Prim Hírek

Az előfizetés alapú online digitális zeneszolgáltatások, amelyeket a nagy lemezkiadók, illetve a velük szerződésben álló társaságok készülnek beindítani idén nyáron és ősszel, az elemzők szerint süket fülekre fognak találni. Az egykor rendkívüli népszerűségnek örvendő, tízmilliók által használt ingyenes online zeneszolgáltatások azonban minden jel szerint végnapjaikat élik, és jelenleg úgy tűnik, belátható időn belül nem várható újak megjelenése, illetve a régi szolgáltatások újraindulása. Miután a nagy lemezkiadók hosszas pereskedést követően elérték a Napster szolgáltatásának korlátozását és többé-kevésbé végleges leállítását, a legtöbb felhasználó más szolgáltatást keresett. Csak idő kérdése azonban, és ezek az alternatívát jelentő szolgáltatások mind a Napster sorsára jutnak. Az online zeneszolgáltatások sorsa bizonytalan, egy dolog azonban bizonyos: a jövő egyelőre semmi jót nem ígér.

Napster: kulcsfontosságú szolgáltatás az online zene felvirágoztatásában

Vitathatatlan tény, hogy az online zeneszolgáltatások széles körű elterjedésében döntő szerepe volt a Napster szoftvernek, illetve az azonos nevű szolgáltatásnak. A Napster, amely egy egyetemi hálózatból nőtte ki magát, futótűz módjára terjedt el az egész világon. A szolgáltatás lehetővé tette, hogy a felhasználók egyszerűen, gyorsan és ami a legfontosabb, ingyen megoszthassák egymással mp3 zenéiket.

Az 50 milliós nagyságrendű Napster-felhasználótábor azonban gyorsan felkeltette a nagy lemezkiadók figyelmét, amelyek kisebb kezdeti bizonytalanság után beperelték a szolgáltatást üzemeltető Napster Inc.-et. Hosszas pereskedést követően a kiadók elérték, hogy a bíróság a Napstert a szolgáltatás szűrésére kötelezze. A szűrés, amely eleinte a fájlnevek alapján működött, több százezer zeneszámot volt hivatott távol tartani a szolgáltatástól.

Mivel az öt legnagyobb lemezkiadó által birtokolt zeneszámok, amelyeket a Napsternek szűrnie kellett hálózatából, szinte az összes keresett zenét jelentették, az elemzők a szolgáltatás népszerűségének visszaesését várták. Mindez azonban nem következett be, mivel villámgyorsan elterjedt a felhasználók között a szűrőrendszer megkerülési módja. A kiadók jogi úton elérték, hogy a Napster bevezessen egy olyan szűrőrendszert, amely fájlnévtől függetlenül felismeri a tiltott számokat.

Az új rendszer azonban szintén nem bizonyult teljesen csalhatatlannak, a bíróság ezért elrendelte a Napster szolgáltatás leállítását. A felhasználók elpártolását a hálózattól mindez jelentősen felgyorsította, de a fizetős Napster szolgáltatás bevezetési szándéka, és az új, .NAP fájlformátumra való áttérés is döntő jelentőségű volt a folyamatban. A szolgáltatást működtető társaság a fellebbviteli bíróságon a közelmúltban elérte, hogy a jogerős ítélet meghirdetéséig a hálózat ismét működésbe léphessen. Bár a Napster érvelése, miszerint a kiadók által követelt 100%-os biztonságú szűrési rendszer megvalósítása lehetetlen, nem áll messze a valóságtól, kétséges, hogy a fellebbviteli bíróság megváltoztatja-e az első fokon hozott ítéletet.

Az elemzők szerint azonban a Napster már mindenképpen a múlté. A keresett zeneszámok döntő többségének kiszűrése, az új fájlformátum, illetve a szolgáltatás esetleges fizetőssé tétele olyan tényezők, amelyek még a leglelkesebb rajongókat is más hasonló szolgáltatások felé irányítja.

Veszélybe kerültek a Napster alternatívái

A legtöbb felhasználó egyszerűen letudta a Napster problémáit, mondván, ha nincs Napster, van számos egyéb hasonló szoftver, illetve szolgáltatás, mint például a Gnutella és az AudioGalaxy Satellite. Az új szolgáltatások a nagy elődhöz képest kifinomultabb lehetőségekkel és gyorsan növekvő felhasználótáborral bírtak. A kiadók azonban széles körű bosszúhadjáratot indítottak az állítólag dollármilliárdos károkat okozó szolgáltatások új képviselői ellen is.

Az alternatív zeneszolgáltatások, már amelyek még működnek, így minden bizonnyal hamarosan a Napster sorsára jutnak, vagyis vagy bevezetnek egy olyan szűrőrendszert, amely tulajdonképpen használhatatlanná teszi a hálózatot, vagy pedig fizetős szolgáltatást indítanak. A felmérések szerint a felhasználók többsége azonban nem használna előfizetés alapú zeneszolgáltatásokat.

Szomorú dalok szóltak az MP3.com-csúcstalálkozón

A kaliforniai La Jollában a közelmúltban megrendezett MP3.com-csúcstalálkozó hangot adott az online zene haldoklásának. A résztvevők beszédeiből jól érzékelhetően hiányzott valami rendkívül fontos: az optimizmus. Az új, fizetős online zeneszolgáltatások, amelyeket a nagy lemezkiadók terveznek beindítani még az év vége előtt, várhatóan nem lesznek népszerűek. Mivel az ingyenes zenefájl-szolgáltatások napjai meg vannak számlálva, az optimizmusnak nincs is igazán helye az online zeneszolgáltatások körében.

A borús jövőképek, amelyek éles ellentétben állnak az alig egy évvel ezelőtt tapasztalható határtalan bizakodással, vezető szerephez jutottak a negyedik alkalommal megrendezett MP3.com-csúcstalálkozón. A San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen megrendezett találkozó a pesszimista hangvétel mellett a tavalyihoz képest jelentősen lecsökkent látogatószámmal is küszködött.

"Az innováció egyszerűen más területekre irányult" - mondta az MP3.com vezérigazgatója, Michael Robertson. A konferencia figyelme az online zenéről az elektronikára és az autóiparra fordult. Robertson mindezt egy személyautókat forgalmazó céggel illusztrálta, amely PhatNoise MACH MP3 zenegépét mutatta be egy Ford Mustangba szerelve. Robertson beszéde idén egyébként alig 100 érdeklődőt vonzott a rendezvényen a tavalyi zsúfolt tömeghez képest.

Miközben tavaly mindenfelől a Napster szót lehetett hallani, idén csak a szolgáltatás leállításáról szóltak a hírek, valamint arról, hogy a Microsoft segítséget nyújt a Sony és Universal lemezkiadók által tervezett PressPlay fizetős online szolgáltatás felépítésében. Robertson, aki az online zene iparának egyik legelismertebb vezetője, azonban úgy véli, hogy az efféle szolgáltatások, amilyet például a másik három nagy lemezkiadó, a Warner Music, az EMI és a Bertelsmann is tervez bevezetni MusicNet néven, enyhén fogalmazva sem állnak fényes jövő előtt.

Ennek oka Robertson szerint abban rejlik, hogy ezek a havidíjas szolgáltatások az előfizetés felmondása után nem engedik a zeneszámok megtartását, amelyek a CD-kkel ellenben ráadásul nem játszhatók le máshol, csak a felhasználó számítógépén. "Ezek a szolgáltatások nem képviselnek értéket" - mondta Robertson. "Katasztrófa lesz belőlük." Robertson vélekedésének annak ellenére adott hangot, hogy az MP3.com-ot 372 millió dollárért várhatóan megveszi a Vivendi Universal.

P. J. McNealy, a Gartner piackutató cég egyik vezető elemzője egyetért Robertson vélekedésével. McNealy szerint rendkívül nehéz lesz a zenerajongókat rávenni arra, hogy egy online szolgáltatásért fizessenek. A havidíj ráadásul 10 dollár körüli lesz, ami évi 120 dollárjával több, mint az a nagyjából 90 dollár, amit a felhasználók egy évben hat CD megvásárlására költenek. Amennyiben pedig a felhasználók lemondják az előfizetést, többé nem férnek hozzá zenéikhez, miközben a megvásárolt CD-k továbbra is hallgathatóak maradnak. "A felhasználók nem vásárolják meg ugyanazt többször."

A vezeték nélküli zeneszolgáltatások szintén korai stádiumukban vannak, hangzott el a konferencián. Jelenleg két társaság, egy japán és egy amerikai kínál zeneszolgáltatást mobiltelefonon. A társaságok 11 dollár (3300 Ft) körüli összeget kérnek egyetlen zeneszámért, ami megdöbbentően magas, vélekedik Ric Dube, a Webnoize digitális zenével foglalkozó piackutató cég egyik elemzője. Ez az ár 2006-ra 27 centre (75 Ft) eshet, amikorra Dube szerint a drót nélküli zene egy 2,6 milliárd dolláros üzletág lesz. "Ez egy aprócska piac, viszont meglehetősen gyorsan fog terjedni" - mondta.

Az MP3.com-vezető Robertson, aki tavaly maga is bemutatott egy drót nélküli, mobiltelefonos zeneszolgáltatást, idén jóval visszafogottabb. "Az üzleti modell, miszerint egy zeneszám letöltése 3 dollár, elég reménytelen" - mondta. A drót nélküli rendszerek a mobilitás alapvető elemei, amelyre az MP3.com koncentrál, tette hozzá Robertson.

Bizonytalanság övezi a lemezkiadók új szolgáltatásait

Az öt nagy lemezkiadó, az America OnLine Time Warner óriás Warner Music részlege, a Vivendi Universal Universal Musicja, a Sony Music, a Bertelsmann AG-féle BMG és az EMI két kialakulóban lévő zeneszolgáltatás köré csoportosul. A vezető lemezkiadók hálózataikkal azt az űrt szeretnék betölteni, amit a Napster és a hozzá hasonló ingyenes zeneszolgáltatások hagytak maguk mögött. A projektek mögött természetesen nem jótékonysági akció áll, hanem óriási extrabevételek megszerzési lehetősége.

A BMG, az EMI és a Warner Music összefogásának eredménye lesz a MusicNet online zenei hálózat, amely fizetős szolgáltatásban néhány független lemezkiadó zenéi is elérhetőek lesznek, hála a velük kötött szerződéseknek. A három kiadó szolgáltatását a RealPlayer médialejátszó készítője, a RealNetworks Inc. fogja megvalósítani, mint a megfelelő technológiákkal, tudással és tapasztalattal rendelkező partner. A MusicNet hálózata az őszi beindulást követően a RealNetworks saját weboldalán keresztül is elérhető lesz, csakúgy, mint Warner Music-tulajdonos AOL Time Warner America OnLine weboldaláról.

A Sony Music Entertainment és a Universal Music Group nem kért a BMG, EMI, Warner Music hármas MusicNetjéből, és egy saját, különálló hálózatot fejleszt PressPlay néven. A páros az elmúlt hetekben megállapodott az MP3.com Inc. vezetőségével arról, hogy a nyáron indítandó PressPlay technikai oldalát az MP3.com Inc. fogja megvalósítani. Az MP3.com Inc., amely nemsokára a Vivendi Universal tulajdona lesz, a RealNetworkshöz és az AOL-hoz hasonlóan saját weboldalán is elérhetővé fogja tenni a szolgáltatást, amely ez esetben természetesen nem a MusicNet, hanem a PressPlay.

Az MP3.com részéről az egyezség bizonyíték arra, hogy a társaság a zeneipar ellenségéből partnerré változott. A korábban a Napsterhez hasonlóan perelt MP3.com 160 millió dolláros kártérítéssel érte el, hogy a kiadók elnézzék a társaság azóta már átformált, jogsértő szolgáltatását. Az MP3.com korábbi, ingyenes szolgáltatása lehetővé tette a felhasználóknak, hogy zenéiket a CD-k birtoklásának bizonyítása után online elérhessék a világ bármely pontjáról, az MP3.com 80 ezer albumot tartalmazó adatbázisa segítségével. Bár minden felhasználó csak saját zenéit érhette el a szolgáltatáson keresztül, a kiadók szerint az MP3.com engedélyük nélkül készített adatbázist a zenékből, ezért törvénysértést követett el.

Kulcsfontosságú a zenekínálat

Legyen szó akár ingyenes, akár fizetős zeneszolgáltatásról, tény, hogy a sikerben kulcsfontosságú szerepe van a kínált zenék minőségének, mennyiségének és változatosságának. Mindezért nem várható egyelőre túlzott siker a Napster esetleges előfizetés alapú szolgáltatásának sem, mivel egyelőre csak a BMG és az Edel Records zenéi lennének elérhetőek rajta.

A lemezkiadók szolgáltatásainak zenekínálatára negatív hatással volt az a szembenállás, ami a két különálló hálózat, a MusicNet és a PressPlay megalkotásához vezetett. Jelenleg még nem egyértelmű, hogy a konkurens online zeneszolgáltatást működtető kiadók zeneszámai elérhetők lesznek-e az egyes hálózatokon, de amennyiben ez nem valósul meg, a MusicNet és a PressPlay nehéz jövő elé néz.

Ahhoz ugyanis, hogy ezek a szolgáltatások sikeresek legyenek, nem elég az ingyenes online zenehálózatok felszámolása. A Napster és a hozzá hasonló szolgáltatások felhasználói minden bizonnyal nem fognak rohanni kedvenc hálózatuk lerombolóihoz, főleg ha azok szolgáltatása nem kínálja az összes igényelt zenét, drága, körülményes, ráadásul olyan megkötéseket tartalmaz a felhasználást illetően, amely már önmagában is meglehetősen riasztó lehet sokak számára.