A CIO-k legfőbb kihívása a tehetséggondozás
A Deloitte 2020-as globális IT vezető felmérésében 22 iparág 1376 résztvevőjét kérdezték meg. A résztvevők 60%-a technológiai vezető, 40%-uk üzleti vezető volt. A válaszadók 37% az Egyesült Államokból, 37% Európából, 14% Közel-Kelet és Afrika régiójából, míg 11% az Ázsia és Csendes-óceáni térségből származott. A Global Technology Leadership 2020 felmérés célja az, hogy áttekintést adjon arról, milyen sikertényezők állnak a legkiemelkedőbb vállalatok üzleti növekedése mögött, illetve, hogy a folyamatosan változó gazdasági környezetben a technológiai területekre milyen szerep hárul a szervezeten belül.
Megbízható üzemeltetőből kinetikus vezető
A Deloitte korábban globális CIO (Chief Informaton Officer – informatikai vezető) felmérésként ismert tanulmánya 2015 óta követi a szervezetek fejlődését, a technológiai területek és a technológiai vezetők helyzetét, illetve a velük szembeni elvárásokat. Az elmúlt öt évben mindez jelentős mértékben fejlődött, a CIO-k megbízható üzemeltetőből előbb üzletfejlesztő partnerré váltak, mára pedig a „változásösztönző megbízott” szerepét töltik be. Legfrissebb tanulmányában a Deloitte már a „kinetikus vezető” kifejezést használja az informatikai vezetőkre.
Az elemzés „tech-metronómnak” nevezi azokat a vállalatokat, melyek magasabb fejlettségi szinten állnak ún. „tech-követő” versenytársaiknál az alábbi területeken: digitális vízió és stratégia, technológiai terület érettsége, piacformáló szerep. A felmérés rávilágít az eltérő gyakorlatokra, viselkedési mintákra és vezetői képességekre, melyek leginkább megkülönböztetik őket egymástól.
„A vezető vállalatok menedzsmentje agresszívan hajszolja a technológia vezérelt lehetőségeket, a versenyképesség kulcsát nem a költségcsökkentésben, hanem az ügyfélelégedettségben és a növekedésben keresik. Ezen vállalatok technológiai vezetői élvezik a menedzsment bizalmát, a jövőbe tekintenek, így nem félnek a változás, a transzformáció élére állni" -mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának partnere, a Deloitte Magyarország CIO programjának vezetője.
A tech-metronóm szervezetek fő ismérvei
- Növekedésorientált vállalatvezetés. Míg a vállalatok többsége költségcsökkentésben gondolkozik, addig a tech-metronóm vállalatok a növekedés, valamint az ügyfelek felé fordulnak, továbbra is progresszíven tekintenek a jövőbe. Nagyobb valószínűséggel (66%) fektetnek innovációba, növekedésbe (53%) és az ügyfelekbe (60%) a tech-követő vállalatokhoz képest. Megfigyelhető, hogy a tech-követők kétszeres valószínűséggel (40%) döntenek a költségcsökkentés mellett, mint a tech-metronóm (20%) szervezetek.
- Technológia vezérelt transzformáció. Négyszer annyi tech-metronóm vállalat vallja azt, hogy a technológiai területük transzformációs megközelítése szerepet játszik az üzleti stratégiájuk alakításában - 31%-uk gondolja így a 8% tech-követővel szemben. Esetükben a vállalatok több, mint felénél a transzformációs erőfeszítések új üzleti modellek implementálására fókuszálnak, míg a követő stratégiát alkalmazó vállalatok többsége szívesebben fókuszál a már meglévő működési modell átszabására.
- Befektetés az innovációba. A szervezetek számára az innováció és a növekedés stratégiai fontosságú. A tech-metronóm vállalatok a technológiai költségvetésük nagyobb részét (20%) allokálják innovációra, mint a tech-követő vállalatok (15%). Megfigyelhető továbbá, hogy a bevételeik nagyobb százalékát (4,8%) fordítják technológiára, mint a társaik (4,2%) és kétszer olyan valószínű, hogy lényegesen növelték a technológiai kiadásaikat az elmúlt pénzügyi évben (24% kontra 11%).
- Bizalom a technológiai vezetőben. A felmérés rámutatott arra is, hogy a tech-metronóm vállalatok vezetői stratégiailag elkötelezettek a technológiai vezetők és kezdeményezéseik iránt. A tech-metronóm cégek igazgatótanácsa úttörő a technológiai változásokban, a vezetőség 81%-ban ért egyet a menedzsmenttel technológiát érintő problémákban, míg a tech-követő vállalatoknál ez az arány csupán 56%. A szervezet technológiai vezetői iránt az elkötelezettségük is magasabb (68%) a technológiai stratégiát érintő kérdésekben, mint a tech-követő vállalatoknál (37%).
- Kinetikus vezetői szerep. A felmérés alapján a jövőben a leghatékonyabb technológiai vezetők kinetikusak lesznek: változásorientáltak transzformációs ambíciókkal, a jövőbe tekintenek, és elkötelezettek az innovációs életciklus iránt. Arra a kérdésre, hogyan jellemeznék a jövőben sikeres technológiai vezetőt, a kitöltők 69%-a használta a „változás”, „vízió” és „innováció” szavakat. A tech-követő vállalatok többségénél (39%) a CIO-k olyan tanácsadóként szolgálnak, akik a technológiai funkciót képviselik a stratégia tervezési folyamatban. A tech-metronóm szervezetekben a technológiai vezetők 29%-a vizionárius szerepet tölt be a technológiai lehetőségek világában, míg a tech-követő szervezeteknél ez az arány csupán 14%.
- Tudatosabb tehetséggondozás. A technológiai vezetők lemaradnak az üzleti vezetőktől a jövőbemutató tehetséggondozás területén, annak ellenére, hogy felismerik azt, hogy alkalmazottaik harmada üzletileg szükségtelenné válhat a következő 3 évben. Az üzleti válaszadók kétszer annyian nevezték meg első számú üzleti célként a tehetségek megszerzését és a fejlesztését, mint a technológiai vezetők (31% kontra 16%).
- Felértékelődő soft-skill-ek. A műszaki szakértelem és üzleti érzék mindig fontos lesz, azonban a technológiai vezetőknek növelniük kell a toborzási erőfeszítéseiket a hagyományos módszereken túl ahhoz, hogy sikeresen alkalmazhassanak és képezhessenek olyan tehetségeket, akik szélesebb szakismerettel, valamint változatosabb képességekkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek. A felmérés rávilágított arra, hogy növekvő igény van az olyan munkavállalókra, akik megfelelő ún. „soft skill”-ekkel is rendelkeznek. Vagyis, tartósan szükség van szociális és emocionális készségekre az együttműködéshez és kommunikációhoz. A technológiai vezetők hároméves előrejelzése alapján megnő a relevanciája a kreativitásnak, emocionális intelligenciának és a kognitív rugalmasságnak. Az olyan képességeken, mint a rendszerszintű gondolkodás, komplex problémamegoldás és szolgáltatásorientáció kisebb fókusz lesz.
- Szervezeti agilitás. A felmérésben adott válaszok alapján a tech-metronóm szervezetek jobban alkalmazzák az agilis eszközöket és sikeresebben adoptálják a metodológiát, mint társaik. Ezen szervezetek 24%-a mondta, hogy legalább szoftverfejlesztésük háromnegyedét agilisan valósítja meg. Ehhez képest a tech-követő vállalatok mindössze fele vallja ezt. Azonban a felmérés rávilágított arra is, hogy rengeteg munka van még az agilis megközelítés kiterjesztésében a szoftverfejlesztésen túl az üzleti területre: a tech-metronóm szervezetek nem egészen fele (42%), a tech-követő vállalatoknak pedig mindössze 14%-a alkalmaz vállalati szinten is agilis módszertant.
A Deloitte 2020-as Globális IT vezető felmérését teljes terjedelmében itt olvashatja.
Kapcsolódó cikkek
- A Fujitsu bemutatja kulcsrakész PRIMEFLEX for VMware vSAN integrált rendszerét
- Idén is keresik az év informatikai vezetőjét
- Könnyű préda a családi vállalkozás a kiberbűnözők számára?
- Égető problémára ad megoldást a Kulcs-Soft új szolgáltatása
- Mit tudnak rólunk az okosautók?
- A magyar döntéshozók kétharmada robogna tovább a digitális transzformáció útján
- Rohamtempóban próbálnak a cégek képben maradni
- Az erős online lábakon álló cégek jobban ellenálltak a koronavírusnak
- Sztárszakma lehet az adatközponti rendszermérnök az IT területen belül
- A koronavírus-válság hatása az IT-területre Magyarországon
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.