Szórakoztatóközpont vagy közösségépítő berendezési tárgy?
Az elmúlt hónapokban a televízió hangsúlyos szerepet játszott számos háztartás életében. A felhasználók több időt töltöttek közösen a képernyők előtt, és a választáskor is fontosabb volt, hogy a családban mindenkinek megfeleljen egy-egy tévéműsor*. A Samsung a legfrissebb kutatásában arra volt kíváncsi, milyen új közönségszokások alakultak ki Magyarországon, a karantén idején, valamint a televíziók megváltozott szerepét is vizsgálta.
A vállalat a felmérésben arra kereste a választ, hogy a tudatos televízióválasztás- és használat, hogyan járulhat hozzá a fizikai- és mentális egészség megőrzéséhez. A 2020 tavaszán végzett reprezentatív kutatás a magyar felhasználók szokásait és a televíziózás közösségépítő hatását is vizsgálta, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a TV készülékek egyre inkább a mindennapi élet számos területén alkalmazható központtá válnak.
Sokoldalú megoldás, nem csak szükséghelyzetben
Számos magyar otthonban található okostévé, amely az adatok szerint fontosabb szerepet kapott a karanténidőszakban, amikor jellemzően az egész család együtt töltötte otthon a napjait. A háztartások tagjai többféle különböző feladatra is használhatták a televíziót, a válaszadók között voltak, akik tanulásra, munkára, a rokonokkal és barátokkal való kapcsolattartásra vagy éppen az otthoni sportolás kiegészítőjeként gondoltak az eszközre. A legtöbbeknek természetesen a kikapcsolódás egyik fontos formája volt a tévézés, a hazai válaszadók több mint fele pedig a napi tájékozódásban is támaszkodott rá.
A kijárási korlátozások alatt a fővárosiak használták leginkább kreatívan a televíziókat, itt közel 25 százalék sportolt vagy tanult otthon a képernyők előtt, míg a községekben élők összesen 10 százaléka használta sporthoz a tévéjét. A képernyőidő otthoni megosztását mutatja, hogy a sport- és fitnesz funkciókat a nők használták nagyobb arányban, összesen 14 százalékban, míg a férfiak inkább a munkára koncentráltak. A megérdemelt pihenőidőt az adatok alapján már közösen tölti a két nem, nagyon hasonló arányban a szórakoztató és hírműsorok előtt.
A televízió a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára tartozik legkevésbé a hírforrások közé (mindössze 45%), ezzel szemben szinte mindegyikük (81%) nézi kikapcsolódásképpen. Az alacsonyabb végzettségűek jobban bíznak a tévéhíradókban (átlagosan 52%) és ezzel párhuzamosan csak 63 százalékuk tévézett, amikor lazításra került a sor. A kutatás alapján kiemelkedik még a 60 évnél idősebb korosztály elkötelezettsége a televíziós hírek mellett, 65 százalékuk ebben a formában követte a napi történéseket, míg a fiatalabbaknál ez az arány 20 százalékponttal alacsonyabb, ők azonban sokoldalúbban használták a készülékeket.
Együtt minden jobb
A TV képernyője nem csak az egyéni szórakozás vagy a munka szempontjából elengedhetetlen része a háztartásoknak, de a társas kapcsolatokra is hatása van. Az utóbbi időben kevesebb lehetőség adódott rá, de a magyarok így is szívesen tévéznek közösen. Ez Budapesten és a vidéki településeken egyaránt jellemző, főleg közös filmezés és sorozatnézés formájában. A férfiak esetében ez kimondottan filmeket jelent, hiszen 40 százalékuk fogyaszt ilyen jellegű tartalmat barátaival vagy családtagjaival közösen, ezen kívül egynegyedük jár össze ismerőseivel játszani vagy sporteseményeket nézni. Ezzel szemben a nők esetében a tévé nagyon gyakran csak „háttérzajként” része a találkozóknak, egyharmaduk említette, hogy a látogatásának más volt az apropója. A magyarok szívesen néznek közösen TV-sorozatokat, az ilyen jellegű tartalmak rajongói jellemzően a 60 év felettiek itthon, akiknek kétharmada jár át a barátaihoz vagy a családjához kifejezetten a kedvenc szériája legújabb része miatt.
Az embereket legkevésbé a showműsorok hozzák össze, ezeket kevesebb mint a válaszadók 10 százaléka nézte valakivel együtt, a filmek ellenben minden korosztályt hasonlóan megmozgatnak, átlagosan a válaszadók harmada jött össze szeretteivel, hogy megnézzenek egy-egy alkotást. A tévé mellett együtt töltött időnek természetesen hatása lehet a felhasználók kapcsolatára is. Ezt a magyarok közel egy negyede tartja pozitívnak, és gondolja úgy, hogy az okostelevíziók jó hatással vannak az személyes kapcsolatokra.
„Egyre inkább tapasztaljuk, hogy a magyar felhasználók is kezdik felfedezni az okostévékben rejlő lehetőségeket. A megfelelő alkalmazásokkal ezek a készülékek az élet rengeteg területén adhatnak hozzá egy kis pluszt a mindennapokhoz – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A karanténidőszakban sokan dolgoztak vagy éppen tanultak a televíziójuk előtt, reméljük, hogy ezek mellett most már visszatérhetnek a közös sorozat- és filmmaratonok is, amelyek a kutatásunk alapján igazán összekötik az embereket a képernyő előtt.”
________________
Kapcsolódó cikkek
- Hogyan változott az informatikai szakemberek élete a koronavírus-járvány következtében?
- A koronavírus nyertese a home office
- Még a járvány sem fogott ki a szerelmeseken
- A válságban tovább erősödik a digitális kommunikáció, de a kilábalás lassú lesz
- Hozz ki többet televíziódból a gondos elhelyezéssel!
- Tiszta elektromos eszközökkel a jobb egészségért
- Digitális átállásból jól vizsgáztak a diákok
- Mit csinálunk a karantén alatt
- A tartósan tiszta otthon titka a tudatos takarítás
- Újrahasznosítható csomagolást kapnak a Samsung Lifestyle televíziók
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.