A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra
A járványhelyzet minden szempontból átformálta az életünket, hiszen nemcsak a háztartásokat kényszerítette arra, hogy átértékeljék fogyasztásaikat, hanem a gazdaság szereplőit is olyan irányok felé terelte, mint például hogyan fogjanak össze egymással a digitális csatornákon keresztül vagy hogyan alakítsák át szervezeti működésüket. Az elemzők a korlátozások feloldása után a digitális környezet megerősödését várják, s ezt a teóriát erősíti meg a PwC tanulmánya is, amely kétheti rendszerességgel vizsgálja a COVID-19 járvány gazdasági és szervezeti hatásait pénzügyi vezetők bevonásával. Az elemzés mintegy 24 ország 871 pénzügyi vezetőjét kérdezi arról, hogyan érinti a járvány okozta válság a cégeket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.
Túl az első sokkon
A tanulmány szerint az üzenet világos: a legtöbb vállalat túljutott a COVID-19 koronavírus-járvány rövid távú, reaktív szakaszán. A válság első szakaszában a vállalatok életbe léptették akcióterveiket, amelynek egyik legfontosabb pontja, az egészség és a jólét védelme mellett, a digitalizáció beépítése volt. A tanulmányból kiderül az is, hogy több európai ország - közöttük Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság és Spanyolország - elkezdte enyhíteni a korlátozásokat. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az olajárak ingadozása miatt az IMF 3,3 százalékos gazdasági visszaesést jelentett 2020-ban. Az Egyesült Államokban a kormány mintegy 484 milliárd dolláros csomagot fogadott el a kisvállalkozások és a kórházak támogatására, s a jóslatok szerint emiatt, várhatóan 2020 pénzügyi évben 3,7 milliárd dollár költségvetési hiánnyal kell majd szembenéznie. Japánban az országot érintő rendkívüli helyzetet miatt, a tervek szerint minden polgár számára 100 000 jent, azaz 930 USD-t juttatnak. A szokatlan helyzetnek köszönhetően és ezáltal a megnövekedett segélyek és juttatások miatt a pénzügyi vezetők 70 százaléka aggódik a pénzügyi tartalékok megcsappanása miatt.
Életben maradnak-e a vállalatok a digitális átállás nélkül?
Az elemzők a járvány okozta károkat egyelőre nem tudják pontosan megbecsülni, de az már most is látszik, hogy világviszonylatban mind a gazdaság, mind az üzleti élet legalább 90 százaléka megsérült. “A járvány hatására kizökkentünk mindennapi tevékenységeinkből, kevesebbet utazunk a közösségi közlekedéssel, kevesebbet költünk a vendéglátóegységekben, amelynek következtében a szegmens bevételei legalább 40 százalékkal csökkentek. Szinte minden iparág pénzügyi nehézséggel küzd, sok vállalkozás a tartalékait éli fel, és bár a korlátozások enyhítése megkezdődött - még senki nem tudja biztosan, mit hoz a jövő” - emeli ki Balogh Zsolt. A világjárvány hatásait a tanulmányban megkérdezett vezetők sokkal súlyosabbnak ítélik, mint például a 2007-2009 közötti pénzügyi világválság következményeit. A cégvezetők pedig számos kihívással néznek szembe, közöttük az egyik, hogyan működjenek tovább az új feltételek mentén.
“Úgy látjuk, hogy bár egyre több vállalat készítette el a digitális stratégiáját, az élesítést tulajdonképpen a járvány okozta helyzet erőltette ki. Hiszen azonnal meg kellett szervezni a távmunkát vagy a munkatársak otthoni környezetét kellett alkalmassá tenni a munkavégzésre, illetve a szolgáltatásokat a digitális csatornákra kellett “átpakolni”. Azokat a cégeket, akik még nem szoktak hozzá, hogy digitális környezetben dolgozzanak, azonnali döntésre kényszerítette, hogy kifejlesszék e-kereskedelmi platformjaikat és kialakítsák a többcsatornás ügyfél-kommunikációs rendszereiket. Noha a legtöbb vezető megérti a digitális átmenet fontosságát, néhányuk mégis ódzkodik tőle, mert a digitális működés nemcsak a technológia beépítését jelenti, hanem egyfajta szemléletváltást is feltételez” - fogalmaz az ügyvezető. A PwC tanulmány rámutatott arra, hogy a megkérdezett 241 ország 871 pénzügyi vezetőiből mindennek ellenére legalább 82 százalék tervezi folytatni a digitális átalakulással kapcsolatos beruházásait.
„Valójában a digitális átalakulás célja, hogy a technológiát a hagyományos problémák megoldására használjuk és beépítsük a szervezet tevékenységeibe. Ha azonban azt akarjuk, hogy a technológiai megoldások sikeresen megvalósuljanak, meg kell változtatnunk nemcsak a működési modellünket, hanem az üzleti filozófiánkat is. A digitális stratégia fontos része tehát, hogy meghatározzuk azokat a prioritásokat is, amelyekre a szervezet összpontosítani akar, de mindezt újszerű szemlélettel tegyük” - vélekedik Balogh Zsolt. A digitális átalakítás valójában folyamatos történet, ami azt jelenti, hogy nem valósítható meg egy ütemben, hiszen figyelembe kell venni a szervezet lehetőségeit, az ügyfeleket és alkalmazottak is.
A Liferay tanácsai a szervezetek számára a digitális átálláshoz
- Az átállásnál haladjunk lépésről-lépésre, s legelőször a legfontosabb megoldások fejlesztésére összpontosítsunk. Ne kezdjünk bele azonnal a teljes digitális ökoszisztéma megújításába.
- Készítsük fel rendszereinket, s olyan megoldást válasszunk, amely költségkímélő, amellett, hogy könnyedén hozzáilleszthető a már meglévő informatikai és vállalatirányítási rendszerekhez.
- A kutatások azt mutatják, hogy célszerű a felhasználói élményt fő prioritásként kezelni. A már megszerzett jó tapasztalatokat pedig érdemes közzétenni, hiszen ugyanolyan fontosak az ügyfelek számára, mint maga a termékminőség.
- Rendszeresen mérjük és elemezzük az online platformok forgalmi adatait és az ügyfél-elégedettséget, hogy tiszta képet kapjunk arról, az ügyfeleink és a partnereink milyen kölcsönhatásban vannak a web oldalainkkal.
- Érdemes a digitális stratégiába belefoglalni a csapat együttműködését is, hiszen a jó minőségű termék mellett a csapat kohéziója is ugyanolyan fontos. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a munkatársak az ügyfelekkel is gyümölcsöző kapcsolatot építsenek ki, ennek támogatásához pedig szükséges egy jól felépített együttműködési platform.
A PwC kutatás eredményei a digitalizálásra vonatkozóan
- Ennek ellenére a megkérdezett vezetők 70 százalékát nagymértékben aggasztja a válság potenciális üzleti hatása.
- A németországi és mexikói vezetők 60 százaléka említi az automatizálás és a távoli munka jelentőségét a jövőbeni három legfontosabb intézkedéseik között.
- A megkérdezett vezetők mintegy 56 százalék tartja fontosnak a távoli munkavégzés jelentőségét.
- A megkérdezett pénzügyi vezetők 52 százaléka alternatív beszerzési lehetőségeket fog keresni a jövőben.
- A megkérdezett pénzügyi vezetők 49 százaléka szerint a cég működése három hónapon belül normalizálódhat, ha a koronavírus-járvány most érne véget.
- Összességében a vezetők 47 százaléka gyorsítani fogja az automatizálást a szervezetében, és más új munkamódszereket kíván kialakítani.
A járványhelyzet enyhülése utáni tervek a digitalizációhoz kapcsolódóan
- 64% alakítja át a szervezetét a távmunka támogatására.
- 55% határoz meg a távmunkához szükséges szerepköröket.
- 47% véli úgy, hogy fel kell gyorsítani az automatizálást és új munkamódszereket kell kialakítania.
- 46% szervezi át a műszakokat és alakít ki alternatív megoldásokat az ügyfélszolgálatok működtetésére.
- 44% csökkenti a meglévő ingatlanjainak, például irodák és üzlethelyiségek számát.
- 22% alkalmaz digitális eszközöket a kapcsolattartáshoz.
- 21% a veszélyeztetett területeken dolgozó munkatársak számára egyéb, nem anyagi támogatást biztosít (például gyermek felügyelet vagy szállítás).
- 7% vállalja, hogy pénzügyi támogatást biztosít a veszélyeztetett területen dolgozó munkatársak számára.
Forrás: PwC COVID-19 CFO Pulse Survey, 2020. április 20.
A felmérésről
A COVID-19 koronavírus okozta üzleti és gazdasági hatásának feltérképezése érdekében a PwC nemzetközi viszonylatban, kéthetente készít felmérést pénzügyi vezetőkkel. A 2020. április 20-i héten átfogó jelentésben kérdezte 24 ország (Azerbajdzsán, Brazília, Ciprus, Dánia, Franciaország, Fülöp-szigetek, Hollandia, Írország, Japán, Kazahsztán, Közel-Kelet*, Málta, Mexikó, Németország, Örményország, Portugália, Svédország, Svájc, Szingapúr, Szlovákia, Thaiföld, Törökország, USA és Vietnam) 871 pénzügyi vezetőjét.
*Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia, Katar, KSA, Kuvait, Libanon, Palesztina és Omán képviselői
Kapcsolódó cikkek
- Önjáró robot segíti a koronavírus elleni védekezést a Semmelweis Egyetemen
- Hogyan hat a COVID-19 az online szerencsejáték iparra?
- Digiméter: A digitalizáció mércéje KKV-k számára
- A koronavírus digitalizációs forradalmat hozott a magyarországi vállalatoknál
- Elindult az EIT válságkezelési kezdeményezése
- A Fujitsu elérhetővé teszi szellemi tulajdonát a COVID-19 elleni harc támogatásához
- Vatera segítség a COVID-19 elleni küzdelemhez
- A SZTAKI segítségével elsőként sikerült genetikai alapon modellezni a járvány magyarországi terjedését
- A kórházi dolgozókért fogtak össze a Bridgestone munkatársai
- Telefonunkban tárolhatjuk hiteles koronavírustesztünket egy magyar fejlesztésnek köszönhetően
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.