Bővült az online megkötött biztosítástípusok köre a KPMG és az NRC felmérése szerint
Egyre népszerűbb az online biztosításkötés, bizonyos típusok esetében azonban sokan még most is ragaszkodnak a személyes interakcióhoz a tanácsadóval illetve az ügyintézővel – egyebek mellett ezt állapította meg a KMPG és az NRC kutatása. A válaszadó ügyfelek csaknem fele kötött már valamilyen biztosítást online, legalábbis ezt gondolja magáról akkor is, ha a kötés folyamatában a biztosító képviselője végig támogatta. Akárhogy is történt, a magukat online biztosítást kötőknek vallók rendkívül elégedettek a szolgáltatással, és szívesen kötnének újabb biztosítást „online”. Ez pedig lehetőség a biztosítóknak, amit érdemes kihasználni.
Ma már megszokott, hogy online tanulunk, vásárolunk, bankolunk, otthonról dolgozunk. Léteznek persze olyan területek, ahol nehezebben változtatunk a szokásainkon – sokan például úgy érzik ügyintézésnél igénylik a személyes kapcsolatot a velük szemben ülő, vagy a vonal túlsó végéről válaszoló, esetleg videóhivással online elérhető üzletkötőt, aki tanácsot ad, megfelelő információval lát el, adott esetben a nekünk is kedvező irányba tereli döntésünket. Ilyen terület például a biztosítás kötés is.
Mennyire nyitott a magyar lakosság az online biztosításkötésre? Mennyire találják azt hatékonynak, megbízhatónak? Milyen tapasztalatokat szereztek eddig? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresett választ a KPMG, amikor elindította felmérését az online kötött biztosításokról. A kutatást a KPMG Tanácsadó Kft. megbízásából az NRC Kft. végezte el. Az adatfelvétel 2022. áprilisában zajlott, 1000 fő online megkérdezésével.
Minden második magyar kötött már biztosítást online – a legnépszerűbb a KGFB
A KPMG felmérése szerint magára a biztosításkötésre a 30 év fölöttiek a legfogékonyabbak (79 százalékuk tett már ilyet), képzettséget tekintve a diplomások (86 százalék), illetve az aktív munkavállalók (80 százalék). A megkérdezettek csaknem fele azonban online is kötött már valamilyen biztosítást. A férfiak e téren aktívabbak, mint a nők, 55 százalékuknak van ilyen tapasztalata. Háromból két diplomás számolt be arról, hogy intézett már online biztosítást, ez az arány a budapestiek és az aktív munkavállalók esetében egyaránt 50 százalék feletti.
Az online biztosításkötéseknél a kisebb fajsúlyú, kevésbé bonyolult és rövidebb elköteleződést jelentő biztosítások a legnépszerűbbek. A listát egyértelműen a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás (KGFB) vezeti - ennél a típusnál a szerződők 62 százaléka választotta az online megoldást. Ezt követi az utasbiztosítás 53, majd a Casco 40 százalékos aránnyal. A negyedik helyre a baleset-, az ötödikre a lakásbiztosítás került.
Tízből 9 elégedett az online biztosításkötéssel
A kutatás szerint a válaszadók 92 százaléka elégedett volt az online biztosításkötéssel: a döntő többség gyorsnak, hatékonynak, egyszerűnek érezte a folyamatot. 79 százalék örült annak, hogy nem próbálta egy ügyintéző őt befolyásolni, bár 41 százalék azt is jelezte, hiányzott neki, hogy valaki segítsen a döntésben. Mindössze 9 százalék csalódott valami miatt, 74 százalék azt kapta, amire számított, az ügyfelek 17 százalékát pedig kifejezetten kellemes meglepetés érte.
A felmérés megállapítja azt is, hogy akiket kellemes meglepetés ért online kötésnél, nem lesznek elégedettebbek, mint akik azt kapták, amire számítottak. Akiket viszont kellemetlen meglepetés ért, azok körében 75 százalék azok aránya, akik összességében mégis elégedettek az online biztosításkötéssel.
Az első lépést a legnehezebb megtenni
A KPMG és az NRC felmérése azt mutatja, hogy belevágni a legnehezebb a dologba. A teljes mintában ugyan kevesebben vannak, akik adott biztosításokat online terveznek megkötni, de azok közül, akik a szerződést egyszer már megkötötték online, a többség legközelebb már ezt az utat választaná. Tíz megkérdezettből általában nyolc újra online kötné meg a kötelező gépjármű felelősség-biztosítását, az utas-, a lakás- vagy a CASCO-biztosítást. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az élet típusú biztosításoknál valamivel többen vannak, akik, legalábbis részben, mégis visszatérnének a személyes úthoz.
Emellett úgy tűnik, főleg az első online kötési élményen kell túljuttatni az ügyfelet, utána a pozitív tapasztalatok már erősítik az online csatorna újbóli választását. Az online kötők ráadásul inkább intézik későbbi ügyeiket is online a szerződés teljes tartama alatt.
Az online a (közel)jövő?
A KPMG felmérése arra is igyekezett választ találni, hogy az ügyfelek milyen megoldásoknak örülnének egy esetleges online biztosításkötésnél. Az élen két megoldás áll, mindkettőt minden második megkérdezett szívesen választaná: ezek az önkiszolgáló, űrlap kitöltésén alapuló online szerződéskötés, valamint a biztosítási termék online megismerése után egy személyes megbeszélés a szolgáltató képviselőjével.
Azok körében, akik még nem kötöttek biztosítást online, utóbbi megoldás (vagyis online tájékozódást követően személyes megbeszélés a szolgáltató képviselőjével) volt a legtámogatottabb, 45 százalékos válaszaránnyal. Ezt követte az űrlapos online kitöltés. A biztosítási termék online megismerése után 26 százalék venne szívesen egy online megbeszélést a szolgáltató képviselőjével valamilyen video platformon keresztül.
Akad olyan ügyfél, akinek a kedvéért érdemes lehet becsempészni a személyes vonalat is az online intézésbe. Az online nem kötők körében a felsorolt alternatívák közül ugyanis az a lehetőség bizonyult a legvonzóbbnak, amely az online előkészület után személyes találkozóval folytatódik – erre a változatra 45 százalék mondta, hogy szívesen használná.
”Érdekes tanulsága a felmérésnek, hogy az ügyfelek olykor egészen mást értenek online biztosításkötés alatt, mint a biztosítók. Ez nem meglepő, ha tudjuk, hogy a biztosítókon belül sincs egyértelmű válasz arra, hogy mit tekintenek online ügyintézésnek. Szigorú értelemben ez egy emberi közreműködés nélküli folyamat, de az ügyfelek – és olykor a biztosítók maguk is – online-nak tekintik azt is, amikor videóhívásban tanácsadóval folytatott konzultáció után, tőle kapott elektronikus iratokat szignálva kötnek biztosítást” – értelmezte a kutatási eredményeket Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.
Az egyértelműen látszik, sokan elzárkóznak attól, hogy a teljes biztosításkötési folyamatot online bonyolítsák. Ami meglepő, hogy ez a csoport sem életkor, sem végzettség, sem településméret alapján nem tipizálható: ha tetszik, minden más változótól független.
Az ügyintézések (nem új kötések) esetén az online megoldások ugyan népszerűnek látszanak, de az online még nem kötők itt is jobban hajlanak a személyes megoldások felé.
„Már a koronavírus-járvány előtt is volt egy jelentős lakossági bázis, aki online intézte biztosítási ügyeinek egy részét, és a biztosítók már akkor is próbálták ebbe az irányba terelni az ügyfeleket. A pandémia alatt a korábbinál valamivel többen szánták rá magukat az online kötésre. A kutatás alapján azt érzékeljük, a járvány hatása leginkább abban nyilvánult meg, hogy amellett, hogy felgyorsította a hajlandóságot, tágította az online vagy részben online megkötött biztosítások körét – már az élet típusú biztosítások egy részét is egyre többen indították így. A pandémia tehát egy olyan áttörést idézett elő, amely megteremti az online kötések további jelentős elterjedését, bizonyos típusok esetében dominánssá válását” – foglalta össze a biztosításkötések terén tapasztalható új trendeket Halász Erika.
Kapcsolódó cikkek
- A hazai nagyvállalatok közel fele már az üzleti stratégiájába emelte az ügyfélélményt
- Még mindig nem használjuk fel hatékonyan az adatokat
- Digitalizáció és fenntarthatóság a termelő vállalatok napirendjén
- A kiberkockázat és a vállalati visszaélések a távmunka-boom árnyoldalai
- KPMG-elemzés a globális kockázatitőke-piacról
- Tízből négy magyar soha többé nem menne be a bankfiókba
- Hihetetlenül erős év volt 2021 a fintech piac számára
- Firmware frissítést adtak ki az egyik legnépszerűbb lakossági wifi routerre
- Aggodalommal vegyes optimizmus az autóiparban
- Hogyan hangolódnak ügyfeleikre a sikeres vállalatok?
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.