A külföldiek idén sem veszik el a magyarok munkáját
A magyar munkaerőpiac továbbra is nehéz helyzetben van, a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Ahhoz, hogy a gazdaság működjön, a beruházások ne maradjanak el, a hiányt pótolni kell, amiben kiemelt szerep jut 2024-ben a munkaerő-kölcsönző cégeknek.
„Az idei év egyik kulcs feladata országos szinten integrálni a munkaerőpiacra azt a mintegy 240 ezer munkavállalót, akik jelenleg az ország munkaerő-tartalékát jelentik. A kölcsönző cégek 2024-ben egyértelműen a belföldi munkaerő toborzására fókuszálnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érkeznek külföldi munkavállalók majd Magyarországra” – tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Az ország potenciális munkaerő-tartaléka regionálisan eltérő értékeket mutat. A gazdasági előrejelzések szerint az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség. „Az utóbbi időben egyre többször olvashattunk arról, hogy a külföldiek elveszik a magyarok munkáját. Ez egy hatalmas tévhit, ami sajnos egyre jobban terjed a magyar munkavállalók között. A vállalatok, a munkaerő-kölcsönző cégek érdeke mindig is az volt, hogy Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztassanak, és ez a jövőben is így lesz. Az elmúlt időszak törvénymódosításai pedig még inkább ezt a törekvést erősitik, azonban teljesen nem mondhat le az ország a külföldi dolgozók behozataláról, mert az beláthatatlan következményekkel járna a magyar gazdaságra nézve” – hívja fel a figyelmet a Jobtain szakértője.
Aki integrálható és akar dolgozni, annak lesz munkája
Ahhoz, hogy az üres álláshelyek jelentős részét magyar munkavállalók töltsék be, szükség van a munkaerő-tartalék integrálására. A bevonhatóság mértéke függ a munkavállalók mobilitási hajlandóságától, a motiváltságától, és képességeitől. „Egy vállalat hiába foglalkoztatna magyar munkaerőt, ha nem áll rendelkezésre az adott régióban akkora tartalék, amellyel betölthetők a felmerülő álláshelyek. Egy vállalatnak olyan mennyiségű és minőségű munkaerőre van szüksége, mellyel gond nélkül biztosítható a működése. A jelenlegi piacon a magyar munkavállalók aktivizálására mindenképpen szükség van, emiatt a mobilitási hajlandóság növelése is kiemelt feladata lesz idén a munkáltatóknak és a kölcsönzőknek a belföldi toborzás során” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna.
Jöhetnek a külföldiek, de a belföldi munkavállaló az első
Az idegenrendészeti törvény módosításával a külföldi munkavállalók behozatala még a korábbinál is szabályozottabbá vált, szigorúbbak lettek a feltételek és még több szűrőn kell átesnie az ide érkezőknek. A külföldi munkavállalókról azonban nem mondhat le teljes egészében Magyarország, mert vannak olyan munkakörök és pozíciók, melyekre a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva vagy nem alkalmasak, vagy egyszerűen nem vállalják, hogy ezekben dolgozzanak, és az is megeshet, hogy sokkal nagyobb egy-egy vállalatnak a létszámigénye, mint amennyi munkavállalót be tudnak toborozni. „A magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala, a befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre” – mondja a szakértő.
A külföldiek sem jönnek kevesebb bérért, mint amennyit a magyarok keresnek
A béreket tekintve a külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak a munkaerő piacon. Egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben. „A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. Amiben különbség van a magyar és külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Ennek oka, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmű, hogy van még szabad kapacitása plusz műszakot vállalni. Ugyanez igaz azokra a magyarokra is, akik szintén a családjuk nélkül mentek külföldre dolgozni és ott a minél magasabb kereseti lehetőség érdekében kihasználják a túlóra lehetőségét” – összegez Mihályi Magdolna.
Kapcsolódó cikkek
- 25 milliárd forintos árbevétellel zárja az évet a Work Force
- Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat egy új szabályozás
- Magyar vállalkozás válhat a közép-európai térség legerősebb piaci szereplőjévé
- Ezeket a szakmákat nem váltja ki a mesterséges intelligencia
- Óriási veszteségeket okoz a cégeknek az „interjúhalál”
- A vállalati digitalizáció nem technológia, hanem nyitottság kérdése
- Így nyerhet Magyarország a külföldi munkaerőért vívott versenyben
- Kényszerből maradnak, de többet akarnak keresni a munkavállalók
- Egyre hűségesebbek a pályakezdők: öt, vagy annál is több évig maradnának munkahelyükön
- Valóban elveszi a mesterséges intelligencia a magyarországi munkavállalók munkáját?
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.