NMHH-piackutatás: a közösségi oldalakon találkozhatunk leginkább álhírekkel
Az internetezők fele futott már bele álhírbe, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lakossági felhasználói szokásokat felmérő kutatásának adataiból. A tavaly év végén készült, legalább heti egyszer internetezők között végzett kérdőíves kutatás eredményei szerint álhírekkel különösen a közösségi oldalakon találkozhatnak a netezők.
A legalább 16 éves hazai internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, elsősorban közösségi oldalakon – 47 százalékük nyilatkozott így –, fele ennyien pedig másfajta weboldalakon (23 százalék). A megkérdezettek 60 százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől és a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra vagy erőszakra buzdító anyagoktól a drogfogyasztásra ösztönző tartalmakig, mindezek közül pedig az álhírekre vonatkozott a leggyakoribb említés. Ez természetesen önbevalláson alapuló adat, a felmérés során nem kaptak az álhírek felismerésére vonatkozó feladatokat a válaszadók.
Kik találkoznak álhírekkel?
A szándékosan megtévesztő tartalmak felismerését mára már sokkal jobban meghatározzák az internetes szokások, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők. Ahogy nő Magyarországon az internetezők száma – a felmérés idején 6,53 millió fő a legalább 16 évesek körében –, úgy lesz egyre heterogénebb ez a csoport. Az álhírek felismerését leginkább az határozza meg, hogy az egyén mennyire intenzíven és aktívan használja az internetet. Akik heti rendszerességgel öt vagy még több közösségi oldalt látogatnak, azoknak a 71 százaléka találkozott már álhírekkel, míg akik legfeljebb egy ilyen oldalt használnak, azoknak mindössze 41 százaléka. Akik pedig úgy érzik, hogy nagyon erősen kötődnek az internethez, azoknak közel a kétharmada (63 százalék) ütközött már bele álhírbe, míg azok, akik szerint az életük alig kötődik az internethez, csak 41 százalékban találkoztak ilyesmivel. A kutatás során az álhírek felismerését ugyanakkor egyáltalán nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik.
Hogyan használják a magyarok a közösségi oldalakat?
Különös a jelentősége, hogy a magyarok a közösségi oldalakon futhatnak bele a legtöbb álhírbe, mert meglehetősen gyakran látogatják ezeket a felületeket. Ezt az Európai Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a DESI 2020 is igazolja, amely szerint a 16 és 74 év közötti korosztályban a magyar internethasználók 86%-a böngészi a közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb érték az EU-ban. Az NMHH-s kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk legalább hetente használja a Facebookot, és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon (mindössze 0,3 százalék a heti egynél ritkább látogató). Az internetezők jelentős része – 43 százalékuk – három vagy több ilyen felületet is aktívan használ legalább heti rendszerességgel, minden tizedik ember pedig öt vagy még több oldalt. A közösségi oldalt használók nagyon aktívak is: mindössze az egytizedük szokott csak egyféle dolgot csinálni, például lájkolni mások posztjait. A használók fele (51 százalék) viszont a nagyon aktív csoportba tartozik, azaz hozzászól, megoszt, saját tartalmat tesz ki szöveges vagy képi formában. Az is a közösségi oldalak jelentőségére utal, hogy leginkább – a mindig a zsebünkben lévő – okostelefonon szoktuk ezeket meglátogatni – az összes internetező 59 százaléka nyilatkozott így –, hagyományos számítógépen jóval kevesebben (46 százalék), a tablet és az okostévé pedig szinte elhanyagolható (9 és 1 százalék). A közösségi oldalra járók és a legalább hetente facebookozók körében pedig még magasabb az okostelefonozók aránya: a háromnegyedük szokott így tájékozódni, szórakozni és szociális életet élni.
Mit tesz az NMHH az álhírek terjedése ellen?
A hatóság fokozott figyelmet fordít az álhírekre: idén márciusban felhívást intézett a tartalom- és médiaszolgáltatókhoz, arra kérve őket, hogy törekedjenek a pontos, átfogó tájékoztatásra. Az NMHH tavaly márciusban a médiaműveltség európai hetére fiataloknak szóló infografikákat és ezekhez is kapcsolódó, iskolai használatra alkalmas óraterveket állított össze, míg a felnőtt olvasók számára támogatott online cikkeket ajánlott. A hatóság Bűvösvölgy médiaértés-oktató központjába érkező diákok képzett médiaoktatókkal, interaktív foglalkozáson beszélgetnek arról, hogyan lehet felismerni az álhíreket.
A megtévesztő online hírforrások ellenőrzése vagy szankcionálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. Azokat az álhírekről szóló bejelentéseket, amelyek az NMHH-n belül működtetett internetes jogsegélyszolgálathoz, az Internet Hotline-hoz érkeznek, és amelyekkel kapcsolatban felmerülhet a rémhírterjesztés gyanúja, a hatóság továbbítja a rendőrségnek.
A kutatás háttere
Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre.
A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti. A minta reprezentativitását egy 3200 fős, országosan reprezentatív személyes felmérés alapozta meg, majd a kész minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással, súlyozással korrigálták. A személyes és az erre épülő internetes felmérést is az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.
Kapcsolódó cikkek
- Közzétette az NMHH a 2019-es országgyűlési beszámolóit
- Helyi és körzeti tévék kapnak 122 millió forintos támogatást
- Médiatanács: Újra szólhat az Európa Rádió Miskolcon
- Pályázati lehetőség közösségi televíziók és rádiók részére
- Huszonegy rádió huszonnégy műsora kapott közel 75 millió forintos támogatást
- Tovább szólhat a Kunság Rádió és a Halas Rádió
- Rádiós pályázatokról döntött a Médiatanács
- Tizenkilenc televízió és rádió kap több mint 115 millió forintos támogatást
- Médiatanács: A járvány miatt könnyítést kapnak a testület által támogatott médiaszolgáltatók
- Médiatanács: Nyolcszáz millió forint rádió- és tévéműsorok készítésére
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.