Az EU Green Deal átalakítja majd az európai gazdaságot és vállalkozásokat
A 2019 decemberében elfogadott európai uniós Green Deal az üzleti élet szinte minden területére hatással lesz, beleértve az adókat, a gyártást, a beszerzést, az ellátási lánc irányítását, a pénzügyeket és a humán-erőforrásokat, valamint a vállalati beszámolást. A szervezeteknek átfogó és hosszú távú erőfeszítésekre lesz szükségük, hogy mindezekre megfelelően reagáljanak. A PwC legújabb felmérése szerint azonban a vállalatok kevesebb mint fele (40%) ismeri az uniós Green Dealt, és csak mintegy fele (49%) tartja vállalatát felkészültnek a szerteágazó új követelményekre.
A felmérés során tíz uniós tagország (valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság) közel 300 vállalatvezetőjét kérdezték meg arról, hogy cégeik milyen választ adnak az uniós Green Dealre. A Green Deal célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások ösztönzése, az energiahatékonyság növelése és a kibocsátásmentes energiaforrásokra való áttérés, valamint a természeti erőforrások fogyasztásának csökkentése és a természeti élőhelyek jobb védelme.
Bozsik Balázs, a PwC Magyarország fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezetője szerint a felmérésben a Green Deallel kapcsolatos ismeretek hiánya azt mutatja, hogy a vállalatok többsége még nem rendelkezik összehangolt cselekvési tervvel arra vonatkozóan, hogy a lehető leghatékonyabban alkalmazkodjon a közelgő változásokhoz. A fenntarthatósági kezdeményezésekkel kapcsolatos lépéseket a legtöbb vállalat apránként, egy hosszú távú program mentén teszi meg. A megkérdezett vezetők számára pedig az jelenti a kihívást, hogy a Green Deal valamennyi dimenzióját megértsék és kezeljék, vállalatuk egészére nézve.
A Green Deal talán legösszetettebb aspektusa a betervezett új adók és a kapcsolódó intézkedések száma, ami várhatóan meghaladja az ezret, és amelyek célja az ambiciózus program költségeinek finanszírozása és az éghajlatváltozási intézkedések ösztönzése.
„Nem meglepő, hogy azok a nagyobb vállalatok, amelyek adó- és pénzügyi szakemberekkel, valamint jól ellátott K+F és fenntarthatósági részlegekkel rendelkeznek, úgy érzik, hogy tájékozottabbak és felkészültebbek az elkövetkező kihívásokra. Ugyanakkor még a nagyobb vállalatok vezetői is azt mondják, hogy még mindig a kezdeti szakaszban vannak a Green Deal megértésében” – mondja Horváth Detre, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
A javaslatok közül a vállalkozásokra a legnagyobb hatást várhatóan az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) gyakorolja majd, amely bizonyos szén-dioxid-intenzív behozatalokra vonatkozik. A CBAM célja, hogy megakadályozza a kibocsátásáthelyezést, azaz a szén-dioxid-intenzív termelés Európán kívülre történő áttelepítését. A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51%) szándékozik rövid távon áthelyezni ellátási láncának kulcsfontosságú helyszíneit, és a túlnyomó többség (79%) azt állította, hogy az áthelyezés az EU-ba vagy azon belül történne.
A felmérés szerint a vállalatok többsége lépéseket tesz a fenntarthatóbbá válás érdekében: kétharmaduk már elkülönített anyagi erőforrásokat a következő három-öt évben a fenntarthatóságot elősegítő beruházásokra. A beruházásokat azonban inkább ad hoc jelleggel, mintsem egy integrált terv részeként hajtják végre. A megkérdezett vállalatok prioritásai között szerepel a tiszta energiaforrások nagyobb arányú felhasználása (78%), az energiafogyasztás csökkentése (60%), a hulladék és a műanyag-felhasználás csökkentése (59%), valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (59%).
A felmérésben szereplő gyártó, forgalmazó és beszerző vállalatok termelik a legnagyobb kibocsátást, és jó hír, hogy jelentős részük fenntarthatósági fejlesztéseket hajt végre az épületek, berendezések és gyártási folyamatok tekintetében. Ebbe beletartozik azon vállalatok 70%-a, amelyek „méretarányosan” tiszta energiát használnak a működésükhöz. Emellett a válaszadók közel fele azt mondta, hogy vállalata aktívan dolgozik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén, és egyharmaduk azt állította, hogy fenntarthatósági kezdeményezésekkel kompenzálja szén-dioxid-kibocsátását.
Gyengébben teljesítő terület a közlekedés, ahol a válaszadóknak csak 28%-a mondta, hogy vállalkozása „méretarányosan” tiszta üzemanyagforrásokat használ.
Horváth Detre szerint a felmérés rávilágít arra, hogy a vállalatoknak kapacitást és szakértelmet kell kiépíteniük ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék a Green Deal széles körű követelményeit, és ehhez igazítsák a működésüket. A Green Deal révén az adózási és támogatási csoportok többé már nem költségközpontok vagy támogató funkciók lesznek, hanem a szervezet teljes értékláncának szerves részévé és fontos értéknövelő tényezőjévé válnak.
A felmérésről: A PwC 2021 júliusa és októbere között 13 európai országban közel 300 vállalkozást kérdezett meg arról, hogyan készülnek a Green Dealre. A felmérésbe norvég, svájci és brit vállalatokat is bevontak, amely országok nem tagjai az EU-nak, de amelyekre hatással lesznek az EU új éghajlati és környezetvédelmi normái. A felmérés válaszadói elsősorban európai uniós székhelyű vállalatok pénzügyi igazgatói, vezérigazgatói, operatív igazgatói és adóügyi vezetői voltak. A felmérés kérdései arra irányultak, hogy a válaszadók mennyire ismerik az uniós Green Deal által lefedett egyes cselekvési elemeket, és mennyire vannak felkészülve azokra.
Kapcsolódó cikkek
- Veszélyeztetik az emelkedő nyersanyagárak a beruházásokat
- Covidálló-e a hűség?
- Az internetes időpontfoglalás idővel kiválthatja a telefonos bejelentkezést
- Turizmus trend 2022-ben, Kelet-Közép-Európában
- A technológiai fejlődés jobbá teszi a világot
- Nem mozdulnak a tech szakemberek a home office-ból
- A hazai webáruházak a karácsonyi szezon győztesei
- Évi 5000 óra képernyő előtt - SMS-nyak szindróma
- Mi vár az esportra a járvány okozta nézettségrobbanás után?
- Ezeket a készségeket várják el a cégek a jelentkezőktől
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Indul a Hello Cleantech 3.0: a magyar startupok számára is kitörést biztosít a program
A rendkívül sikeres, eddig közel 300 úttörő megoldást és 50 iparági vezetőt összehozó, Hello Cleantech program harmadik alkalommal is elindult idén novemberben. Már fogadják az európai tiszta energetikai megoldásokat bemutató pályázatokat szerte Európából, ezen belül Magyarországról is. A 2024-es EIT InnoEnergy által indított program egyedülálló hidat képez az innovatív startupok és iparági vezetők között. A résztvevők amellett, hogy szakmai támogatásban részesülhetnek üzlet- és technológiafejlesztési területen, finanszírozáshoz juthatnak és hozzáférhetnek a vezető kockázati tőkealapokhoz.
Az adózás területén is új korszakot hoz a mesterséges intelligencia
Jelentősen átalakíthatja az adó- és pénzügyi osztályok működését a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) — derül ki az EY 1600 pénzügyi igazgató és adószakértő megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából. Az új technológia fokozza a hatékonyságot a válaszadók többsége szerint, de nem számítanak arra, hogy elveszi az állásokat a szakemberektől.
A magyar vásárlók egyre tudatosabbak az online térben: a Pepita.hu kutatása
A Pepita.hu legfrissebb felmérése szerint a magyar online vásárlók egyre tudatosabban óvják személyes adataikat, és törekednek a biztonságos fizetési megoldások alkalmazására. Az ünnepi időszak küszöbén végzett felmérés eredményei rámutattak, hogy a vásárlók fele rendszeresen használ utánvétet, és sokan részesítik előnyben az olyan biztonsági megoldásokat, mint a kétlépcsős azonosítás vagy a megbízható piacterek. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok bizalma nő az online vásárlás iránt, és az adatvédelem fontossága egyre szélesebb körben ismert.