A magyarok véleménye megoszlik a zöld átállás gazdasági kimenetelével kapcsolatban
Az alábbi adatok az Európai Beruházási Bank (EBB) 2021 szeptemberében elvégzett 2021–2022. évi éghajlati felmérésének ma közzétett legújabb részéből származnak. Az EBB az Európai Unió hitelezéssel foglalkozó szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.
• 52% úgy gondolja, az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák nyomán több munkahely fog megszűnni, mint amennyi új jön létre
• 52% véli úgy, hogy az éghajlat-politikai intézkedések rontani fogják életminőségét
• A magyarok 51%-a szerint az éghajlat-politikai intézkedések lassítani fogják a gazdasági növekedést
A növekedésre, a munkaerőpiacra és az életminőségre gyakorolt hatás
Kedvezőek-e a gazdaság számára az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák? A magyarok véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy gazdasági növekedés forrása lesz-e a zöld átállás. Csupán 49% gondolja ezt, szemben az összes uniós polgár körében mért 56%-kal.
Csak 48% véli úgy, hogy életminősége javulni fog, mindennapi élete kényelmesebb lesz, és a zöld átállás kedvezően fog hatni élelmiszereik minőségére vagy egészségükre, míg a szűk többség (52%) arra számít, hogy élete a zöld intézkedések végrehajtása nyomán romlani fog. Megoszlik a magyarok véleménye abban a kérdésben is, hogy előnyösek lesznek-e az éghajlati vészhelyzet kezelését célzó politikák a munkaerőpiacra nézve: a szűk többség (52%) valójában úgy véli, ezek a politikák negatív nettó hatással lesznek az országon belüli foglalkoztatottság szintjére, mivel több munkahelyet fognak megszüntetni, mint ahány újat létrehoznak.
Ezenfelül a válaszadók kétharmada (61%) arra számít, hogy a zöld átállás végrehajtása nyomán vásárlóereje csökkenni fog.
Más régiókba való vándorlás és munkahelyváltás
A magyar válaszadók szerint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívások velünk fognak maradni. Miközben egyharmaduk (30%) úgy véli, az éghajlati vészhelyzetet 2050-re kézben fogják tartani, 62% úgy érzi, hogy az az évszázad közepén is komoly probléma lesz.
A magyar válaszadók úgy látják, az éghajlatváltozás fenyegeti a lakóhelyüket. Az éghajlati válság hosszabb távú hatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a magyarok egyötöde (20%) arra számít, hogy az éghajlatváltozás miatt másik régióba vagy országba kell majd költöznie. Ez az aggodalom jóval erősebb a húszas éveikben járók körében: a 20 és 29 év közöttiek több mint egyharmadát (35%) aggasztja állítása szerint annak lehetősége, hogy éghajlati problémák miatt máshova kell költöznie. A magyarok, különösen a fiatalok a saját munkahelyeik fenntarthatóságában is kételkednek: a 20 és 29 év közötti válaszadók egyharmada (35%) tart attól, hogy elveszítheti állását, mivel az összeegyeztethetetlenné válik az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel (ez 15 százalékponttal meghaladja a 20%-os országos átlagot).
Globális összehasonlításban: különbségek az európaiak, a britek, az amerikaiak és a kínaiak között
Összességében az európaiak véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy gazdasági növekedés forrása lesz-e a zöld átállás. A válaszadók több mint fele (56%) véli úgy, hogy igen, hasonlóan az amerikaiak és a britek véleményéhez (57%), míg a kínaiak optimistábbak (67%). Ugyanakkor az európaiak többsége (61%) bízik abban, hogy életminősége javulni fog, és az átállás kedvező hatással lesz élelmiszereik minőségére vagy egészségükre. Az európaiak pesszimistábbak a kínaiakhoz (77%), az amerikaiakhoz (65%), illetve a britekhez képest (63%).
Az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska elmondta: „A magyarok nagyon különbözően vélekednek arról, hogy milyen hatással lehet a zöld átállás az életminőség tekintetében, miközben nem számítanak arra, hogy az éghajlat-politikai intézkedések fellendítenék a munkaerőpiacukat. A fiatalabb nemzedék egy része emellett különös figyelemmel kíséri, miként kényszerítheti őket a jövőben költözésre az éghajlatváltozás, és arra számít, hogy munkahelyet kell váltania a zöld átállás nyomán. Az EU klímabankjaként felelősségünk, hogy meghallgassuk ezeket az aggodalmakat, és együtt dolgozzunk a politikai döntéshozókkal és az ágazati partnerekkel az aggályok konkrét kezelésén. Ezáltal segíthetjük előmozdítani az olyan zöldebb és virágzó jövőre való áttérést, ahol senkit nem hagyunk hátra.”
Kapcsolódó cikkek
- Orosz-ukrán konfliktus: több száz magyar cégnek kell új forrásokat találnia
- Az uniós akkumulátor törvény késleltetése ellen tiltakoznak az iparág meghatározó vállalkozásai
- Könnyebb és biztonságosabb lesz a vállalati korrupció bejelentése
- Villanyautókkal elérhető lenne az uniós klímacél
- A gazdaság túlélését az egyszer használatos termékek is segítették
- Uniós rendelet védi a vállalkozásokat az online közvetítőcégekkel szemben
- Felfüggeszthetik a Facebook ÁSZF-jét?
- Megváltozó bankkártyás fizetést és új mobilos megoldásokat hoz az Európai Unió új pénzforgalmi irányelve
- A nem személyes adatok szabad áramlása az EU-ban
- Olcsóbb lett az EU-s nemzetközi hívás a Vodafone-nál
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.