Gondolkodó városok és hálózatba kötött valóság
A Dell Technologies közzétette Realizing 2030 című tanulmányának két új részét, amelyek azt vizsgálják, hogy a feltörekvő technológiák hogyan alakítják át az életünket és a munkavégzést a 2030-ra. A kutatást az Institute for the Future (IFTF) és a Vanson Bourne készítette 40 ország 4600 üzleti vezetőjének megkérdezésével. Az eredmények egy lehetőségekben bővelkedő jövőt írnak körül, hiszen a fejlett technológiák az emberi fejlődés potenciális mozgatórugói világszerte.
A feltörekvő technológiák
A feltörekvő technológiák – a kollaboratív MI, az 5G hálózatok, az Edge Computing, a multimodális felületek (Multimodal Interfaces), a kibővített valóság (Extended and Virtual Reality – XR), az IoT, valamint a biztonságos, elosztott adatbázisok (Secure Distributed Ledgers) – együtt határozzák meg a következő évtizedben a mindennapok alakulását és változásait, az emberek életét, valamint strukturálják át a munka világát. Városainkat hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és élhetőbbé teszik és elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy megértsük az emberek és a gépek egységben történő munkavégzését, valamint, hogy az embereknek jelentőségteljesebb és kreatívabb munkát adjunk.
A mindennapok jövője, a jövő mindennapjai
A tanulmány a következő változásokat jósolta a jelen és 2030 között, amelyek meghatározzák majd mindennapjainkat:
1. Hálózatba kötött valóság (Networked reality): A következő évtizedben a kibertér a valóság egy rétegévé válik, ahogy a digitális környezetünk elkezd túlmutatni a televíziókon, az okostelefonokon és egyéb kijelzőkön.
2. Folyamatos összekapcsolódás és mobilitás (Connected mobility and networked matter): A holnap járművei lényegében mozgó számítógépek lesznek. Megbízzuk őket, hogy vigyenek el oda, ahova menni szeretnénk a fizikai világban, miközben a bárhol elérhető virtuális terekben lépünk egymással kapcsolatba.
3. Digitális városokból gondolkodó városok (From digital cities to sentient cities): A városok szinte szó szerint életre kelnek a saját okoseszközeik hálózatba kötött infrastruktúrájával, az önellenőrzési rendszereikkel és az MI-vezérelt elemzéseikkel.
4. Támogató algoritmusok (Agents and algorythms): Mindenkit egy teljesen testreszabott, „élethez igazított operációs rendszer” támogat majd, amely előre kiszámítja a szükségleteinket és proaktívan támogatja a napi tevékenységeinket, hogy időt szabadítson fel.
5. Robotok közösségi kapcsolatokkal (Robots with social lives): A robotok partnerekké válnak az életünkben – felerősítik a készségeinket és kiterjesztik a képességeinket. A robotok megosztják majd az újonnan szerzett tudást a közösségi robothálózatokon, hogy együtt, valós időben vezessenek innovációkhoz és gyorsítsák a fejlődést.
Sok vállalkozás már most is készül ezekre a változásokra:
- 76 százalék arra számít, hogy a feladatok automatizálása miatt az emberek másképpen töltik majd el az idejüket.
- A megkérdezett vállalkozások több mint fele számít arra, hogy a hálózatba kötött valóság mindennapossá válik.
- 56 százalék mondja, hogy örömmel venné a mindennapos tevékenységeket a virtuális és a kiterjesztett valóságban.
- 56 százalék örülne, ha az emberek olyan technológiákkal rendelkeznének, amelyek segítségével számítógépeket tudnak irányítani az elméjükkel.
A munka jövőjét alakító trendek
Az üzleti vezetők 83 százaléka szerint a technológiai átalakulás által jobb munkahelyi körülmények érhetők el. Sokan optimisták az ember-gép partnerségek lehetőségeivel kapcsolatban és 70 százalék megerősíti, hogy az emberek szívesen dolgoznak együtt gépekkel, túllépve az emberi korlátokat. 10 üzleti vezetőből majdnem 9 (86%) tervezi a feltörekvő technológiák használatát a munkaerő hatékonyságának növeléséhez.
Ennek fényében vázolta fel tanulmány a három szakaszt, amely várhatóan a következő évtizedben átalakítja a munkakörnyezetet:
- Technológiai tehetségek (Inclusive talent): Az emberi és gépi partnerkapcsolatok igazságosabb munkahelyeket teremtenek majd, hiszen a jelölteket a képességeik alapján értékelik, nem pedig a nemük, koruk vagy társadalmi helyzetük alapján. Objektív információt adnak majd az optimális munkahelyi csapatok létrehozásához, és segítenek az ideális munkahelyi légkör és a hatékonyság megteremtésében, valamint az emberek megtartásában.
- Jól felszerelt kollégák (Empowered workers): Az alkalmazottak egészen más módokon dolgoznak majd együtt például az XR segítségével, amely egy eddig még sosem tapasztalt lehetőségeket biztosít majd a munkában. A játékok, a programozás és az elosztott közösségek már használják a valós idejű együttműködésre épülő folyamatokat, amivel sokkal nagyobb összhangban képesek dolgozni.
- Gördülékeny MI-használat (AI fluency): Az MI inkább kiegészíti és fejleszti az emberi képességeket, mint helyettesíti az embert. Az MI-t gördülékenyen használó dolgozók a készségeikre építve tudják majd kezelni a munkafolyamatokat, megoldani a feladatokat és értelmezni a rengeteg begyűjtött adatot. Az MI, valamint az emberi és gépi rendszerek mélyreható ismerete megnöveli az alkalmazottakban rejlő potenciált, így kitűnhetnek a munkaerőpiacon.
Adatvédelem és szabályozás mint a legnagyobb kihívások
Ezek a technológiavezérelt változások különböző kihívásokkal szembesíthetik az embereket és a szervezeteket egyaránt. Azoknak a szervezeteknek, amelyek szeretnék kihasználni az új, feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeket, meg kell tenniük a lépéseket a hatékonyan adatgyűjtés, feldolgozás és felhasználás irányába.
Az üzleti vezetők szerint két terület jelenti a legnagyobb kihívást a jövőben:
- 74 százalékuk úgy gondolja, hogy az adatvédelem a legfontosabb társadalmi nehézségek egyike, amit meg kell oldani.
- 44 százalékuk az MI szabályozását és a felhasználásának a letisztázását szorgalmazza.
A tanulmány bemutatása
A Dell Technologies összefogott a független jövőkutató csoporttal, az Institute for the Future (IFTF) csapatával, és megvizsgálták, hogy a feltörekvő technológiák miképpen befolyásolhatják a munkakörnyezetet, és miképpen formálják újra az életünket a következő egy évtizedben. A kutatás a szervezetek 2017-es együttműködésére épít, amikor az IFTF 20 szakértő véleményét kérte ki világszerte, hogy megjósolják az „ember–gép partnerségek következő korszakát”. Két évvel később az IFTF azt vizsgálja, hogy az emberek és a gépek közti új kapcsolat hogyan jelezheti előre a munka jövőjét, és hogyan alakíthatja át az életünket 2030-ra. Hogy ezekre a kérdésre válaszolni tudjanak, az IFTF a több évtized alatt összegyűjtött, a munka és technológia jövőjét feltérképező saját tanulmányaira, annak az emberiségre kifejtett hatásait vizsgáló saját tanulmányára támaszkodott, valamint a világszerte a kapcsolódó döntéshozókkal folytatott mélyinterjúkra.
A kutatás lefolytatásához az IFTF a több évtized alatt összegyűjtött, a munka és technológia jövőjét feltérképező saját tanulmányára, a legfrissebb Dell Technologies-kutatásra és a világ minden pontjáról érkező szakértőkre támaszkodott. A Future of Connected Living a harmadik és egyben befejező fejezete a háromrészes kutatási sorozatnak, amelynek része a gazdaság jövője és a munka jövője, amelyek szintén 2019-ben lettek kiadva.
Kapcsolódó cikkek
- Ki jár előrébb a digitális világban, a fogyasztó vagy a döntéshozó?
- Vállalkozó generáció
- A fogyasztók 82%-a habozás nélkül feketelistára tesz márkákat
- Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a munkavégzés jövőjére?
- A Fujitsu kutatása szerint a vállalatok nem tudnak tovább várni a kvantumszámítástechnikára
- Új technológiák: India és Kína hatalmas lehetőségeket lát, Európa szkeptikusabb
- A Dell Technologies új felmérése: digitális lemaradásban az üzleti vezetők
- További fejlődésre sarkall a karácsonyi e-kiskereskedelmi szezon
- A Z generáció nem robotokból áll
- Mindössze heti 3 napot dolgozunk effektíven
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.