A régiós pénzügyi vezetők harmada már teszteli a generatív AI megoldásokat
Közép-Európában már minden harmadik szervezetnek közvetlen tapasztalata van a generatív mesterséges intelligenciával, és mindössze a vállalatok négy százaléka várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést. A régióban négyből három pénzügyi vezető (73%) véli úgy, hogy az AI fontos a vállalatuk stratégiája szempontjából. A Deloitte legfrissebb CFO felmérése szerint a megkérdezett pénzügyi vezetők fele költségcsökkentést vár a mesterséges intelligencia bevezetésétől.
A Deloitte Central Europe legfrissebb, Getting ready for the GenAI journey? című CFO felmérése közel 500, a 15 közép-európai piacon működő szervezetet képviselő pénzügyi vezető véleményét rögzíti arról, melyek a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének legfontosabb előnyei és kihívásai. A pénzügyi vezetők véleményének legpontosabb mérője a régióban a gazdasági és üzleti szempontokat, és a vállalatok növekedési kilátásait is bemutatja, a Pénzügyi műveletek című kiegészítés pedig betekintést nyújt a pénzügyi osztályok jelenlegi működésébe.
A felmérés válaszadóinak túlnyomó többsége (73%) úgy véli, hogy összességében a generatív AI fontos az üzleti stratégiájuk szempontjából. A régiós pénzügyi vezetők ötöde (22%) szerint a mesterséges intelligencia határozottan fontos vagy fontos az üzleti stratégia végrehajtása szempontjából, míg minden negyedik (27%) CFO szerint kevésbé. A régiós lebontást figyelembe véve a lengyel és román CFO-k gondolják legnagyobb mértékben fontosnak (80%) az üzleti stratégia szempontjából a mesterséges intelligenciát. A legalacsonyabb értéket Csehországban és Szlovákiában mérték, ahol a pénzügyi vezetők 53%-a tartja fontosnak.
Az ágazatokat figyelembe véve a technológia, média, telekommunikáció, a fogyasztói szegmens, valamint az üzleti és szakmai szolgáltatások esetén látják a CFO-k leginkább fontosnak az AI-t, 38% illetve 33% tartja fontosnak, vagy határozottan fontosnak. A pénzügyi szolgáltatások szintén magasan szerepelnek a listán 27%-kal.
"A generatív mesterséges intelligencia fokozatos bevezetését tapasztaljuk a közép-európai vállalatok körében. Ahogyan más technológiák esetében is, az AI segítségével a vállalatok olyan piacok tapasztalatait hasznosíthatják, amelyek korábban már sikeresen vezettek be új megoldásokat. A technológia értékének valódi kiaknázásához azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatok zökkenőmentesen integrálják a mesterséges intelligenciát a szélesebb körű üzleti stratégiába, és amennyiben szükséges, az üzleti modellek és a vállalat működésének mélyrehatóbb átalakításával." – mondta Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programjának vezetője.
Végrehajtás helyett inkább kísérletezés
A felmérés szerint a közép-európai pénzügyi vezetők 11%-a már beépítette a generatív AI-t stratégiájába, a közép-európai országok közül Csehország és Szlovákia jár az élen (20%-uknál már folyamatban van az AI beépítése, 22%-uk pedig kísérletezik vele). A megkérdezett szervezetek további 26%-a egyelőre ismerkedik a technológiával, míg harmaduk (32%) szerint még túl korai a bevezetés. Ugyan a válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb vállalatnak nincs egyértelmű elképzelése arról, hogyan induljon el a mesterséges intelligencia útján, viszont alacsony részük, mindössze 4 százalékuk várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést.
Lengyelország és a közép-európai régió déli része minősül a legbizonytalanabbnak a következő lépésekkel kapcsolatban, míg Szlovákia és Csehország jóval az átlag előtt jár az AI stratégiába való beépítésében. A generatív AI-megoldásokat leginkább a következő iparágak alkalmazzák: TMT-szektor (21%), élettudományok (20%), valamint üzleti és szakmai szolgáltatások (17%).
Minél generatívabb az AI, annál olcsóbb és hatékonyabb
„A fő előny, amelyet minden második közép-európai pénzügyi vezető (49%) vár a generatív mesterséges intelligencia bevezetésétől, az a költségcsökkentés, a második helyen pedig az előrejelzések pontosságának növekedése áll (43%). Fontos szempontok még a termelékenység és a hatékonyság, melyek a közép-európai válaszadók 34%-a szerint kulcsfontosságú az AI bevezetésénél, azonban a legnagyobb stratégiai értéket az új technológia innovációra való felhasználása jelenti majd” – mondta Rusznyák András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Minden harmadik válaszadó (36%) látja úgy, hogy a mesterséges intelligencia fontos tényező lehet az új képességek, szolgáltatások vagy termékek kifejlesztésében – az átlagnál kicsit magasabb arányban Csehország (40%) és Románia (42%) ismeri fel leginkább az innovációs potenciált.
A költségcsökkentésre elsődleges előnyként különösen a leginkább tőkeigényes ágazatokban hivatkoznak, ilyen az energiaipar, közművek, bányászat (egyenként 58%) és az építőipar (54%). A szakmai és üzleti szolgáltatások ágazatában a pénzügyi igazgatók ügyfélközpontúak: az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, valamint az ügyfelek elégedettségének növelése szerintük az AI bevezetésének elsődleges előnye (47%). A megnövekedett előrejelzési, modellezési és forgatókönyv-tervezési pontosságot a fogyasztói üzleti szektorban értékelik leginkább (50%). Eközben a technológia, média- és kommunikációs iparág az új képességek, termékek és szolgáltatások fejlesztését tartja a legfontosabbnak (49%), amit a költségcsökkentés követ (47%).
HR – a pénzügyi vezetők legnagyobb kihívása
A válaszadók több mint fele (59%) számára a technológia bevezetésének legnagyobb kihívása a megfelelő munkatársak, erőforrások és kompetenciák megtalálása.
„A szűkös munkaerőpiacon ajánlott a technológiával és a munkaerővel kapcsolatos beruházásokat együttesen tervezni, és mindkettőre úgy tekinteni, mint kritikus sikertényezőkre. A technológia bevezetése alapvető fontosságú, azonban szükséges megérteni az emberekre gyakorolt hatását is. Enélkül nehéz megnyerni a munkatársak támogatását, amely elengedhetetlen az eredményes implementációhoz” – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának igazgatója.
Második helyen kihívásként az adatforrások és a technológia kérdését jelölték meg a válaszadók, 51%-uk gondolja így régiós szinten. Ezt a kihívást a lengyel és román pénzügyi vezetők jelölték meg leggyakrabban (58%, illetve 53%). Harmadik kihívásként a generatív AI-ba való befektetés költségei szerepelnek, a CFO-k közel fele (48%) hivatkozott erre. A közép-európai válaszadók túlnyomó többsége (67%) a költségvetésének kevesebb mint egy százalékát kívánja mesterséges intelligenciát érintő beruházásra fordítani.
A generatív mesterséges intelligencia bevezetésének első három akadálya között mindössze csak a lengyel pénzügyi vezetők említettek adatvédelmi és biztonsági kérdéseket. Ennek az a legfőbb oka, hogy a lengyel jogrendszerben működő vállalkozások számára régóta kihívást jelent a változó jogi szabályozásoknak való megfelelés.
A felmérés szerint a képzett munkavállalók rendelkezésre állása a legfőbb kihívás a fogyasztói vállalkozások (66%), a feldolgozóipar (62%), a technológia, média, telekommunikáció (62%) és a pénzügyi szolgáltatások (56%) szektorában, míg az építőipar (67%) és az üzleti és szakmai szolgáltatások (60%) esetében az adat- és technológiai erőforrások jelentik továbbra is a legfőbb gondot.
„A generatív mesterséges intelligencia bevezetése során szilárd alapokat szükséges teremteni a digitális és AI képességek terén. Ez magában foglalja a technológiai infrastruktúrát, amely biztosítja a mesterséges intelligencia hatékony működéséhez szükséges rugalmasságot és számítási teljesítményt, az adatkezelést a szervezet digitális rendszereinek az AI-modellekbe való integrálásához, valamint a változásmenedzsmentet, amely magában foglalja a képzést, a kulturális változást és az új működési módokhoz való igazodást és az ehhez szükséges átszervezést. Emellett az adatvédelemmel, a biztonsággal, a bizalommal és a megfelelőséggel kapcsolatos aggályok kezelése az átalakulási folyamat alapvető szempontjává válik.” – mondta Dr. Barta Gergő a Deloitte vezető Mesterséges Intelligencia szakértője.
A tanulmányról
A felmérésre 2023 októbere és decembere között került sor, és ez a közép-európai CFO-felmérés tizenhatodik kiadása. A CFO-knak olyan kérdéseket tettünk fel, melyek célja, hogy áttekintést adjanak válaszadóink jövőre vonatkozó terveiről és aggodalmairól, valamint az általuk azonosított legfontosabb fenyegetésekről, lehetőségekről és prioritásokról, kockázati hajlandóságukról és a sikerhez elengedhetetlenül fontosnak tartott tényezőkről. A felmérésben részt vevő országok között volt: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia.
A teljes CFO Survey ide kattintva érhető el, a tanulmány GenAI mellékletét pedig ide kattintva tudja megtekinteni.
Kapcsolódó cikkek
- Stratégiai összefogás az AWS és a Deloitte közt
- Mesterséges intelligencia a luxusiparban
- Sokan bíznak a mesterséges intelligenciában, de érdemes figyelni a buktatókra!
- A Computertechnológia jövője: az erő velünk van?
- A NIS2 magyarul, avagy mit vár el a Kibertanúsítási törvény?
- Az egészségügyi ágazat globális kilátásai 2024-ben
- Tech Trends 2024: Hogyan lehet technológiai lemaradásból modernizációs versenyelőny?
- Vállalati adatokon tanított generatív AI: a jövő útja a cégeknek
- Deepfake technikák terjedése: harc az újgenerációs kibercsalások ellen
- DevEx: előtérbe került a fejlesztői elégedettség
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.