Prim Hírek

A mainframe tipikusan vállalati, vagy szervezeti környezetben működő, több száz vagy ezer felhasználó egyidejű kiszolgálására alkalmas nagyteljesítményű számítógép. 

Az új technológiák, üzleti folyamatok és mesterséges intelligencia elmúlt években való megjelenése és térnyerése arra engedett következtetni, hogy a mainframe számítógépek ideje leáldozóban van, és hamarosan elfoglalják méltó helyüket a tematikus múzeumokban, gyűjteményekben. A végleges elavulás helyett az evolúció azonban meglepő irányba fordult: nem számít, hogy mennyire ígéretesek az új funkciók, vagy vonzóak a felhőplatformok által nyújtott lehetőségek, a vállalatok ma is ragaszkodnak mainframe rendszereikhez.

Szathmáry András

„Mint minden platformváltásnál a mainframe-ek kiváltásánál is a klasszikus hármas kockázattal kell számolni: túl drága, túl hosszú ideig tart az átállás, valamint túl kockázatos lehet a régi, bevált funkciók újraírása.” – mondta Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

A Deloitte felmérése szerint az üzleti és informatikai vezetők háromnegyede továbbra is hosszú távon számít a mainframe rendszerkere: több, mint 90% gondolja úgy, hogy ezt a megoldást még jobban ki is fogja használni a jövőben, főként az olyan feladatok során, mint a bérszámfejtés, tranzakció-kezelés, biztosítási garanciavállalás és sok más nagyobb számítási kapacitást igénylő munka. A mainframe-ek jelenlegi kihívása az, hogy nem a XXI. Században elvárható megjelenítést és funkcionalitást biztosítják felhasználóik számára. A vállalatok több, mint 60%-a szerint a régi eszközök és az új alkalmazások integrálása kihívást jelent, 57% szerint a fő problémát ezeken a régi platformokon a monolitikusság, az üzleti kihívásokra adandó agilis reakciók lehetőségének hiánya jelenti.

Laczkó Domonkos

„Megbízásaink során is azt tapasztaljuk, hogy a mainframe-ek teljes leváltása magas szintű elköteleződést, szaktudást és sok erőforrást igénylő befektetés, rengeteg erőforrást leköt, sok esetben nehezen megfogható hozadékkal: ügyfeleink inkább abban érdekeltek, hogyan tudnák meglévő képességeiket minél jobban kiaknázni és működésüket rugalmassá tenni. Magyarországon is hatványozottan igaz ez a biztosítói és banki szektor résztvevőire, akik sok ügyféladatot kezelnek nagyon hosszú időtávon, ezt az információhalmazt konzisztensen mozgatni kiemelten nehéz feladat.” – mondta Szathmáry András.

Erősíteni tudják egymást a rendszerek

Előnyös lehet az új, fejlettebb képességeket biztosító integrációs rétegek ráépítése a régi rendszerekre, ami által tudásuk meghatványozódik. A mesterséges intelligencia szoftverek, modernizált felhasználói felületek és fejlett mikroszolgáltatásokra épülő alkalmazások kihasználhatják a régi rendszerek megbízhatóságát, miközben a mainframe rendszerek üzemanyagként biztosítják a megbízható adatok áramlását az új rendszerek irányába. A végeredmény a modern feltörekvő technológiák képességeinek és a mainframe rendszerek megbízható funkcióinak ötvözete.

A feltörekvő technológiáknak köszönhetően a mainframe az elkövetkező években a méretgazdaságossága miatt valójában több, mint releváns: az üzleti és technológiai vezetők közel 70%-a számít arra, hogy a mainframe rendszerek számítási teljesítménye az elkövetkező években drasztikusan növekedni fog.  Az emelkedő feldolgozási teljesítmény miatti válaszidő-csökkenés pedig az IoT típusú feladatoknál hozza versenyhelyzetbe ezt a technológiát.

„A megnövekedett számítási teljesítmény miatt a mainframe-ek egyes jellemzői megegyezhetnek majd a szuperszámítógépekkel. A nagy mennyiségű és nagy pontosságot igénylő feladatok, például a tömeges számlaegyenleg ellenőrzések esetében a nagy teljesítmény és a méretgazdaságosság miatt a vállalatok a későbbiekben is erre a technológiára fognak támaszkodni. Viszont, ha ezek a feladatok bonyolultabbá válnak és az alkalmazások közötti adatcsere-igény megnövekszik (például gépi tanulási algoritmusok), akkor a felhő alapú megoldások lehetnek előnyösebbek.” – mondta Laczkó Domonkos a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadási üzletágának szenior tanácsadója.

Milyen megközelítést alkalmazzunk?

Az ideális megközelítés sok tényezőtől függhet – a vállalatok legnagyobb kihívása az igényeik és a várható költségek felmérésében, és ezek reális értékelésében rejlik; forgatókönyveket kell alkotni, és mérlegelni az alkalmazások áthelyezésének előnyeit és hátrányait: 

• Az eddig helyben futtatott („on premises”) alkalmazások felhőplatform-alapú újraírása jövőbemutató megoldás lehet, könnyű integrációt biztosítva a natív felhőalkalmazásokkal, azonban a refaktorálás fáradtságos, komplex és hosszú folyamat; 

• A "lift and shift” módszer alkalmazása esetén az alkalmazások jelentős változtatás nélkül költözhetnek felhőbe, azonban magukkal viszik a meglévő kötöttségeiket és korlátaikat. Továbbá a már kifizetett, „on premises” verziók költöztetése további licenc költségeket is indukálhat a mozgatási projektek kiadásain felül;

• Az alkalmazások mainframe-en tartása sem garantál állandó költségszintet és kockázatmentességet: legegyszerűbb példaként vegyük a hozzáértő, képzett munkaerő megszerzésének nehézkességét – amit alátámaszt a megkérdezett üzleti- és informatikai vezetők több, mint 90%-a is. A lokális üzemeltetés („on premises”) ráadásul azzal a hátránnyal jár, hogy a vállalat lemaradhat a felhőtechnológiák által elősegített digitalizációval járó szélesebb körű előnyökről.

Ezt követően érdemes kiértékelni, hogy milyen alkalmazások, alkalmazás csoportok vagy folyamatok esetén van értelme bárminemű transzformációt végrehajtani, és mely esetekben célszerűbb meghagyni a jól bevált helyi működtetést. A fejlődés azonban folyamatos, egyre több olyan megoldás jelenik meg, melyekkel kiterjeszthetők a mainframe képességei. Az egyedi igények és az idő függvényében folyamatosan változnak a választóvonalak – figyelmeztetnek a Deloitte szakértői.