Prim Hírek

Az idegenforgalmi szektor internethasználati szempontból történő feltérképezése során azokat a részpiacokat és szereplőket igyekeztek a kutatás során felmérni, ahol az internet már valamilyen formában jelen van és a közeljövőben ezen a területen változás várható. A kutatás középpontjában a nem hálózatos kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók. motelek, vendégházak); a hálózatban működő kereskedelmi szálláshelyek; a közlekedési társaságok (busztársaságok, vasúti és hajózási társaságok) álltak. (A felmérés kiterjedt a légitársaságokra, az utazási irodákra és utazásszervezőkre is, de az alacsony válaszadási hajlandóság és a pontatlan kitöltés miatt azok nem voltak elemezhetőek.)

A nem hálózatos szálláshelyek esetében a kiküldött 480 kérdőívből 53 (11%) érkezett vissza, a felkeresett 28 hálózatban működő szálláshely közül 7 (25%) töltötte ki kérdőívünket. A közlekedési társaságok kérdőíveinek visszaérkezési aránya szintén 25% volt, a 47 társaságból 12-en válaszoltak.

Az említett piaci szereplők egy része már alkalmazza az internet üzleti lehetőségeit (szállás- és helyfoglalás, repülőjegy értékesítése). A tengerentúli és a nyugat-európai tendenciák alapján az internet szerepe a turisztikai iparágban nagy mértékben növekedni fog.

A gyorsjelentés fő megállapításai a következők:

A nem hálózatban üzemelő szálláshelyek már érzik az internet fontosságát. A válaszadók 86%-a jelezte, hogy már kapcsolódik a világhálóhoz, 11%-uk a közeljövőben (1-2 év) tervezi a hozzáférés kiépítését, és mindössze 3% az, amely egyelőre érdemben nem kíván foglalkozni az internet adta lehetőségekkel. Jelenleg a szálláshelyek döntő többsége „csak” egyes gépeken teszi elérhetővé az internetet, viszont 1-2 éven belül minden ötödik válaszadó tervezi az állandó kapcsolat kiépítését minden számítógépén. A nem hálózatban üzemelő szálláshelyek nemcsak a hozzáférésüket építették ki, 78%-uk már saját honlappal is rendelkezik. 12% még nem üzemeltet saját weblapot, de 1-2 éven belül tervezi annak kiépítését, és összesen 10% jelezte válaszaiban, hogy még nem kíván élni ezzel a lehetőséggel.

A hálózatban üzemelő kereskedelmi szálláshelyek 72%-a jelezte, hogy már kapcsolódik a világhálóhoz, és 28% az, amely 1-2 éven belül nem tervezi az internetkapcsolat kiépítését. Kis mértékű fejlesztés várható az állandó, minden gépen elérhető Internet-hozzáférés kiépítésében. A szálláshelyek nemcsak a hozzáférésüket építették ki, de időben gondoskodtak a saját honlap elkészítéséről is, így ellátottságuk a mintában teljesnek mondható. Belső hálózatok tekintetében az ellátottság megegyezik az internetellátottságéval.

A közlekedési társaságok 83%-a már rendelkezik Internet-hozzáféréssel, 8%-uk egy-két éven belül tervezi annak kiépítését, és mindössze 9% az, amelyek egyelőre nem kíván csatlakozni a világhálóhoz. A válaszadók beszámoltak a vállalatukon belül működő hálózataikról is. A válaszadók több mint 80%-a működtet ilyen rendszert, melyek döntő többsége a földrajzi távolságot áthidalva más telephelyekkel is képes kapcsolatot teremteni. A vállalatok 58%-a már működtet saját honlapot, további 42% pedig a következő egy-két évben tervezi annak kiépítését.

A hálózatos és nem hálózatos szálláshelyek az intranet legnagyobb előnyének a belső információáramlás gyorsítását tartják. Második helyre a költségcsökkentést sorolták, míg a hatékonyabb munkamegosztás a harmadik helyre került. A szálláshelyek üzemeltetői szerint az internet legnagyobb előnye a versenyképesség javulása, ezt követi a külső kommunikáció, majd az ügyfélkapcsolatok javulása.

A közlekedési társaságok esetében az előnyök osztályozásánál érzékelhető volt a cégek kissé eltérő internethasználati szokása. Ez a szektor jelenleg sokkal inkább a tájékoztatásra, az utazóközönséggel való hatékonyabb kapcsolattartásra, mint üzletszerzésre használja a világhálót. Első helyre a külső kommunikáció javulását sorolták, amit az ügyfélkapcsolatok követ, harmadik helyen pedig az új szolgáltatások beindítása szerepel.

A nem hálózatban üzemelő szálláshelyek mintegy négyötödében lehetséges az interneten keresztüli szobafoglalás. Ez jelenleg a forgalom 5%-át adja, ami a következő egy évben 14%-ra fog emelkedni. A szálláshelyek olyan fontosnak tartják a vendégek interneten keresztül történő „becserkészését”, hogy azok az egységek is tervezik e szolgáltatás beindítását, ahol az jelenleg még nem elérhető.

A válaszadó hálózatos láncok szinte mindegyikében elérhető az interneten keresztüli szobafoglalás. Véleményük szerint ezen a szolgáltatáson keresztül történő szobafoglalások jelenleg a forgalom 17 %-át adják, ami a következő egy évben 30%-ra fog emelkedni.

A közlekedési cégek közül egyik sem jelezte, hogy az interneten keresztül elérhetővé tenné a jegyrendelést, ill. helyfoglalást. Az internetes üzleti megoldások bevezetését forráshiánnyal, kis mértékű érdeklődéssel és a beruházás megtérülésének hiányával magyarázzák.

A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen idegenforgalmi internethasználati indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, két részindex - az e-értékesítés részindex és az internetlehetőség részindex - számtani átlagaként áll elő. 2000. IV. negyedévében a GKI-Webigen idegenforgalmi internethasználati indexének induló értéke –5,7. Az index, bár egyes összetevői már optimizmusról tanúskodnak, összességében az idegenforgalmi szektor rövid távon még enyhe pesszimista várakozásait jelzi az internet üzleti életben betöltött szerepével kapcsolatban.