Prim Hírek

A párizsi nemzetgyűlés épületében tartott egész napos tanácskozáson az informatikai visszaéléések meghatározásában, a közös büntető eljárások kidolgozásában és a nemzetközi együttműködés módozatainak kidolgozásában érdekelt különböző vállalatok, cégek, büntetőjogászok, szakértők és emberjogi szervezetek vettek részt. A többi között képviseltette magát az amerikai McConnell cég, a spanyol Telefonica társaság, a Yahoo!France programszolgáltató, számos ország adatvédelmi specialistái, (köztük például a belga rendőrség számítógépes bűnözésre szakosodott csoportjának gyermekpornográfiával foglalkozó megbízottja) és a francia Rasszizmus és antiszemitizmus elleni liga (LICRA).

A várhatólag nyárra elkészülő egyezménytervezetről szóló meghallgatáson előadások hangzottak el az adatvédelemről, a szellemi termékek tulajdonjogának érvényesítéséről, az új típusú, számítógépes kihágások szankcionálásáról, a világhálón megjelenő rasszizmus, idegengyűlölet és gyermekpornográfia elleni küzdelem eszközeiről.

Az egyezmény védelmet kíván nyújtani az aláíró államoknak a számítógépes bűnözés, az "elektronikus terrorizmus" fenyegetése ellen, büntetni kívánja az informatikai adatkalózkodást, az adatokhoz való illetéktelen hozzájutást, az informatikai csalást és hamisítást. Tiltani fogja a világhálón gyermekpornográfia terjesztését, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok által védett termékek közzétételét, rasszista és idegengyűlő szövegek megjelenítését.

A világ 52 országában végzett felmérés szerint eddig csak 10 állam - köztük Ausztrália, Kanada, az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek - tett kísérletet arra, hogy törvénnyel védje magát a számítógépes bűnözés különböző formái ellen, a világ többi államában szinte semmi nem történt eddig ezen a területen. A tanácskozáson felszólaló egyik svájci szakértő például arra figyelmeztetett, hogy a világhálón jelenleg négyezer rasszista webhely található, ezek közül 2500 az Egyesült Államokban.

Az egyezménytervezetet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán terjesztik a miniszteri bizottság elé véleményezésre, s várhatóan még az év vége előtt végső formába öntik. Elkészülte után nemcsak az ET 43 tagállama, de minden más ország számára megnyitják aláírásra.

Az egyedülálló egyezménytervezet már most nagy vitákat kelt, sok társaság, nem kormányszerv, számos informatikai szakértő attól tart, hogy egy túl szigorú szabályozás lényegétől foszthatja meg az internetezés rendszerét, és a használók magánéleti szabadságát is sértheti.