Ellentmondás az adatokban
A legtöbb vállalat az adatok mennyiségének ugrásszerű növekedésére inkább teherként, mintsem előnyként tekint – derül ki a Forrester Consulting nemzetközi kutatásából, amelyet a Dell Technologies megrendelésére készített. Túlterheli a használt technológiai megoldásokat, az emberi erőforrásokat és a folyamatokat a hatalmas mennyiségű, sokféle adat gyors áramlása. A cégeknek vannak adathasználati céljaik – és sokan közülük úgy vélik, a működésük adatvezérelt –, de számos akadály lassítja őket. Ilyen akadály például az adathasználati szakértelem hiánya, az adatok elkülönített gyűjtése, az elszigetelt vállalati egységek, a manuális folyamatok, valamint az adatvédelmi és biztonsági hiányosságok.
A felmérés 16 országban 45 város 4036 adatelemző döntéshozójának a bevonásával készült, és a kétévente kiadott Dell Technologies Digital Transformation Index (DT Index) tanulmányból indul ki, amely a világ vállalatainak digitális fejlettségét vizsgálja. A 2020-as DT Index szerint nemzetközi szinten az átalakulás harmadik legfőbb akadálya, hogy túl sok adat áll rendelkezésre/nehéz megfelelő következtetéseket levonni az adatokból, bár 2016-ban ez a probléma még csak a 11. helyen (a lista legalján) szerepelt. A Dell Technologies abból a célból kérte fel a Forrester Consultingot a felmérés elvégzésére, hogy megértse, mi az oka ennek az ugrásnak, és hogyan lehet elejét venni annak, hogy az adathasználat váljon az átalakulás legfőbb akadályává.
A tanulmány az adathasználattal kapcsolatos több ellentmondásra is fényt vet, amelyek hátráltatják a vállalatokat.
1. Téves önértékelés
A válaszadók közel kétharmada (64%) szerint a vállalatuk működése adatvezérelt, és „az adat a szervezetük éltető eleme”. Azonban csupán 23 százalékuk kezeli az adatokat alapvető értékként, és használja ki a bennük rejlő potenciált a teljes vállalati működés során.
Az átláthatóság érdekében a Forrester Consulting kidolgozott egy objektív mérési módszert a vállalatok adathasználati felkészültségének vizsgálatára.
Az eredmények alapján a vállalatok 88 százaléka még fejlesztésre szorul az adatfeldolgozási technológiák és folyamatok és/vagy az adatkultúra és a szükséges szakértelem megteremtése terén. Csupán a vállalatok 12 százaléka sorolható az adatbajnokok kategóriájába, vagyis az olyan cégek közé, amelyek jelentős figyelmet szentelnek mindkét területnek (technológia/folyamatok és kultúra/szakértelem).
2. Nagyobb adatbeáramlás, mint amekkorával meg lehetne megbirkózni
A kutatásban részt vevők 71 százaléka szerint az adatok gyorsabban áramlanak be, mint ahogy képesek lennének elemezni és felhasználni őket, ugyanakkor 66 százalékuk úgy látja, hogy a vállalatuknak állandó jelleggel több adatra lenne szüksége, mint amennyinek a begyűjtése jelenleg módjukban áll. Ennek okai a következők lehetnek:
• A vállalatok kétharmada (67%) az adatai jelentős részét az általa birtokolt vagy felügyelt adatközpontokban őrzi, annak ellenére, hogy közismertek az előnyei annak, amikor az adatokat az edge-en – az adatok létrehozásának helyén, a peremhálózaton – dolgozzák fel.
• A megkérdezettek 69 százaléka beismerte, hogy a vállalatuk vezetősége továbbra sem támogatja jelentős mértékben a vállalat adathasználati és -elemzési stratégiáját.
• Nem méretezhető informatikai stratégia: a megkérdezettek 52 százaléka folyamatosan új adattavakat integrál ahelyett, hogy a meglévő adattárolóit konszolidálná.
Mindezekből kifolyólag a robbanásszerűen növekvő adatmennyiség inkább megnehezíti, mintsem megkönnyíti a munkájukat: 63 százalékuk számára a hatalmas mennyiségű beáramló adat ellehetetleníti a biztonsági és megfelelőségi előírások teljesítését, 62 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a csapataikat már most túlterhelik a meglévő adatok.
„Megdöbbentő, hogy a vállalatok egyrészt szűkében vannak az adatoknak, másrészt az adatmennyiség lavinaként sodorja el őket, hatalmas nyomás nehezedik rájuk. Különösen most, hogy a vállalatok 45 százalékának a világjárvány óta jóval több adatot kell összegyűjtenie, tárolnia és elemeznie. Nem feltételezhetjük, hogy ösztönösen tudni fogják, hogyan bánjanak az adatokkal, és hogyan hasznosítsák őket. Az adatvezérelt működés kidolgozása hosszú folyamat, és ehhez útmutatásra van szükségük” – mondta Rakoncza Zsolt a Dell Technologies Magyarország vezérigazgatója.
3. Cselekvésképtelenség
Miközben a világjárvány következtében a gazdaságnak súlyos problémákkal kell szembenéznie, bizonyos ágazatok tovább növekedtek, elhozva az adatok nyújtotta lehetőséget teljes mértékben kihasználó vállalatok új hullámát. Azonban továbbra is alacsony (20%) azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek az alkalmazásaikat és az infrastruktúrájuk nagy részét immár szolgáltatásként kínálják. Annak ellenére is, hogy:
• 65 százalékuk szerint ez fokozná a vállalatok rugalmasságát;
• 63 százalékuk egyetért azzal, hogy így jobban meg lehetne felelni a változó ügyféligényeknek;
• 61 százalékuk úgy véli, hogy a vállalatok így gyorsan és egyszerűen, egyetlen gombnyomással helyezhetnék üzembe az alkalmazásokat.
• Az igény szerinti modellre való áttérés megkönnyítené az adatok rögzítését, elemzését és felhasználását a vállalatok azon 84 százaléka számára, amelyek a következő problémák valamelyikével vagy mindegyikével küzdenek:
o magas tárolási költségek;
o nem optimalizált adattárház;
o elavult informatikai infrastruktúra;
o manuális eljárások, amelyek nem elégítik ki az igényeiket.
Remény a láthatáron
Bár jelenleg sok nehézséggel néznek szembe, számos vállalatnak már vannak tervei a fejlettebb jövőbeli működés megalapozására: 69 százalékuk gépi tanulást alkalmazna az adatokkal kapcsolatos anomáliaészlelés automatizálásához, 60 százalékuk átállna egy adatszolgáltatási modellre, 55 százalékuk pedig a teljesítményoptimalizálás mélyebb átgondolásával szeretné átstrukturálni az adatok feldolgozásának és felhasználásának módját.
Íme három módszer arra, hogy a vállalatok az adatteherből előnyt kovácsolhassanak:
1. Az informatikai infrastruktúra modernizálása, amelynek célja, hogy az adatok feldolgozása a keletkezési helyükön, az edge-en történjen meg. Ez magában foglalja a vállalatok infrastruktúrájának és alkalmazásainak az adatrögzítés, -elemzés és -felhasználás helyéhez való közelítését, miközben egy egységes, többfelhős működési modell bevezetésével csökkenthető az adatok helyigénye.
2. Az adatcsatornák optimalizálása, hogy a mesterséges intelligenciával/gépi tanulással támogatott adatok szabadon és biztonságosan áramolhassanak.
3. Az ügyfelek igényeire szabott szoftverek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az integrált működést.
____________________
A tanulmány megállapításai itt érhetők el teljes terjedelmükben: http://delltechnologies.com/dataparadox
Forrás: Dell Technologies 2020 Digital Transformation Index
Kapcsolódó cikkek
- Bemutatjuk az új XPS asztali számítógépet
- A magyar szülők 60%-a szabályozza, hogy gyermeke milyen videójátékot vásárolhat
- Hogyan hangolódnak ügyfeleikre a sikeres vállalatok?
- Így lehet versenyelőny az adatkezelési gyakorlat
- Virtuális valóság is segíti a mérnökképzést a Bosch laboratóriumában a Debreceni Egyetemen
- Az Alienware vadiúj Aurora csúcsmodellel ünnepli 25. születésnapját
- Kutatás: a magyar gyerekek háromnegyede videójátékozik
- Legyen kötelező a maszk az adatoknak is – 4 tipp az adatmaszkoláshoz
- Extrém laptopok extrém körülményekhez
- Nagyságrendileg többet költünk mobilozásra a pandémia miatt
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.