Hogyan hatott a koronavírus-járvány a munkahelyi étkezésre?
A koronavírus-járvány kitörése, és a home office széles körű bevezetése jelentős hatással volt a hazai munkavállalók étkezési szokásaira is – derül ki a Profession.hu nyári reprezentatív felmérésének eredményeiből. Jelenleg tízből 7 munkavállaló otthonról viszi magával az ebédet, ugyanis egyrészt az étkezési lehetőségek jelentősen szűkültek a munkahelyek környékén, másrészt mert ezt a megoldást tartják a dolgozók a legbiztonságosabbnak a járvány szempontjából.
2020 nyarán arról kérdezte a Profession.hu a magyar munkavállalókat, hogyan változtatott munkahelyi étkezési szokásaikon a világjárvány és a miatta bevezetett távoli munkavégzés. Valamint arról, hogy az irodákba visszatérők mit tartanak a legbiztonságosabb étkezési módnak. Kiderült, hogy jelentősen megváltoztak a szokások: többen főznek otthon, és bár home office-ban valóban a szokottnál többször nyitották ki a hűtő ajtaját, a túlevés nem volt jellemző a hazai dolgozókra.
Munkahelyi étkezés a járvány előtt
A járvány előtti időszakban a hazai munkavállalók többsége vagy egyszer (40 százaléka) vagy kétszer (36 százalék) étkezett a munkahelyén, de a válaszadók 11 százaléka akár háromszor vagy többször is evett munkaidő alatt egy átlagos hétköznapon. Tízből hatan külön ebédszünetet tartottak, de nagyon magas, 34 százalék volt azok aránya, akik munka közben, az íróasztaluknál fogyasztották el ebédjüket.
Minden hetedik válaszadó pedig egyáltalán nem evett munkaidőben – ez különösen az 50 év feletti munkavállalókra volt jellemző.
Munkahelyi étkezés tavasszal és most
A járványhelyzet alatt bevezetett otthoni munkavégzés jelentősen változtatott a munkavállalók étkezési szokásain. A munkavállalók 29 százaléka a tavaszi hónapokban home office-ban dolgozott, ez az arány a budapestiek esetében 48 százalék volt. Jelenleg a munkavállalók 14 százaléka dolgozik továbbra is heti több napot otthonról, a budapestiek esetében ez az arány eléri a 30 százalékot.
A válaszokból az látszik, hogy aki otthonról dolgozott, az többször nyitotta ki a hűtő ajtaját, mint tette volna azt az irodában. A munkanapok többségét tekintve munkaidőben a válaszadók 27 százaléka egyszer, 41 százaléka kétszer, 28 százaléka háromszor vagy többször étkezett otthon. 85 százalékuk maga készítette el az ebédjét, míg minden tizedik munkavállaló otthonához közeli étteremből vitte haza, vagy rendelte házhoz az ételt. Azoknak, akik nem home office-ban dolgoztak tavasszal, jelentősen nem változtatott a járványhelyzet a szokásain, például a napi étkezéseik számán sem.
A munkahelyre visszatérve jelenleg tízből 7 munkavállaló otthonról hozott ebédet eszik, 20 százalékuk munkahelyi kantinban vagy közeli étteremben vásárol ebédet. Az otthonról hozott étel népszerűsége a járvány hatásaként, illetve az étkezési lehetőségek szűkülő kínálatának tudható be. Az emberek 86 százaléka szerint ugyanis az otthonról hozott ebéd a legbiztonságosabb mód jelenleg az étkezések megoldására.
Nem változott azonban jelentősen az, hogy még mindig sokan (30 százalék) munka közben fogyasztják el ebédjüket, míg a munkavállalók 67 százalékára jellemző az, hogy külön szünetet tart ekkor.
Tudatosabb, rendszeresebb étkezés
A felmérés arra is kitért, hogyan érzik az emberek, miben változtak meg leginkább étkezési szokásaik a járvány miatt. Tízből négy munkavállalóra vallotta, hogy a tavaszi hónapok hatására tudatosabban kezdett étkezni, illetve ugyanilyen arányban kezdtek rendszeresebben étkezni a válaszadók. Tízből csupán hárman mondták azt, hogy többet ettek, mint korábban. Viszont minden második ember jelezte, hogy többször készített magának otthon ételt, mint korábban bármikor.
„A pandémiás időszak a munkahelyi étkezésekre is hatással volt, különösen, ha a munkahely az otthonra terelődött át. Sokan kezdtek el – a korábbi gyakorlattól eltérően – maguknak főzni, ami a mai napig sok helyen meg is maradt, hisz ezt tartják a legbiztonságosabbnak munkahelyi étkezés szempontjából is. Ami viszont nem változott sajnos, hogy minden harmadik ember a munkája közben fogyasztja el az ebédet és nem tart külön szünetet ilyenkor. Felmérésünk azonban cáfolni látszik, hogy a korlátozások idején drasztikusan megnövekedett volna az étkezések száma és mértéke. Vizsgálatuk szerint kisebbségben vannak a korábbinál többet étkezők, de az is igaz, hogy azok is, akik tudatosabban vagy rendszeresebben kezdtek volna étkezni” – összegezte a felmérés eredményeit Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.
A felmérésről
Online kérdőíves adatfelvételi módszerrel végeztük, 739 válaszadó részvételével, az adatfelvétel 2020 júniusában zajlott. A minta reprezentatív és lefedi az online, felnőtt (18-69 év közötti) lakosságot.
Kapcsolódó cikkek
- 250 új, kereskedelmi, logisztikai és informatikai munkahelyet létesít az ALDI Magyarországon
- NMHH-felmérés: jól teljesítenek a hazai hírközlési hálózatok a felhasználók szerint
- Többet szánunk idén az iskolakezdésre
- Szakértők a várható trendekről: milyen lesz a jövő irodája?
- Hazai cégvezetők: optimista hangulat a következő 6 hónappal kapcsolatban
- Stylers Group: A hibrid munkavégzésé a jövő a techcégeknél
- NMHH-felmérés: csökken a hagyományos média fogyasztóinak aránya az internethez képest
- A kkv-k globális helyzetéről szóló jelentés, 2020
- Így eszünk most a munkahelyünkön
- Maradnánk home office-ban!
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.