Vertikális felhő: új evolúciós lépés a felhőtechnológiában
A kezdetben adatkezelési igények, üzleti folyamatok költségcsökkentése és hatékonyságnövelés miatt bevezetett felső technológia új evolúciós lépéshez érkezett. Mára a technológia a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodási képesség megteremtésének motorjává vált, megszületett a vertikális felhő.
A globális gazdaság az univerzális megközelítéstől a jövő-centrikus, iparági sajátosságokat jobban figyelembe vevő megoldások felé halad. Ahogy egyre többen helyezik át üzleti folyamataikat a felhőbe, úgy nő a szolgáltatók által kínált eszközök tárháza. A piaci előnyök minél hatékonyabb kihasználása érdekében fontos az egyszerű bevezethetőség és a dobozos digitális megoldások alkalmazása. Ezeket a megoldásokat hívjuk vertikális felhő képességeknek – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában. A felhő és szoftver szállítók már olyan vertikális megoldásokat kínálnak, amelyek amellett, hogy modernizálják a hagyományos folyamatokat, közben beindítják az innovációt és erőforrás kapacitást szabadítanak fel, hogy a cégek a versenyképesség növelésére tudjanak összpontosítani.
„A felhőbe vezető út nem újkeletű: már a 2000-es években elkezdődött bizonyos rendszerek átköltöztetése a felhőbe a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése miatt, ill. a megnövekedett igényekre és megfelelésre válaszul előtérbe került a felhőalapú szoftverek használata. Az újdonság az, hogy egyre inkább hangsúlyt kap az iparág-specifikus üzleti folyamatok digitalizálása és elérhetősége. Elvárás lett a felhőszolgáltatók felé, hogy olyan megoldásokat hozzanak létre, amelyek az adott iparág és a kapcsolódó ökoszisztéma közös igényeit elégítik ki” – mondta el Subert Péter, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
A Deloitte szakértői legújabb Tech Trends tanulmányukban gyűjtötték össze a felhőtechnológiában kibontakozó trendeket.
Élen a hyperscaler-ek
Az ún. „hyperscaler”-ek, azaz a legnagyobb felhőszolgáltatók – az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud Platform és a Microsoft Azure – felhőalapú komplex, iparspecifikus kínálattal jelennek meg többek között az egészségügy, a gyártás, az autóipar, a kiskereskedelem és a média számára testreszabott módon. Tipikus példa erre a turizmusban és vendéglátásban a felhőalapú foglalási és ügyfélkezelési rendszerek alkalmazása, vagy a feldolgozóiparban prediktív karbantartási tevékenységet támogató felhő alapú megoldások megjelenése.
A potenciális vevők azonban nemcsak a hyperscaler-ek termékeiből és szolgáltatásaiból választhatnak: olyan bevált iparági szállítók is felhő alapú, iparspecifikus ökoszisztémát kínáló megoldásokkal jelennek meg, mint a MuleSoft, az Oracle, a Salesforce, az SAP vagy a ServiceNow, de sorban állnak kínálatukkal a start-up vállalkozások és nyílt forráskódú megoldásokat kínáló szállítók is.
Fókuszban a differenciálás
Jogos kérdés lehet egy vállalattól, hogy ha már egyszer időt és erőforrást nem kímélve olyan egyedi rendszert fejlesztett ki az évek során, amely a felsővezetés szerint és a vevők visszaigazolása alapján is remekül működik, akkor miért is kellene megválni ettől és egy felhőszolgáltató által kínált általános tudású megoldással helyettesíteni azt?
„Fontos a lehetőségek előzetes felmérése, hiszen a ma elérhető vertikális megoldások sokkal többet tudnak, mint pár évvel ezelőtt. Ha a felhő-alapú megoldás kevesebbet ad, akkor érdemes megtartani a jelenlegi megoldást. Ha azonban digitális bennszülöttekkel versenyzünk és a folyamataink nem egyediek, akkor érdemes megfontolni a felhő alapú vertikális megoldások bevezetését” – tette hozzá Subert Péter.
Fel kell építeni a változás képességét
A gyors változás éghajlatában a jövő mindig gyorsan közeledik, a felhő technológia azonban nem csak a változás képességének megteremtésében segíthet a szervezeteknek, hanem a folyamatos változáshoz szükséges agilitás megteremtésében is. Minél kevesebb rendszerrel és folyamattal rendelkezik ma egy szervezet házon belül, annál kevesebbet kell frissítenie és üzemeltetnie holnap. A legtöbb vállalat bizonyos mértékig már a felhőben van ma is. A felhő alapú vertikális megoldások a felhő alapú rendszerek következő evolúciós fázisát jelentik. A cél az, hogy a felhőben megosztott erőforrások révén elérhetővé váljon a vertikális megoldás, amely egyfajta “felhő alapú digitális közműként” megfizethető és skálázható megoldásokat jelent.
„Fontos, hogy ha valaki a vertikális felhő képességben gondolkodik, az nem azt jelenti, hogy gyökeres változásokra van szükség. A kisebb, részletekre is kiterjedő, átgondolt lépésekben való haladás segít elkerülni a bonyolult, régebbi alkalmazások, kulcsfontosságú komplex forrásrendszerek megújításában rejlő kockázatokat” – mondta Subert Péter.
Kapcsolódó cikkek
- Jelentősen átalakul a pénzügyi digitalizáció 2025-ben
- Mi vár az esportra a járvány okozta nézettségrobbanás után?
- Hogyan alakul az üvegszálas adatátvitel technológia jövője?
- Magyarok is bekerültek a régió leggyorsabban fejlődő technológiai cégei közé
- A piaci szereplők együttműködése gyorsíthatja az 5G elterjedését
- Nem megtévesztő a Facebook ingyenes közösségi médiaként való reklámozása
- Hogyan tudunk a múlt tanulmányozásával felkészülni az IT jövőjére?
- Nagy lépés a kis karbonlábnyom felé
- HR digitalizáció a pandémia után: globális toborzás és virtuális irodák
- Európa hogyan őrizheti meg versenyképességét a felhő terén?
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.