A számítógépes munkaerőhiány Európa gazdasági fejlődését fenyegeti
Björn Rosengren előterjesztette a számítástechnikai iparágak európai figyelőjének jelentését, amely azzal számol, hogy 2003-ban 3,8 millió betöltetlen állás lesz, ha nem hoznak új intézkedéseket e hiány pótlására. Ez az ágazat foglalkoztatja ma Nyugat-Európa aktív népességének 8,3 százalékát, de ez az arány 2003-ra már 13,4 százalék lesz. A helyzet másik aggasztó vonása a nők alacsony aránya, hiszen az EU országok többségében a számítástechnikában dolgozóknak csak 20 százalékát teeszik ki. A miniszterek arra következtetésre jutottak, hogy ha nem jönnek létre azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek kiaknázzák az új technikát, ennek az eredménye sokak társadalmi leszakadása, a gazdagok és a szegények közti árok mélyülése lehet az EU-ban.
A munkaügyi miniszterek az állások minőségével foglalkoztak, amiről készülnek kiadni egy Stockholmi Nyilatkozatot. Különösen a minőség meghatározásának elemeit vették szemügyre - ezek közé sorolták a folyamatos szakképzést, a munkahelyi körülményeket, a munkaügyi törvényeket, a munkavállalók beleszólását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a meghatározást el kell mélyíteni és megfelelő mutatókkal jellemezni. Másik következtetésük, hogy a számítástechnikai technikák új állásokat teremtenek és magukkal vonják az állások mai körülményeinek változását, beleértve az állások minőségének javulását.
A távközlési miniszterek az elektronikus kommunikáció új keretszabályozását beszélték meg, amelynek célja hozzáigazítani az európai törvényeket a műszaki haladáshoz, a különböző hordozóeszközök, mint a televízió és a számítógép egyesítéséhez. A svéd elnökség által kiadott közlemény sürgeti az Európai Parlamentet és a miniszteri tanácsot, hogy minél hamarabb foglalkozzon az új keretszabályozással. A Tizenötök egyebekben hangsúlyozták, hogy fenn kell tartani az egyetemes szolgáltatáshoz való hozzáférést - azt a minimális szolgáltatást, amit a tagállamoknak minden állampolgár számára szavatolniuk kell - és ésszerűen megfizethető áron.
A tanácskozásról kiszivárgott hír szerint a miniszterek egyetértettek abban, hogy egyelőre nem tágítják e szolgáltatás fogalmi körét. Spanyolország és Franciaország a nagyratörő bővítést pártolták eredetileg, de aztán visszakozót fújtak.
A miniszterek foglalkoztak a piaci erő meghatározásával is - ez mutatná meg, milyen ponton következik be, hogy valamely szolgáltatóra rá lehet kényszeríteni kötelezettségeket - és felkérték az Európai Bizottságot, hogy tisztázza jobban ezt a fogalmat és a velejáró tényezőket. A megbeszélés végén aláhúzták a harmadik nemzedékhez tartozó mobil telefonok nagy potenciálját. Záró következtetéseikben pedig megerősítették ama szándékukat, hogy olyan intézkedéseket hoznak, szabályozó vagy más jelleggel, amelyek szükségesek a mobiltelefon sikerének megismétléséhez.
Az Európai Bizottság a következő hetekben tanulmányt ad ki a harmadik nemzedékhez tartozó telefonok jövőjéről és a piacok elaprózódása veszélyének elkerüléséről.
Kapcsolódó cikkek
- Illegális szoftverhasználat: 1 milliárddal kisebb kár az EU-ban
- Cyberbullying: Az új típusú támadás főként a tizenéveseket célozza
- Online munka- és állásközvetítés: Vienna.hu
- Hogyan alakul az informatikában dolgozó szakemberek fizetése?
- Az internetszolgáltatás semlegességének törvényi biztosítását szorgalmazzák
- Idősek a munkaerőpiacon
- Kínában új szabályozást tettek közzé az internetes híroldalakra vonatkozóan
- Ötéves stratégiát dolgozott ki Brüsszel az információs technológiák használatának fellendítésére
- NHH-egyeztetés a mobilkoncessziók lejáratainak harmonizálásáról
- FizuFigyelő: IT fizetés kalkulátor a NetAcademia Oktatóközponttól