Pályázatok és stratégiák késésben
2,2 milliárdot már kiosztottak
Legutóbb Stumpf István úgy nyilatkozott, hogy a kormányzati portál kiépítéséről szóló pályázatot másfél hónapon belül, tehát május végéig kiírják. Megemlítette azt is, hogy kockázati tőkével kívánják támogatni az inkubátorházak kiépítését. Emellett tovább folynak a tárgyalások a családi PC-programról is, a tervek szerint kibővítik a kedvezményezettek körét, amihez az állam úgy járulna hozzá, hogy elengedné az eszközöket terhelő forgalmi adót. Hogy ténylegesen mit terveznek a Miniszterelnöki Hivatal illetékesei, azt egyelőre csak a Széchenyi-terv Információs társadalom és gazdaságfejlesztés című programjából tudhatjuk meg: fejleszteni szeretné az elektronikus kormányzatot, mégpedig úgy, hogy a szolgáltató állam minél szélesebb körben terjedjen el a gyakorlatban. Célként fogalmazódott meg az önálló nemzeti információs stratégia kidolgozása, valamint a kormányzat összehangolt információs infrastruktúrájának fejlesztése is. Az elektronikus gazdaság megalapozását szolgáló alprogrammal az e-business, valamint a távmunka kap támogatást. De nem elhanyagolható az az elképzelés sem, amelynek segítségével javulna a lakosság modern kommunikációs eszközökkel való ellátottsága.
Nyertesek és vesztesek
A további pályázók és a kormányzati tendereken indulni szándékozók számára iránymutató lehet az egyetlen már lezárult pályáztatás eredményeinek megismerése és analizálása. A még 2000-ben meghirdetett verseny beadási határideje ez év január vége volt, az eredménylistát a március 15-ét követő napokban tették közzé. A teljes táblázat jelenleg is megtekinthető az Informatikai Kormánybiztosság honlapján (www.ikb.hu).
A pályázati kiírás szerint az információs társadalom megalapozását és fejlesztését célzó programokra lehetett vissza nem térítendő támogatást igényelni. Kiemelt témaként adta meg a kiírás a hírközlési és informatikai szolgáltatások igénybevételének lehetővé tételét a hallás- és látássérültek, illetőleg mozgáskorlátozottak, egészségkárosodottak részére. Ugyanilyen hangsúlyt kaptak a kulturális és tudományos értékek közvetlen elérésének informatikai megalapozását vállaló megoldások is. A hírközlés és informatika oktatási, ismeretterjesztési feladatainak támogatása szintén előnyt élvezett.
Hétszáznál több szervezet adott be értékelhető anyagot, díjazásban közel háromszázan részesültek. A nyertesek nagy átlagban három- és tizenötmillió forint közötti pluszforráshoz jutottak.
A pályázók sem szervezetileg, sem nagyságrendileg, sem tevékenységi körüket tekintve nem vethetők össze egységes szempontok szerint. Oktatási intézmények, alapítványok, néhány száz lelkes települések önkormányzatai nehezen állíthatók egy sorba vezető informatikai részvénytársaságokkal. A zsűri dolga tehát - mint általában elmondják, és általában igaz is - valóban nehéz lehetett.
A döntés megszületett, a nyertesek listája hozzáférhető. A pályázatok tartalmáról azonban a kormánybiztosság nem nyilatkozik, mivel álláspontjuk szerint csak a támogatásban részesülőkkel megkötött szerződések után teszik publikussá a fejlesztések témáit.
Tartalmi elmélkedés helyett tehát csak formai szempontok szerint elemezhető a végeredmény. A legnagyobb támogatáson a 7 Nap Alapítvány (Tatabánya) és a StudentNet Kft. osztozhat, mindkettő egyenként kilencvenmillió forintot kapott. Általában elmondható, hogy a tatabányaiak jól szerepeltek, mert a város Vitalitas Alapítványa is a dobogón végzett a maga nyolcvankétmilliójával. A Barhács és Társa budapesti kft. nyolcvankilencmillióra tett szert, az EDUWEB nyolcvanmillióval alig maradt le az élcsoporttól. Az Antenna Hungária kénytelen volt negyvennyolcmillióval beérni, viszont a csömöri Universitas Press jól teljesített, negyvenmilliót nyert.
A sebtében készített összesítés szerint huszonegy pályázó részesült negyvenmilliós vagy a fölötti támogatásban.
A legkevesebbet, ötszázezer forintot a Koping Datorg kapta, hat- és nyolcszázezer forint közötti öszszegekkel támogatják Dunafalva, Jéke, Baktalórántháza önkormányzatát. A balatoncsicsói német kisebbségi önkormányzat másfél milliót, míg a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége egymilliót költhet informatikai fejlesztésre a pályázat nyomán.
Pályázni tudni kell
Jelen sorok írója két pályázatba nyerhetett betekintést az eredményhirdetést követően. Az egyik egy budapesti kerületi önkormányzat, a másik egy köztulajdonban lévő, termetes apparátus munkája volt. Alapos, igényes dolgozatoknak minősíthető pályaművek, amelyek ezúttal nem hoztak sikert szerzőiknek.
A készítők elmondták, hogy eleve hátrányos helyzetből indultak. A szűkre szabott határidő (két hónap) alatt nekik nemcsak megkreálni kellett a beadványaikat, hanem - belső munkarendjüknek megfelelően - az illetékes döntéshozó testületek határozatait is kötelesek voltak beszerezni. Ez rendkívül időigényes és alkalmazkodást kívánó munka, külön említve, hogy a teljes procedúrát éppen a költségvetést tervező időszakban hajszolták végig.
Mindezen szervezeti nehézségek után, a különböző testületek állásfoglalásainak beépítését is vállalva, mégis be tudták adni időre az anyagokat. Sokat dolgoztak, és nagyon bíztak a sikerben. Nem a "savanyú a szőlő" pozícióból mondják, de úgy gondolják: pályázni tudni kell, nem elég a jó téma, a közös erőfeszítés, a kiírásnak megfelelő projektterv.
Nem tárgyalják
Nem kerül a fővárosi képviselők elé a budapesti informatikai koncepció, ugyanis Atkári János főpolgármester-helyettes visszavonta az előterjesztést. A vaskos anyagot a tervek szerint már tavaly novemberben el kellett volna fogadnia a közgyűlésnek, de akkor Demszky Gábor főpolgármester még a napirendről zajló vita során - további egyeztetések érdekében - visszavonta a javaslatot.
Idén helyszíni kiosztással, önálló képviselői indítványként két fideszes politikus - Fried Miklós, az informatikai bizottság elnöke és Fröhlich Péter, a bizottság tagja - nyújtotta be koncepcióját. Az ülésen azonban javaslatukat visszavonták, miután ígéretet kaptak arra, hogy a koalíciós egyeztetés után, márciusban a közgyűlés elé kerül e téma.
A képviselők elmondták, hogy továbbra sincs megegyezés az információgazdálkodást keretbe foglaló szabályozásról a várost vezető koalícióban.
A szocialisták tavaly azért vetették el a szabad demokraták javaslatát, mert nem értettek egyet azzal, hogy a kábelalagút-hálózat bérbe adásából származó 1,2 milliárd forintot egy olyan jellegű informatikai rendszer kialakítására költsék, amely esetenként pártpolitikai kampánycélokra is szolgálhat.
Fried Miklós bizottsági elnök úgy fogalmazott: nagyon sajnálatos lenne, ha tovább késne az informatikai koncepció elfogadása, mivel a tervezet számos olyan programot tartalmaz, amelyet a kormány a Széchenyi-terven keresztül támogatna.
A javaslat egyébként bővítené Budapest internetes portálját, felületet biztosítva az online hivatali ügyintézés kialakításához. Számos nyilvános és ingyenesen vagy nagyon olcsón működő hozzáférési pontot, internetcsarnokot alakítana ki a város különböző pontjain. Az előterjesztés kiemelten kezeli a fogyatékosok számítógéphez jutásának támogatási projektjeit. Az anyag javasolja az informatikai tanácsnok posztjának létrehozását.
Kapcsolódó cikkek
- Árcsökkenésre várva: lassuló PC eladások
- Kimentek a divatból a vírusok?
- Várakozások feletti PC-eladások
- Fej fej mellett az Internet Explorer és a Firefox
- A szervezetek nem tudják szavatolni a személyes adatok biztonságát
- IT: Amerika a legversenyképesebb, Magyarország térségi első
- Májusban tovább nőtt a szélessávú előfizetések száma
- Fokozottan veszélyeztetett a hazai KKV-k informatikai rendszere
- 2,3 milliárd emberé a 3 milliárd mobil-előfizetés
- Rátz Tanár Úr Életműdíj - hetedszer