Prim Hírek

Ha autóipar, akkor Robert Bosch neve megkerülhetetlen a témában. Ő a XIX-XX. század úttörő technológiáinak egyik legmeghatározóbb alakja, neki köszönhető, hogy a Bosch név 140 éve egyet jelent az innovációval. Egy legenda, a mágneses gyújtás, a fényszórók, az irányjelző és az ablaktörlő „atyjának” nyomába erednek a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei. Az alapító életútjáról, víziójáról, máig ható újító üzleti filozófiájáról és az autóipar történetének legizgalmasabb pillanatairól beszélget Kemler Andrással, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetőjével Magyarországon és az Adria régióban, valamint Dr. Hanula Barnával, a motorfejlesztés nemzetközileg ismert és elismert szakértőjével, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docensével Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere.

Robert Bosch

A szikra, ami mindent elindított

Robert Bosch 1886-ban, mindössze 25 évesen, másodmagával alapította első cégét, egy finommechanikai műhelyt. „Mai szemmel egyszerű feladatokat végeztek akkoriban, csengőket, telefonokat szereltek, és orvosi felszereléseket forgalmaztak” – árulja el a podcastban a „hőskorról” Kemler András. Ebben az időszakban született meg máig forradalminak számító innovációja, a mágneses gyújtás, „az első szikra”, ami gyökeres változáshoz vezetett az autóiparban és a cég életében egyaránt. 

Kemler András és Dr. Hanula Barna

Megpróbálni a lehetetlent 

„A mágneses gyújtás nélkülözhetetlen volt a nagy fordulatszámú motorok meghajtásához, ami lehetővé tette az autóipar megszületését” – fűzi hozzá Kemler András. Robert Bosch tehát jó érzékkel egy olyan iparágba szállt be, ami éppen akkor volt kialakulóban. A sikerhez jó adag bátorságra is szüksége volt: Bosch az elsőre lehetetlennek tűnő kihívásokat sem utasította vissza, és elkötelezetten hitt abban, hogy találékonysággal, szorgalommal és fegyelemmel mindent meg lehet oldani. „Ma triviálisnak tűnhet, de amikor még az elektromosságot is alig ismerték, egy elektromos szikrát bevezetni egy motorba, aminek az égésterében több mint 2000 °C van, nem volt egyszerű feladat” – emeli ki Hanula Barna a beszélgetésben.

A Bosch elsőként készített elektromos szélvédőtisztító-rendszereket, amelyek biztonságosabbá tették az autózást csapadékos időben. Ez a plakát 1926-ban készült a rendszer piacra lépésekor.

Életre tervezve: mindig a trendek előtt

Robert Bosch a kezdetektől sokat utazott, és tapasztalatai fontos inspirációt jelentettek a vállalat működtetésében. Felismerte, hogy nem szabad kizárólag a meglévő sikerekre alapozni, folyamatosan új irányokat keresett, a fejlesztésre mindvégig nagy hangsúlyt fektetett. „Előremutató, hogy a Boschnál már az 1930-as években volt egy innovációért felelős szakemberekből álló csapat, amely az ipari trendeket figyelte és javaslatokat készített elő arról, hogy milyen területen érdemes befektetni, milyen találmányokat, esetleg cégeket lehetne felvásárolni” – fogalmaz Kemler András a podcastban. 

Robert Bosch hamar felmérte, hogy a vállalat hosszú távú fejlődéséhez a termékkör bővítésére is szükség van: az általa bevezetett diverzifikált portfolió máig a cégcsoport sajátja. A hajvágó gépektől az elektromos kéziszerszámokon át a hűtőkig a Bosch szinte mindennel foglalkozott, amit motor hajt. A technológia adott volt, a vállalat pedig a meglévő know-how segítségével gyorsan tudott reagálni a piaci változásokra.  

Robert Bosch egészen idős koráig részt vett helyszíni minőségellenőrzési bejárásokon: a feuerbachi gyújtógyertya üzem vezetője Paul Grundler (balra) mutatja meg a legújabb terméket a cégvezetőnek 1941-ben.

Új sztenderd a foglalkoztatásban

A podcast szakértő vendégei egyetértenek abban, hogy Robert Bosch a sikerét nagyrészt a „német „erényeknek” köszönhette, ami alatt a precizitást, a fegyelmet, a minőségre való törekvést, a szorgalmat, és a „csakazértis” attitűdöt érthetjük. „Boscht jellemezhetjük makacs svábként, kőkemény vállalkozóként is, aki mindig kiállt az érdekeiért” – vet fel egy lehetséges értelmezést Kemler András a műsorban. Az éremnek, mint mindig, van azonban egy másik oldala: a cégalapító, versenytársaitól eltérően a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a munkatársak fizetésére, jóllétére, továbbképzésére, és a bizalom megteremtésére. 400 fős, máig működő kórházat és szanatóriumot alapított – méghozzá nem kizárólag Bosch-dolgozóknak – és a nevéhez fűződik a 8 órás munkaidő bevezetése is. Robert Bosch korát megelőzve, máig ható innovatív szemléletet hozott nemcsak az autóiparban, hanem a szervezetfejlesztésben is.

Robert Bosch mélyen hitt abban, hogy az általa képviselt értékek és innovációk minden ember javát szolgálják. A mai napig ebben a szellemiségben viszi tovább alapítványi formában Robert Bosch örökségét a közel másfél évszázad alatt globálissá fejlődött vállalatcsoport.