Idén is bárki jelölhet hazai menedzsert a Gyurós Tibor-díjra
Idén az IVSZ huszonötödik alkalommal adja át a társaság egykori elnökéről elnevezett díjat, amellyel minden évben azokat a hazai, vezető beosztású menedzserek munkáját ismeri el, akik az elmúlt 12 hónapban a legtöbbet tettek Magyarország digitális érettségének fejlesztéséért. A díjra 2023. július 30-ig az IVSZ honlapján bárki nevezhet a díjra érdemesnek vélt szakembert, dolgozzon az illető akár a kkv-szektorban, akár multinacionális vállalatnál, vagy a közszférában – a javaslatokat szakmai zsűri értékeli ki, és választja ki közülük az idei Gyurós Tibor-díj nyertesét.
Az év menedzserének járó Gyurós Tibor-díjat idén szeptember 19-én, az idén harmincadik évfordulóját ünneplő IVSZ MENTA konferencián, a digitális gazdaság meghatározó szereplői, döntéshozói körében fogják átadni. Az IVSZ honlapján keresztül 2023. július 30-ig bárki jelölhet olyan vezető beosztású menedzsereket, akiknek éves munkája az elmúlt évben a legjobban támogatta a hazai digitalizáció kibontakozását. A beérkező jelöléseket az IVSZ által felkért szakmai zsűri értékeli ki és választja ki az idei győztest.
„Az IVSZ immár a Digitális Vállalkozások Szövetségeként, a teljes digitális gazdaságot képviselve keresi azokat a menedzsereket, akik akár az IKT-szektorban, akár egy másik ágazatban vezető beosztásban kiemelten hozzájárultak vállalatuk sikerességéhez, és tevékenységükkel jelentős mértékben előmozdították a teljes hazai digitalizáció fejlődését. A zsűrizés során az elért szakmai eredmények mellett a pályázók digitalizációval kapcsolatos misszióit, illetve az irányításuk alatt létrejött digitális megoldások jövőállóságát is vizsgálni fogjuk” – mondta el dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke a zsűrizés főbb szempontjairól.
Az elmúlt években egyebek mellett Csorba Gyula (Dorsum Zrt.), Birmacher Barnabás (Bitrise), Csillag Péter (Starschema) munkáját ismerték el a Gyurós Tibor-díjjal, 2022-ben Kádár Tamás, a SEON online csalásmegelőző rendszert működtető cég vezérigazgatóját és társalapítóját választották meg az év menedzserének.
Kapcsolódó cikkek
- Kkv-k százai fejleszthetik térítésmentesen digitális tudásukat
- Új szerepköréhez jobban illő névre vált az IVSZ
- Sokba kerülhet a cégeknek az uniós mesterségesintelligencia-szabályozásnak való megfelelés
- Az IVSZ álláspontja a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekkel kapcsolatban
- A pandémia után a BNPL szolgáltatások adhatnak új lökést a magyar e-kereskedelemnek
- Indul a diákok digitális készségeit felmérő, nagyszabású régiós teszt
- Changing reality – az útkeresésre, újratervezésre fókuszálnak a SMART 2023 konferencia előadói
- Pozitív női példaképekkel népszerűsíti az IKT szektort az IVSZ és a WiTH
- Véget ért a V4-országok digitális készségeinek felmérése
- A munkajogi szabályok modernizációját sürgeti az IVSZ
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Óriási sikerrel zárult a budapesti ISSEP 2024 nemzetközi konferencia
Az ELTE Informatikai Kar és a Neumann János Társaság közös szervezésében az informatikaoktatás jövőjéről Lágymányoson rendezték meg a 17. ISSEP Konferenciát.
Párbeszéd a fenntartható energiáért és mobilitásért – elkezdődött a Hungarian Battery Week
A tegnapi napon teltházzal vette kezdetét a Hungarian Battery Week a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting szervezésében megvalósuló esemény november 6–8 között biztosít fórumot az akkumulátoripar legfontosabb szereplői számára, hogy megvitassák az iparág aktuális kihívásait és jövőbeli lehetőségeit.
Az ABB felmérése szerint a legtöbb európai vállalat le akar válni a fosszilis tüzelőanyagokról
A fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés az európai energiaszolgáltatók és az ipar számára egyaránt prioritást élvez, de a valóságban hiányosságok tapasztalhatók - több beruházásra van szükség a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez– derül ki az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának új felméréséből. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia és az Egyesült Királyság európai, elektrifikációs területre szakosodott beszerzési döntéshozóit kérdezték meg, akiknek több mint fele (51%) elismerte, hogy a vállalatuk nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja az energetikai átállással kapcsolatos vállalásait.