Már most itt vannak az okos városok, de mi vár még ránk?
A Smart City kifejezés hamar divatossá vált, de mi áll mögötte? Valóban egy adatalapú, jól implementált ökoszisztéma vagy csupán blikkfangos, jól sajtózható marketing megoldás? Mikortól beszélhetünk okos városról, hogy kapcsolódik ez az IoT-hez és 5G-hez és mit hozhat a jövő? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Deloitte Tech Talks legújabb része.
A Deloitte Tech Talks podcast-sorozat célja, hogy szakértők segítségével, közérthetően mutasson be fontos technológiai trendeket, megvilágítsa ezek mozgatórugóit és kérdéseket tegyen fel a hatásaikról. Manapság már közhellyé vált az “okos” kifejezés: az okostelefonok után jöttek az okosórák, okoshűtők, majd más okoseszközök, és már nem csak eszközökről, hanem városokról is beszélünk ezzel a jelzővel. De valójában mi az okos város? – ezzel a felütéssel kezdődik a beszélgetés.
“Egy kicsit misztikus ez a név, sokan úgy képzelik el, hogy míg a régi városok téglából épültek az okos városok pedig bitekből. Valójában azért kevésbé varázslatos ez a dolog: meglévő alkalmazások folyamatos, iteratív fejlesztéséből egységes, összekapcsolt hálózat jön létre, ahol egyre több minden van automatizálva, egyre több mindent vezérel mesterséges intelligencia és városi szinten az olyan korlátos erőforrásokat, mint pl. a jó minőségű levegő, az ivóvíz, az utak áteresztőképessége, modern digitális eszközökkel, központilag menedzselik – így jóval hatékonyabban működő városokról beszélhetünk.” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
“Ez valóban egy újabb technikai forradalom, ami komoly mértékben javíthat az életminőségünkön: nem kell órákat eltölteni azzal, hogy egy eszközre figyelünk, vagy a kormányt markolva a dugóban ülünk, ehelyett más, értelmes dolgokat is tudunk csinálni. Egy városban ma többmillió ember él, különböző gondolkodásmóddal, életvitellel, fogyasztással, sokan pazarló életmóddal. Az okos város meg tudja teremteni annak a lehetőségét, hogy a városaink, környezetünk ne pusztuljanak, hanem fenntarthatóan fejlődve éljünk – ennek ez az első lépcsője.” – tette hozzá Illés-Kiss Gábor IoT-szakértő.
“A gépek egyre jobban kiszolgálnak minket, és ezáltal sokkal könnyebb lesz az életünk. A kérdés inkább az, hogy jól fel tudjuk-e használni az időt, amit ezáltal kapunk. Nehéz megjósolni, mert az ipari forradalom óta most először egy olyan szinguláris pont előtt vagyunk, ami mögé nem látunk. A kiszolgáló infrastruktúra megteremtését az olyan igények húzzák majd, hogy ha pl. Budapestről Nagykanizsáig el tudok menni úgy, hogy közben elolvastam egy könyvet, vagy a gyerekeimmel játszottam, vagy másképp töltöttem hasznosan az időt, akkor az óriási értéket jelent majd, és ezért az emberek hajlandóak majd fizetni.” – Zaránd Miklós.
“Az előrevivő okos megoldások mindig valamilyen meglévő társadalmi problémára vagy felhasználói igényre keresik a válaszokat. Szempont, hogy az legyen hatékony, legyen társadalmi értéke és termeljen üzleti hasznot vagy hozzon megtakarítást a rendszerben. Ehhez azonban paradigmaváltás kell. Akkor lesz okos egy város, ha a benne élő emberek és a döntéshozók is tudatosan törekednek a fejlett technológiai megoldások használatára.” – Illés-Kiss Gábor.
A Deloitte Tech Talks beszélgetésben szó esett még többek között az 5G-vel kapcsolatos álhírekről és aggodalmakról, a jövő közlekedéséről és az optimális időkihasználásról, az önvezető autókkal kapcsolatos erkölcsi kérdésekről és jogi dilemmákról, a mesterséges intelligencia tanításáról és az emberi felelősségről. A második epizódot itt lehet megtekintetni:
Kapcsolódó cikkek
- Nem vette elég komolyan a GDPR-t, ezért rekordbírságot kapott az Instagram
- Rendszerváltozások: az átláthatatlan vállalati informatika az innovációt is megöli
- A Deloitte ismét vezető minősítést kapott a felhőalapú IT-szolgáltatások terén
- Digitális média trendek 2022: Elegendő a streaming videó a modern korban?
- Már nem elérhetetlen megoldás az IoT a KKV szektornak sem
- 7 hiba, amit a legtöbb vállalat elkövet új IT megoldás és szállító kiválasztásakor
- Átfogó hazai körkép született a HR digitalizáció jelenéről és jövőjéről
- Újra indul a Deloitte Technology Fast 50
- Útmutató a sikeres S/4HANA bevezetéshez
- Elengedhetetlen HR digitalizáció: hazai rendszermegoldások és tapasztalatok testközelből
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
IT Fitneszteszt 2024 - idén is megmérik a régió diákjainak digitális készségeit
Idén Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna részvételével zajlik a régió nagyszabású, online digitáliskészség-felmérése, az IT Fitneszteszt. Az elsősorban az általános iskola végzős diákjait és a középiskolás korosztályt célzó felmérés nem csupán a kitöltők számára nyújt valós képet a szórakozáson túl a tanulás és más hétköznapi online feladatvégzés terén szerzett gyakorlati ismereteikről, eredményeinek összesítése tanáraik, illetve a szakpolitikusok munkáját is segítheti azáltal, hogy fény derül erősségeikre és a fejlesztendő területekre egyaránt.
A HONOR leleplezte a vadonatúj HONOR 200 Lite-ot
Már Magyarországon is kapható a vadonatúj HONOR 200 Lite. A sokoldalú okostelefon a felhasználók igényeihez igazodik: kiváló portréfotózási képességekkel, bámulatos kijelzővel, remek hardverrel, elegáns kialakítással és stabil felhasználói élménnyel érkezik.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.