Prim Hírek

A Huawei Tech4Green – Digital Power Summit konferencián a kormányzati, az ipari, valamint a tudományos élet meghatározó szereplői járták körül a megújuló energiák piacának kérdéskörét, és vitatták meg a technológia egyre hangsúlyosabb szerepét és lehetőségeit a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság és az energiatermelés és -tárolás területén.

„A sikeres energiapolitika egyszerre juttatja érvényre az ellátásbiztonság, a megfizethető árak és a fenntarthatóság szempontjait. E gyakran egymással ellentétes elvárások egyensúlyának megtalálása érdekében a kormány az új kihívások fényében felülvizsgálja a Nemzeti Energiastratégiát. Távlatos törekvéseink változatlanok, 2050-es határidővel a klímasemlegesség elérésére törekszünk. Terveink szerint a következő évtized elejére a teljes fogyasztás legalább 21 százaléka megújuló energiaforrásból származik majd. 2030 után a felhasználás 2005-ös értéket meghaladó növekedése csak karbonsemleges megoldásokkal fedezhető” – mondta el a konferencián Palkovics László technológiai és ipari miniszter.

Palkovics László

A következő években 100 megawattos nagyságrendű energiatárolási kapacitás kiépítésére lenne szükség Magyarországon ahhoz, hogy az elmúlt időszak ütemében folytatódhassanak az új napelemes beruházások, és elérhető legyen a 2030-ra kitűzött 6 GW-os magyar napelemes célszám. A naperőművek okozta egyre megterhelőbb hálózati ingadozást ugyanis az energiatárolással lehet kiegyensúlyozni, hosszabb távon ez az egyik kulcsa a háztartások, szervezetek megújulókra való áttérésének is. A technológia elérhető, azonban további szabályozási változások és ösztönzők lennének szükségesek ahhoz, hogy a rendszerszintű szolgáltatások piacára – a nemzetközi mintákhoz hasonlóan – az energiatárolók is beléphessenek és rentábilisan működhessenek. Az energia helyben tárolása nemcsak a hálózati stabilitás miatt lenne üdvös, az erőművek tulajdonosai számára is kiszámíthatóbbá tenné, mikor mennyi áramot táplálnak be a hálózatba.

„A technológiával már rendelkezünk, ezt a jogi, a piaci és az energiakereskedelmi szabályozás is előbb-utóbb követni fogja. Nem a napelemes célokon kell változtatni, hanem olyan rendszert és szabályozói környezetet kell teremteni, ami lehetővé teszi a már meglévő technológiák integrálását” – mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei Technologies észak-, kelet-közép-európai régiójának elnökhelyettese.

Radoslaw Kedzia

Új szegmensben indul el a napelemes boom

Az energiatárolás azért is kulcsfontosságú, mert a piaci-felhasználói igény hatalmas, a vártnál sokkal gyorsabb ütemben bővül a magyar napelemes kapacitás, miközben a rendszer rugalmassága nem javult. Az elmúlt években mind az ipari méretű erőművek esetében, mind a lakossági szegmensben folyamatosan nőtt az erőművek teljesítménye. A Huawei adatai szerint négy-öt évvel ezelőtt az 500 kilowatt teljesítményű erőművek voltak a legnépszerűbbek ipari felhasználásra, idén már 50 megawattosak épülnek, akár 100 hektárt meghaladó területen. A lakosság körében hasonló a helyzet: tavaly a legkeresettebbek már a 10 kW-os inverterrel szerelt rendszerek voltak, míg egy évvel korábban a 6-8 kW-osak.

Az energiaárak drasztikus növekedése miatt 2022-ben a kereskedelmi-vállalkozói szegmensben is két-háromszorosára nőhet a kereslet a tavalyi évhez képest. A napelemes rendszer egyre vonzóbb befektetés a cégek költségvetésében, míg korábban az intézmények pályáztak forrásokra, s abból fejlesztettek, most a termelési, gyártási és szolgáltatási iparág területén akár saját erőből is mind megnövekedtek a napelemes beruházások.

Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője előadásában szintén a hálózati energiatárolás jelentőségét hangsúlyozta: „Az energiatárolás a zöld átállás kulcsfontosságú technológiája, amelynek részeként az akkumulátoros energiatárolás, valamint a hozzá kapcsolódó iparági befektetések az elmúlt időszakban jelentős növekedésnek indultak hazánkban. A további fejlődéshez és a megfelelő ipari teljesítmény fenntartásához azonban a helyi gyártás és összeszerelés mellett egyaránt törekedni kell a magyar fejlesztésű termékekre. A megújuló energia rendszerek – legyen szó ipari, háztartási, közlekedési felhasználásról – rendkívül dinamikusan fejlődő szegmensek, és a kapacitás biztosítása, valamint a rugalmasság fejlesztése érdekében a jövőben jelentős összegű pályázati támogatás várható kifejezetten energiatárolók létesítésére.” Az ügyvezető üdvözölte, hogy a Huawei a szervezet alapító tagja volt, s máig az egyedüli, mind a napelemes invertertechnológiában, mind az energiatárolás technológiájában jártas multi a szövetségben.

Az MI és a felhő-számítástechnika segít az önfenntartó energiagazdálkodásban

A lakossági napelemes piacon jelentősen megnőtt a kereslet az úgynevezett hibrid inverterek iránt. Ezek azok az eszközök, amelyekhez már napelemes energiatárolót is lehet csatlakoztatni. A háztartások esetében egyre kézzelfoghatóbb az igény az önfenntartásra, a rendszereket sokan már eleve úgy tervezik, hogy azok később bővíthetők legyenek. Aki ma még csak a villanyáram-fogyasztását fedezi napelemes energiából, az már gondol arra, hogy a jövőben a fűtéséhez, vagy néhány éven belül akár az elektromos autójának a töltéséhez is magának termeli meg az energiát. A háztartások önellátásra való áttérését a technológia is nagyban segítheti.  Például a Huawei legújabb, mesterséges intelligenciára (MI) és felhőre épülő okos napelemes energiamenedzsment szolgáltatása a háztartás energiaigénye, fogyasztása, a hálózati információk, az aktuális és várható időjárás alapján menedzselhetővé teszi az energiafelhasználást, és számítási műveletekkel segít abban, hogy a lehető a legoptimálisabb időpontban használják fel az energiát (például akkor töltsék az e-autót, amikor a legolcsóbb). 

Digitalizáció és zöldítés kéz a kézben

Az új, fejlett technológiák alkalmazása tehát a karbonsemlegesség elérésének és a fenntartható gazdasági növekedésnek az egyik sarokköve. Emellett legalább annyira fontos, hogy maga az infokommunikációs ágazat is zöldtechnológiára épüljön. A vállalatok digitális átállását hajtó új technológiák – az 5G, a virtuális és kiterjesztett valóságra épülő alkalmazások, IoT eszközök – miatt rohamosan nő az adatigény. Nő az adatközpontok és az eszközök száma, ami helyi szinten sokkal több energiát kíván. „Az infokommunikációs szektor a saját zöldítése révén kulcsszerepet játszhat abban is, hogy más ipari ágazatok felgyorsítsák átalakulási folyamatukat a magasabb szintű digitalizáció és az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás felé” – mondta Bóday Tamás, a Huawei integrált szolgáltatásokért felelős vezetője. 

5G-bázisállomás, ami maga is energiát termel

Az IKT-ágazat zöldítésének egyik kiváló példája Magyarországon a Vantage Towers toronyvállalat közelmúltban elindult, nagyszabású energiahatékonysági projektje, amely közel 2000 magyarországi bázisállomást érinthet a jövőben. Első lépéseként a vállalat két – egy váci és egy solymári – bázisállomásának energiarendszerét korszerűsítette a Huawei intelligens napelemes megoldásával.

„A fejlesztésnek köszönhetően ezek a berendezéseink energetikai szempontból önellátóvá váltak, azaz nemcsak megújuló energiával működnek, hanem megfelelő időjárás esetén többletenergiát állítanak elő. Minden egyes, az 5G mobilhálózatokat is kiszolgáló berendezés a hagyományos technológiákhoz képest, kétszer annyi energiát takarít meg évente, mint egy magyar háztartás éves átlagfogyasztása, és emellett képes annyi energiát termelni pluszban, amely két háztartás éves fogyasztását is el tudná látni” – mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vantage Towers Magyarország elnök-vezérigazgatója a konferencián. – „Ez szemléletes példája annak, hogy az infokommunikációs technológia hogyan tesz azért, hogy egy fenntarthatóbb világban élhessünk.” 

A Huawei Digital Power Solutions megoldásait a világ számos országában és régiókban is alkalmazzák, hogy segítsenek csökkenteni szén-dioxid-lábnyomot, javítani az energiahatékonyságot, és végső soron környezetbaráttá tenni a telefonhívásokat és az internethasználatot.