képzéssel. Alig találhatunk olyan szakembereket, akik életszerűen be tudnák mutatni a vállalati kutatás-fejlesztési projektek teljes életciklusát, a megvalósításban érintett működési területeket, a megvalósítás jellemző feladatait, és a vállalati gyakorlatban közvetlenül alkalmazható eljárásokat és módszereket. Ezért alakult ki, hogy esetenként még a kifejezetten képzett vállalati szakemberek sincsenek tisztában azzal, hogy cégük valójában kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat, és így jelentős értékek nem jelennek meg a hazai statisztikai adatszolgáltatásokban. Fontos: a nemrég új képzési formákkal megjelenő Innováció Menedzsment Akadémia és az ehhez hasonló képzések viszont új lendületet adhatnak az ismeretterjesztésnek.

A Glósz és Társa szakértői szerint a jelenlegi helyzet ugyanakkor nem csak statisztikai és oktatási területeken okoz feszültségeket. Mivel a cégvezetők nem ismerik a innovációmenedzsment eszközeit, az érintett projektjeiket gyakran nem szakszerűen hajtják végre. Nem tudják kihasználni a projektek K+F minőségéből származó közvetlen és közvetett üzleti és gazdasági előnyöket sem. A Glósz és Társa szakértői szerint ez a nemzetgazdaságnak és a vállalatoknak is érzékeny veszteséget okoz. Az Innováció Menedzsment Akadémia keretében megvalósuló gyakorlatorientált innovációmenedzsment oktatás azonban csak az egyik első lépés a közgondolkodás formálása és egy új szakember generáció megteremtése érdekében. Ha a kkv-k és a nagyvállalatok is felismerik a innovációmenedzsmentben rejlő lehetőségeket, a valóság hamarosan közelebb kerülhet a statisztikákhoz.