Kelet-Közép-Európa lehet a kulcs az európai autógyártás versenyképességéhez

forrás: Prím Online, 2020. január 25. 10:22

Kelet-Közép-Európában javíthatnak versenyképességükön a nyugat-európai gépkocsigyártók, amelyek elsősorban a kutatás-fejlesztés (k+f) terén néznek szembe rendkívüli kihívásokkal – derül ki a McKinsey&Company tanácsadó cég legfrissebb tanulmányából. Olyan technológiák bevezetéséről van szó elsősorban, amilyen az önvezetés, a konnektivitás vagy az elektromos meghajtás. 

A szoftverek rohamos fejlődése korábban nem látott nyomás alá helyezi az autógyártók k+f részlegeit. Az ezeken a területeken dolgozó tehetségek megszerzése és megtartása, továbbá a magas költségek strukturális szintű kihívást jelentenek az európai autóipar számára, és alapvetően befolyásolják annak versenyképességét. Az elkövetkezendő öt évben várhatóan 13 százalékkal nőnek az autóipari szoftverfejlesztések, amely évről évre 6 százalékkal növeli a szoftvermérnökök iránti keresletet.

 

„A mobilitási terület vezetőszerepéért a gépjárműgyártók high-tech vállalatokkal folytatnak egyre kiélezettebb versenyt” – állítja Andreas Tschiesner, a McKinsey&Company autóipari területének európai vezetője. „A jólképzett munkaerő egyre nagyobb érték lesz: a betöltetlen munkahelyek száma 2016 és 2018 között 43 százalékkal emelkedett az informatikában és kommunikációtechnológiában” – teszi hozzá. Szerinte ahhoz, hogy megőrizzék eredményességüket, az európai autóipar szereplőinek alaposan át kell gondolniuk k+f stratégiájukat. Andreas Tschiesner úgy véli, Kelet-Közép-Európa hozzájárulása kiemelten fontos lehet a munkaerőhiány kezelésében.

 

 

A McKinsey legfrissebb tanulmányának az alábbiak a fő megállapításai: 

  • Gépjárműgyártás és k+f fejlettség – Számos nyugat-európai gyártó kezdte már el Kelet-Közép-Európa felé terelni k+f erőforrásait. Mégis, miközben a térségünkben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csupán 1,9 százaléka dolgozik k+f területen az autóiparban, Németországban ugyanez az arány 13,4 százalék – vagyis régiónkban jelentős tartalékok vannak még. 
  • Fellelhető tehetségek – Kelet-Közép-Európában csupán 10-15 százalékkal kevesebb képzett munkaerő áll rendelkezésre, mint Németországban (6,6 millió vs. 8 millió), a munkaerőpiaci verseny viszont jóval kisebb nálunk, mivel itt kevésbé vannak jelen a globális technológiai és számítástechnikai cégek.
  • Fejlett infrastruktúra – A kelet-közép-európai régió gyorsan elérhető repterekkel, modern autópályákkal és vasutakkal, valamint jólfejlett digitális infrastruktúrával rendelkezik. 
  • Versenyképes bérek – A k+f szektor bérköltségei körülbelül 60 százalékkal alacsonyabbak Kelet-Közép-Európában, mint a kontinens nyugati felén.
  • Állami támogatás – A kelet-közép-európai országok számos módon ösztönzik a technológiai jellegű befektetéseket, beleértve az adókedvezményeket, a beruházási támogatásokat, az egyszerűsített felülvizsgálati folyamatokat vagy a képzéssel kapcsolatos együttműködések támogatását.

 

„Az európai autógyártók k+f tevékenységének itteni fejlesztéséből ezek a vállalatok és a kelet-közép-európai régió egésze egyaránt profitálni fog” – nyilatkozta Kadocsa András, a McKinsey&Company autóipari területének Kelet-Közép-Európáért felelős vezetője, aki hozzátette: „Az előttünk álló változásokkal Európa gépjárműipara erősebbé és agilisabbá, Kelet-Közép-Európa pedig versenyképesebbé válhat.” A szakember szerint egy, a régió egészére kiterjesztett, széleskörű gépjárműipari ökoszisztéma nagyot lendítene a helyi szakemberképzésen, ráadásul úgy erősítené a térség teljes k+f szektorát, hogy az még vonzóbbá válna az olyan, szintén innovatív szakterületek számára, mint amilyen a gépgyártás, a robotika vagy a repülőgépipar.

 

Friss tanulmányában a tanácsadó cég Nyugat-Európa autóipari vállalatait és a kelet-közép-európai országokat azonosítja ennek a lehetséges változásnak a fő hajtóerejeként. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gépjárműgyártóknál vezérigazgatói szinten szülessen döntés a célokról, arról, hogy milyen további lépésekre van szükség k+f területen, a megfelelő kelet-közép-európai helyszín kiválasztásáról, valamint a szükséges beruházások elindításáról. Ezzel egyidőben, a térség országai azzal tudnak elébe menni a változásoknak, ha ösztönzik a regionális klaszterek kialakítását, stratégiai együttműködések megteremtésére bátorítva az üzleti szereplőket felsőoktatási, kereskedelmi, civil és állami intézményekkel. 

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket

Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében. 

2024. november 2. 15:26

Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon

Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során. 

2024. november 2. 11:54

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Gépek is rajthoz állnak a most induló Országos IT Megmérettetésen

2024. október 28. 18:06

Megnyitott a Vatera Galéria, a válogatott műtárgyak új platformja

2024. október 22. 15:25

Egy év alatt 45 milliárd forintot loptak el tőlünk a digitális bűnözők

2024. október 15. 16:51

Idén már ezernél is több résztvevőt várnak a Service Design Day-re

2024. október 7. 09:59