Prim Hírek

Előrelépés történt továbbá a magyar kis- és középvállalatok digitalizációjában is, ugyanakkor a mesterséges intelligencia bevezetésében a magyar vállalkozások egyelőre alulteljesítenek. Az IVSZ szerint sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az új technológiák integrálására, üzleti felhasználására és a digitális készségek fejlesztésére, hogy versenyben maradhassanak a hazai cégek.

Az Európai Bizottság az unió és a tagországok digitális állapotát vizsgáló Digital Decade jelentésének legfrissebb kiadása szerint a magyar válaszadók kimagasló hányada (83 százaléka) véli úgy, hogy a mindennapi élethez kapcsolódó köz- és magánszolgáltatások digitalizációja megkönnyíti hétköznapjait.

Az idei Digital Decade jelentés készítői úgy vélik, hogy Magyarország a 2030-ig szóló ütemtervében nagy ambíciókról tesz tanúbizonyságot, és ezek alapján vélhetően erőfeszítéseket is kíván tenni a Digitális Évtized 2030 uniós politikai program célkitűzéseinek és céljainak elérése érdekében.

"Az idei eredmények alapján minden feltétel adott lenne ahhoz, hogy Magyarország a következő években a digitalizáció nyerteseként jöhessen ki az iparágak átalakulásából: több területen is jelentős javulást értek el a magyar vállalkozások, és a lakosság digitális készségei is fejlődtek. Mi a gyakorlatban azonban nem feltétlenül látjuk ennyire optimálisnak a helyzetet. Számos vállalkozás kis lépésekben ugyan, de elindult a digitális átállás felé, ahhoz viszont, hogy a digitális megoldások használata valódi előnyt jelenthessen számukra, hosszú távú digitalizációs stratégia mentén kellene építkezni, ez azonban a legtöbb helyen, főként a kkv-knál még hiányzik. Továbbra sincs elég digitális készségekkel rendelkező szakember, akik ezt a transzformációt támogatni tudnák. Mind kormányzati, mind vállalati szinten további programokra van szükség annak érdekében, hogy 2030-ra Magyarország az unió digitális éllovasai közé kerülhessen" – kommentálta a jelentés eredményeit Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Javult a lakosság digitális írástudása

Az elmúlt években Magyarország digitalizációjának előrehaladását leginkább a digitális kompetenciák lassú fejlődése gátolta, ugyanakkor a legfrissebb számok azt mutatják, hogy a helyzet 2021 óta jelentősen, közel tíz százalékkal javult: 2023-ban a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel. Ezzel az eredménnyel az uniós átlag (55,6 százalék) felett helyezkedik el az ország, a tagállamok között pedig a tizenötödik helyen állunk.

A jelentés készítői szerint a digitális szakadék áthidalására irányuló erőfeszítéseket Magyarország a hátrányos helyzetű – például munkanélküliek, vagy az idősebb korosztály tagjai – csoportokra összpontosító integrációs politikák kidolgozása és az ezekbe való befektetés révén tudná a leghatékonyabban elérni.

Az infokommunikációs szakemberek aránya (4,2%) a magyar munkavállalók körében az elmúlt években némileg nőtt, de továbbra is az EU-s átlag (4,8%) alatt maradt. A digitálisan képzett szakemberek iránti kereslet eközben továbbra is jelentős, különösen a mesterséges intelligencia (MI), a felhőtechnológiák és a kiberbiztonság területén. 

Minden második hazai kkv rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel

A hazai kkv-knak 53,2%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, azaz például távoli elérést biztosít munkatársainak a cég rendszereihez, online meetingeket is tart, felhívja a munkatársak figyelmét az IT-biztonságra vagy IT-szakembert alkalmaz.  Ezzel az eredménnyel az ország néhány százalékkal az uniós átlag alatt teljesít, a jelentés készítői szerint azonban pozitív fejlemény, hogy az elmúlt két évben kimagasló, csaknem 25 százalékos fejlődést sikerült elérni e területen.

Egyelőre nagyon kevés magyar vállalkozás alkalmaz ugyanakkor MI-alapú megoldásokat: 2023-ban arányuk mindössze 3,7 százalék volt, amellyel csupán a szomszédos Romániát és Bulgáriát tudtuk megelőzni a tagállamok közül. Ezen a területen a szomszédos államok közül Szlovákia (7%), Horvátország (7,9%), illetve Ausztria (10,8 százalék) lényegesen jobban teljesít. Mégis biztató, hogy a mostani magyar eredmény így is tíz százalék feletti növekedést jelent éves szinten 2021-hez képest.

A felhőalapú szolgáltatásokat a jelentés szerint a hazai vállalatok 37,1 százaléka használ, ami egybecseng azzal, amit az IVSZ megbízásából készült felhőtechnológiákról szóló gazdasági hatástanulmány is megállapított. Az IVSZ szerint azonban elengedhetetlen, hogy a felhőadaptáció üteme felgyorsuljon, mivel a technológiának jelentős transzformatív ereje van egy vállalat és a teljes gazdaság számára is: egy támogató kormányzati attitűd több mint 7000 milliárd forint GDP-növekményt is eredményezhet 10 év alatt. 

Ami az adatelemzés vállalati alkalmazását illeti, a riport szerint Magyarország teljesítménye (53,2%) messze meghaladja az uniós átlagot (33,2%), ami annak tükrében meglepő, hogy az adatokra épülő mesterségesintelligencia-használatban Magyarország a sereghajtók között található. 

Infrastruktúrában élen járunk

Magyarország 2018 óta élen jár az IKT-infrastruktúrafejlesztésben: a szélessávú összeköttetések aránya az uniós átlag feletti – az üvegszálas kapcsolatok elterjedtsége (76,2%) különösen magas az uniós átlaghoz (64,0%) képest. 

Ezzel párhuzamosan az 5G mobillefedettség is folyamatosan növekszik, 2023-ra az előző évi 57,9 százalékról 83,7 százalékra, vagyis csaknem másfélszeresére emelkedett – de még ennek ellenére is az EU-s átlag (89.3%) alatt maradt. A jelentés készítői azonban kiemelték, hogy míg az uniós országokban átlagosan az ügyfelek közel negyede már 5G-képes SIM-kártyát használ, Magyarországon ezek részaránya csupán 7,4 százalék. Jelentős lemaradás van a nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások kiszolgálásához használatos 3,4-3,8 gigahertzes frekvenciasáv használhatóságában is: a hazai háztartások 37,7 százaléka férhetnek hozzá ezekhez, míg az unióban már minden második háztartás élhet a lehetőséggel.

A digitális állam fejlődik, de van még lemaradás

Ami a polgárok és a vállalkozások számára a legfontosabb digitális közszolgáltatások elérhetőségét illeti, Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt van. Bár tízből hét magyar már rendelkezik elektronikus személyazonosító igazolvánnyal, annak használata egyelőre belföldi szolgáltatásokra korlátozódik. Ezen a területen a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program bevezetésével várható majd nagyobb változás. 

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés terén viszont Magyarország már jóval előrébb jár, nem véletlen, hogy az EESZT applikáció az ország legnépszerűbb digitális közszolgáltatásává vált.