Nincs több türelem GDPR ügyekben
Egy évvel a GDPR türelmi idejének lejárta után nem lesz olyan be nem jelentett adatvédelmi incidenssel kapcsolatos ügy, amelyben nem szab ki bírságot a NAIH – mondta Péterfalvi Attila hatósági elnök a Deloitte MeetingRequest podcastjében. A 2018. május 25-én élesedett jogszabály miatt minden vállalatnak érdemes kiemelten figyelnie arra, hogy teljesítse a jogalkotók elvárásait.
A Deloitte MeetingRequest podcast sorozatának vendége Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke volt, aki Szöllősi Zoltánnal, a Deloitte kockázati tanácsadási üzletágának technológiai szakértőjével és dr. Majoros Gáborral, a Deloitte Legal ügyvédi iroda adatvédelemi és technológiai jogi szolgáltatásokért felelős ügyvédjével beszélgetett. A szakértők a közös európai adatvédelmi szabályozás elmúlt évének tapasztalatait, hatásait és a jövőbeni kérdéseit vitatták meg.
A Deloitte két tanulmányt is publikált ebben a témában: egy regionális jelentést és egy globális kitekintést a GDPR első hat hónapjáról. A tanulmányokban megvizsgálták azokat a területeket, amelyek leginkább problémát okoztak adatkezelési szempontból, illetve azokat a joggyakorlatokat, amelyek segítették az egyes országokban a piaci szereplőket. A felmérés kiterjedt a felügyeleti hatóságok kapcsolódó gyakorlatára és a szektorális kezdeményezésekre is.
„Az európai gyakorlatban hosszabb távon arra lehet számítani, hogy a kiszabott bírságok szintje közelíteni fog egymáshoz. Ennek összehangolása időigényes lesz, főleg, hogy minden tagországnak saját bírságolási gyakorlata van, azonban nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy egy bizonyos jogsértésért ne ugyanaz a mértékű bírság kerüljön kiszabásra az Európai Unión belül mindenhol. Először olyan mérvadó ügyeknél várható egységes bírságolási gyakorlat, ahol az egyablakos ügyintézés keretében szankcionálnak. Ezeknél a kiszabott bírság összege is szavazással dől majd el” - mondta Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.
„A GDPR szabályozás egyik kritikus technológiai pontja, hogy az adatkezelők megfelelő technikai kontrollokat vezessenek be, a jogosultságkezelés, tevékenységnaplózás és adatszivárgás területén. Ezenkívül az eddigi tapasztalatok alapján nem került a piaci szereplők fókuszába a cookie-k kezelése, amelyek a végfelhasználó készülékére települnek, lehetővé téve ezáltal az adatgyűjtést és adattovábbítást a felhasználói szokásokról” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte kockázati tanácsadási üzletágának technológiai szakértője.
A GDPR bevezetése óta számos hazai jogszabályváltozás, harmonizációs törvénymódosítás történt, amelyekre nagy szükség volt. Ilyen például a Munka Törvénykönyvének módosítása, amelybe több olyan terület is bekerült, ami megkönnyíti a munkáltatók adatvédelemmel kapcsolatos megfelelését. Ilyen például a biometrikus adatkezelés szabályozása, a bűnügyi személyes adatok kezelése, az erkölcsi bizonyítvány kérése és kezelése, illetve a munkáltatói ellenőrzés információtechnológiai eszközök alkalmazásával. „Az e-mail fiókok adatellenőrzése problémás szokott lenni, mivel nagy hiányosság, hogy ez nem jogszerűen történik abban az esetben, ha nem valósul meg előzetes és kifejezett tájékoztatás a munkavállaló felé, ahogy ezt a törvénymódosítás is egyértelműen rögzíti” – mondta dr. Majoros Gábor, a Deloitte Legal ügyvédi iroda adatvédelemi és technológiai szolgáltatásokért felelős ügyvédje.
A privacy by design vagy privacy by default kérdéskörét is körbejárták a szakértők. Elhangzott, hogy fontos különbség van az adatok anonimizálása és törlése között. „Egy törlési kérelemnél mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen megvan-e a lehetőség az adatok törlésére. Az egész adatkezelést eleve úgy kell felépíteni, hogy a törlésre lehetőség legyen. Az adatvédelmi hatóság nem fogja elfogadni azt, hogy egy törlés nem valósítható meg, hiszen az adatkezelés megtervezésekor a rendszert ennek megfelelően kell megtervezni. A közeljövőben várhatók olyan adatvédelmi hatósági határozatok, ahol a hatóság bírságolni fog, mert a szükséges törlést nem hajtották végre” – mondta Péterfalvi Attila.
Annak ellenére, hogy Európa gazdasági dominanciája csökkent, a GDPR szabályozás nem csupán egy „európai játszóteret” hozott létre, hanem globális hatással bír. Az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és Ázsiában egyre fokozottabb szabályozási tendenciák indultak el, melyek az adatkezelési szabályok harmonizálását célozzák, hogy azok illeszkedjenek az európai szabályozáshoz és az európai piacra is megfelelő válaszokat tudjanak adni.
A podcast itt hallgatható meg: https://soundcloud.com/deloittehungary/gdpr-utan-1-evvel-tapasztalatok-hatasok-es-a-jovo
Kapcsolódó cikkek
- Hamis biztonságérzet a GDPR-ral kapcsolatosan
- Kilenc uniós országban indul kampány az online reklámiparban alkalmazott törvényellenes módszerek ügyében
- A nem személyes adatok szabad áramlása az EU-ban
- Jelentős változások jönnek a biztonsági kamerákra vonatkozó szabályokban
- A GDPR után érkezik az e-Privacy rendelet
- Megjelent az in nuce DPO készlet
- A GDPR csak a kezdet volt – folytatódik a digitális világ akadálymentesítése
- GDPR tapasztalatok a régióban
- Néhány lépés a GDPR-nak megfelelő blokklánc megtervezéséhez
- Távol-keleti nyitás a GDPR-ban
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.