Áttörést hoz a blockchain számos iparágban
A vállalatvezetők többsége szerint a blockchain technológia üzleti felhasználása egyértelműen versenyelőnyt jelent, azonban mindössze harmaduk kezdte el alkalmazását, sokan még csak keresik a technológia alkalmazásának lehetőségeit.
A régióban a blockchain felhasználása elsősorban a digitális rögzítésre és fizetési megoldásokra korlátozódik, de már készülőben van a digitális azonosítás és ellátási lánc nyomon követhetőségének kialakítása is.
A blockchainben rejlő üzleti potenciál
Globális szinten a válaszadók ugyan érdeklődnek a blockchain iránt, azonban 39 százalékuk szerint a technológiában rejlő potenciál megítélése túlzottan optimista – derül ki a Deloitte felméréséből. Az Egyesült Államokban ez a szám magasabb: a válaszadók 44 százaléka látja túlértékeltnek a blockchaint, míg 2016-ban ez az arány még csak 34 százalék volt. A közép-kelet-európai régióban a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy a technológia kínálta lehetőségeket túlértékelik, de 45 százalékuk egyben azt is gondolja, hogy ez a megoldás áttörést hoz az iparágban, és cégük komoly versenypiaci hátrányba kerülhet, ha nem alkalmazza.
Az energia, technológia, média és telekommunikációs iparágak képviselői szerint hátrányos lehet számukra, ha figyelmen kívül hagyják a blockchaint. A pénzügyi szektor képviselőinek közel fele szintén fontosnak tartja, hogy vállalatuk foglalkozzon a megoldással, de ennek ellenére többségük szerint a technológia nem forgatja fel a pénzügyi szolgáltatási piacot.
Az új üzleti modellek és bevételi források a technológia fő előnyei
A blockchain alkalmazása Kelet-Közép-Európában (KKE) is kezdeti szakaszban jár, a megkérdezettek többsége még nem fektetett be a technológiába. A felmérés alapján a régióban a blockchain nem tartozik a prioritások közé. A bevezetés lépéseit a szakképzett munkaerő hiánya, és szabályozói kérdések is nehezítik, és a válaszadóknak csak 1 százaléka gondolja úgy, hogy a technológiába való befektetésnek nincsen akadálya.
Ennek ellenére a válaszadók sokat várnak a technológiától az üzleti működés átalakítása terén, de csak 42 százalékuk véli úgy, hogy cégvezetőik alapos ismeretekkel rendelkeznek a blockchain technológiát illetően. A megkérdezettek kétharmada szerint a blockchain széles körben fog elterjedni és sokkal több mint egy új fizetési technológia, így számos iparágra lesz hatással a pénzügyi szektoron kívül is. Azonban csak kevesebb, mint harmaduk tervezi, hogy a meglévő rendszert részben vagy egészben helyettesítse az új technológián alapuló újításokkal.
A régióban a blockchain felhasználása elsősorban a digitális rögzítésre és fizetési megoldásokra korlátozódik, de már készülőben van a digitális azonosítás és ellátási lánc nyomon követhetőségének kialakítása is. Vannak olyan vállalatok, amelyek front- és back-end megoldásokat alakítanak ki a blockchain segítségével, másoknak pedig folyamatban vannak a jelenlegi rendszer helyettesítésére irányuló projektjei. Ami a 2019-re tervezett blockchainnel kapcsolatos befektetéseket illeti, a KKE régióban a trendek az elmúlt évekhez hasonlóak. A válaszadók több mint fele nem tervezi vagy még nem döntött a blockchainbe való befektetésről, de néhányan úgy nyilatkoztak, hogy jövőre jelentős befektetést terveznek.
A kelet-közép európai vezetők szerint az új üzleti modellek és bevételi források jelentik a technológia legfőbb előnyét, és közel 60 százalékuk úgy véli, hogy a blockchain alapú megoldások biztonságosabbak, mint a hagyományosak. Azonban a válaszadók mindössze negyede számolt be arról, hogy blockchainnel kapcsolatos beruházásba kezdett, de csaknem 30 százalék állította, hogy 2019-ben legalább 100.000 eurót tervez fordítani erre a technológiára.
A blockchain globális elterjedésének ütemét számos tényező befolyásolja: a kriptovaluták rossz hírneve nem kedvez a befektetési döntéseknek, a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges szabályozási keret, törvénykezés és iparági standardok kialakítása lassú, a blockchainben jártas szakértők száma egyelőre alacsony és a konzorciumok irányításával kapcsolatban problémák merülnek fel.
„Magyarország és egyben egész Kelet-Közép-Európa le van maradva pár lépéssel az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mögött a blockchain alkalmazásában: inkább kivárnak, és meglátják, hol hasznosítható leginkább. A lehetőségek és a világban eddig megvalósított megoldások ígéretesek. Elsősorban nem a technológia mélységeit, hanem a blockchain üzleti felhasználásának módját, a felhasználás eseteit és a meglévő problémákra adott választ kell a cégvezetőknek megérteni ahhoz, hogy szélesebb körben tovább tudjon terjedni” – mondta Marton Károly, a Deloitte blockchain alapú üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.
A teljes felmérés ezen az oldalon érhető el.
Kapcsolódó cikkek
- Az elégedetlen munkavállalók veszélyeztetik az üzleti titkokat
- Minden második magyar jobban várja a karácsonyi étkezéseket, mint az ajándékokat
- A vevők kétharmada futott már bele minőségi problémába a Vatera friss felmérése szerint
- A karácsonyi készülődés elmaradhatatlan kelléke – az online vásárlás
- Új típusú kockázatok fenyegetik a bankok működését
- A Fujitsu szerint a többfelhős működés összehangolása kulcsfontosságú a gyors digitális átalakuláshoz
- Magyarország védtelen a kibertámadással szemben
- A hazai startupok is a blockchain technológia felé mozdulnak
- Jobban kellene vigyázni a telefonon tárolt adatokra!
- Stresszmentes karácsony? Igen!
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.