Prim Hírek

A kriptovaluták általános jellemzőjeként említhető az extrém volatilitás, azaz a rövid idő alatt rendkívül jelentős kilengéseket mutató árfolyam, ami ugyan a magasabb kockázatot szerető befektetőket vonzza, de az eszköz széleskörű használhatóságát korlátozza. Az is látszik, hogy a kriptovaluták árfolyama – legalábbis a jelenleg is zajló válság eddigi szakaszában – inkább a részvények árfolyamához hasonló mozgást mutattak, nem pedig az arany árfolyamához hasonlót. Az ingadozó árfolyam ellenére azonban úgy tűnik, hogy a kriptovalutákkal hosszabb távon is számolni kell, ezért adózási oldalról is ki kell alakítani egy világos és egységes adózási koncepciót. Ennek egyik kezdő lépése az OECD által frissen kiadott jelentés, amely az eddigi fejlemények összefoglalása mellett megfogalmazza azokat a kihívásokat, amelyekkel a jogszabályalkotóknak számolniuk kell.  

Az OECD jelentés egy 50 résztvevő állam által kitöltött kérdőíven alapszik azzal a kimondott céllal, hogy felmérje a különböző államok által a kriptovaluták kapcsán alkalmazott adókezelést: elsősorban a jövedelmet (pl: társasági adó, személyi jövedelemadó), forgalmat (pl: általános forgalmi adó) és vagyont érintő adók tekintetében. Bár a jelentés nem fogalmaz meg egyértelmű ajánlásokat a helyes adókezelést illetően, igyekszik számba venni azon területeket és körülményeket, amelyek relevánsak lehetnek jogalkotói és szabályozói szempontból. 

A kriptovaluták átlátható szabályozására lesz szükség

Általános megfontolásként szorgalmazza a jelentés egy jól körülhatárolt és átlátható jogszabályi környezet kialakítását a kriptovaluták adózási kezelését illetően. Ennek érdekében mindenekelőtt azt szükséges rögzíteni, hogy a kriptovaluták milyen módon illeszthetők be a hatályos adózási jogrendbe, illetve melyek azok a gazdasági események, amelyek adóztatási pontként értelmezhetők. Adóztatási pontnak minősülhet például a kriptovaluta létrejötte, mint például a bányászat, de adóztatást vonhat maga után a kriptovalutákkal történő kereskedés, más típusú eszköz vásárlása, illetve egyéb kapcsolódó szolgáltatások köre, mint például kriptovaluta pénztárcák vagy kriptovaluta tőzsdék működtetése. A jelentés továbbá kiemeli, hogy a bár a kérdőívet kitöltő államok egy része rendelkezik a kriptopénzek adókezelése kapcsán egy kialakított állásponttal, más kripto eszköztípusok esetében, úgymint a security és utility tokenek, ez már sokkal kevésbé megfigyelhető. „Várhatóan a kriptopénzek esetében korábban kialakított jogalkotói álláspont módosulni fog a jövőben tekintettel a kriptopénzek mögött álló technológia gyors fejlődésére, a piaci jelenlét növekedésére és az újfajta felhasználási módok és tranzakciótípusok létrejöttére” - mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Új pénzügyi megoldások a láthatáron

A jelentés külön számba veszi azokat a trendeket és az ennek hatására megjelenő új pénzügyi megoldásokat, amelyek a jövőre nézve befolyásolhatják a kriptovaluták kezelését. Ennek a folyamatnak az egyik lehetséges mérföldkövei lehetnek az úgynevezett stablecoinok, amelyek szintén blokklánc technológián alapulnak, viszont értéküket nem a piaci érdeklődés befolyásolja, hanem árfolyamukat más pénzekhez, vagy más eszközhöz kötik. Hasonló gondolatmeneten alapul a digitális jegybankpénzek elképzelése, amely célja a készpénzhasználat csökkentése. Ezen eszközök esetében természetükből fakadóan vélhetően más, speciális adókezelés lesz szükséges eltérően más kriptopénzektől, így előfordulhat, hogy a stablecoinok adózási szempontból a tulajdoni részesedés típusú eszközök alá kerülnek besorolásra, míg a digitális jegybankpénzek kapcsán a hagyományos pénzeszköz fogalomköre valószínűsíthető. 

Az utóbbi évek fejleményeinek tükrében kijelenthető, hogy kriptovaluták jelen lesznek a jövő pénzügyi rendszerében. „Mindenképpen jó iránynak tekinthető az, hogy nemzetközi szervezetek, mint az OECD napirenden tartja a kérdést és megfogalmaz bizonyos ajánlásokat a jogalkotók felé. A kriptovaluták széleskörben elfogadottá válásához és a kereskedelmet elősegítő használatához elengedhetetlen a nemzetközi adózási standardok kidolgozása, amelyeknek semmiképpen sem egyoldalú megoldásokon, hanem szakértők bevonásával létrejött konszenzuson és szerencsés esetben globálisan egységes megoldáson kell alapulnia” – mondta Reich András, a Deloitte Zrt. szenior menedzsere.