A zöld hidrogén forradalma: színtelen, szagtalan és megmentheti a világot
Ma még főleg az űrrakéták hajtóanyaga, de hamarosan a kamionok és a buszok is hidrogénre térhetnek át, sőt a gyárak működésében is kulcsszerepe lehet. Kell-e félnünk a hidrogéntől? Vajon a háztartások áramellátása is a hidrogénben rejlik? Mennyit kell várnunk, hogy városaink teljes energiaigényét közeli hidrogéncellák lássák el? A zöld hidrogén a jövő energiája, amely még karrierje elején jár, de 2050-re már elképzelhetetlen lesz az életünk nélküle. A világgazdaság zöld hidrogénre való áttéréséről, a legújabb hidrogénalapú innovációkról, valamint Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájáról és más témákról beszélgetnek a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei.
A Föld jövője a tét
A hidrogéngazdaság fejlődése számára a párizsi klímaegyezménnyel eldördült a startpisztoly, hiszen a világ vezető országai 2050-ig a globális széndioxid-kibocsátás nettó zéró szintre csökkentését tűzték ki célul. A globális klímacélok elérése gyakorlatilag lehetetlen a zöld hidrogénre való átállás nélkül, ami a ma elterjedt kőolaj, földgáz, szén, vagyis a fosszilis energiahordozók kiváltását jelenti hosszú távon, derül ki a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásából, melyben Széles Botonddal, a magyarországi Bosch csoport rendszerfejlesztő mérnökével és Bohner Zsolttal, a Messer Hungarogáz Kft. ügyvezető igazgatójával Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere beszélget.
Nem minden zöld, ami hidrogén
A hidrogén a Földön és az univerzumban legnagyobb mennyiségben, mintegy 75%-ban előforduló színtelen, szagtalan elem. Természetes formában tehát szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre áll. A kihívást az jelenti, hogy közvetlenül nem hozzáférhető, hanem más anyagokból kell kinyerni. Az ipar ma is nagy mennyiségű hidrogént használ fel, ez azonban még nem egyenlő a környezetvédelemmel. Szürke, barna, kék, piros, fehér és zöld hidrogénről is beszélhetünk attól függően, hogy milyen alapanyagból és mennyire környezetbarát technológiával nyerik ki. Klímavédelmi szempontból a zöld hidrogén felhasználása a cél, hiszen itt szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló alapanyagot, konkrétan vizet, és megújuló forrásokból származó villamosenergiát használnak fel a hidrogén előállításához.
Tisztábban, gyorsabban, messzebbre – hidrogénhajtás a teherszállításban és a közösségi közlekedésben
Az elektromos járművek akkumulátoraihoz képest a hidrogén tartállyal és üzemanyagcellával együtt mért tömege lényegesen kedvezőbb, így a hidrogénhajtású járművek hatótávja jóval nagyobb lehet és sokkal gyorsabb „tankolást” tesznek lehetővé az elektromos töltéshez képest. – emeli ki Széles Botond, a Bosch szakértője. A hidrogén üzemanyag térnyerése a nagy tömegű közúti, vasúti és vízi teherszállításban, valamint a közösségi közlekedésben szinte borítékolható.
2800 új hidrogén-töltőállomás az utak mentén
Ha csak a közlekedést nézzük, a hidrogén úttörőjének Japánt tekinthetjük, ahol már most 160 hidrogén-üzemanyagtöltő állomás működik. Az Európai Unióban nagyságrendileg ugyanennyi működik, ebből 90 Németországban üzemel. A közeljövőben további 2800 új hidrogén-töltőállomás nyitását tervezik világszerte.
Zöldhidrogén a stabil áramellátásért
Az olyan megújuló források, mint a nap- vagy a szélenergia, előnyösek a klímavédelem szempontjából, mégis a megújuló telepített névleges kapacitásoknak jelenleg csak 13%-a hasznosul az év folyamán. Ugyanis nem pont akkor és nem pont ott süt a nap vagy fúj a szél, ahol az energiára szükség lenne, a megtermelt elektromosság nagy mennyiségű tárolása pedig jelenleg technológiailag nem megoldott.
A jövőben erre adhat választ a vízbontásra épülő zöldhidrogén-elektrolizálók működése. Ezek a hidrogénfejlesztők ugyanis, amikor megújuló forrásokból többlet elektromosság termelődik, vízbontásra felhasználva (elektrolízissel) hidrogént termelnek és tárolnak. Majd amikor nagyobb lesz az elektromos igény, mint amennyi az aktuális áramtermelés, akkor a felhalmozott hidrogént üzemanyagcellával (fordított elektrolízissel) villamosenergiává alakítják és visszaadják az elektromos hálózatnak – éjszakától és nappaltól, téltől és nyártól függetlenül.
Bosch: a decentralizált mikroerőműveké a jövő
A világon jelenleg évi 90 millió tonna hidrogént állítanak elő, a gazdaság hidrogénigénye pedig 2030-ig akár a duplájára növekedhet. A megújuló energiaforrásokra épülő hidrogénelőállítás aránya egyelőre csekély, a zöld hidrogén világhódító útjának még az elején tart, de a cél világos, és számos innováció fejlesztése zajlik a területen.
A Boschnál a zöldhidrogén-technológiai fejlesztések előrehaladott állapotban vannak. A vállalat jelen van a teljes hidrogénértéklánc fejlesztésében, az előállítástól a tároláson át a felhasználásig. A Bosch elemzései szerint a szállítási költségek csökkentése és az energiabiztonság miatt is a decentralizált hidrogén-előállításé a jövő. A végső cél, hogy minél nagyobb mennyiségű hidrogén minél kisebb ökológiai lábnyom mellett kerüljön előállításra és felhasználásra – mondja el a podcastban a Bosch rendszerfejlesztő mérnöke.
Egyre jobban megéri: felére zuhant a vízbontásos hidrogén költsége
A hidrogént vízből előállítani egyelőre még drágább, mint például földgázból kinyerni. Azonban míg pár éve a költségkülönbség közel négyszeres volt a két eljárás között, mára már csak kétszeres a szorzó, mutat rá Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezetője. A tömegtermelés felfutásával a költségcsökkenés várhatóan tovább folytatódik, és a zöld hidrogén fokozatosan kiválthatja a fosszilis forrásokat. Először az iparban és a közlekedésben terjedhet el a zöld hidrogén, majd a villamosenergia-hálózatokhoz kapcsolódva teret nyithat a megújuló nap-, szél- és vízenergia tömeges térnyerésének.
Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően
A Bosch Magyarország Podcast negyedévente jelentkezik az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni a hidrogéngazdaság jövőjéről, az adást megnézheti a Youtube csatornán, vagy meghallgathatja a Bosch Magyarország, Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!
Kapcsolódó cikkek
- Irány a hidrogénkorszak: a Bosch megkezdte az üzemanyagcellák sorozatgyártását
- A mezőgazdaság intelligens jövője
- A ChatGPT-hez hasonló modellek gyakorlati alkalmazásán dolgoznak a Bosch csoport AI szakértői
- Új podcast műsorban debütál Gundel Takács Gábor
- Az ABB Frosinone elnyerte az UL Solutions platina minősítését
- Megjelent az IAB Hungary új, hazai podcastpiaci kiadványa
- Új nemzetközi online esemény az Eplan-tól
- ABB Decoded podcast: Segítség a globális vízhiány-válság megoldásához
- Mobilitás a szoftverek korában
- Új, fogászati podcast indult
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.