Több millió eurós bírságot szabtak ki elektronikai cikkeket gyártó cégekre
Több mint százmillió euró bírságot szabott ki négy, elektronikai cikkeket gyártó cégre az Európai Bizottság. Az uniós versenyhatóság 2017 februárjában indította az eljárásokat, mert azt feltételezte, hogy az érintett cégek megszabják, hogy online kereskedőik milyen áron értékesíthetik termékeiket az interneten.
A Bizottság megállapította, hogy a cégek jogsértést követtek el, mert éveken keresztül megszabták, hogy forgalmazóik, és különösen az online értékesítéssel foglalkozó kereskedőik meghatározott ár alatt nem értékesíthették termékeiket a fogyasztóknak. A megbírságolt cégek Európa több országában is alkalmazták jogsértő gyakorlatukat, amelynek eredményeként a gyártók számos elektronikai cikk, így például laptopok, fejhallgatók, hifi-berendezések, háztartási elektronikai eszközök árát tartották a versenyárnál magasabb szinten. Az egyik elektronikai cikkeket gyártó cég annak érdekében, hogy fenntartsa termékeinek a tagállamok között fennálló árbeli különbségét, azt is kikötötte, hogy forgalmazói nem értékesíthetnek más tagállambeli fogyasztóknak. A gyártók folyamatosan ellenőrizték, hogy kereskedőik betartják-e az általuk meghatározott minimálárakat, és ha szabályszegést tapasztaltak, akkor megbüntették a forgalmazóikat, például úgy, hogy nem teljesítették a renitens kereskedők által leadott rendeléseket.
„Versenyjogi szemmel az árrögzítés az egyik legsúlyosabb jogsértésnek számít akkor is, ha nem versenytársak kartelleznek egymással, hanem például egy szakmai szövetség határozza meg tagjainak minimálárait vagy egy gyártó, nagykereskedő követeli meg a forgalmazóitól, hogy meghatározott áron értékesítsék a termékeiket. Az utóbbi években több versenyhivatal is kiemelt figyelmet fordított a forgalmazási hálózatok vizsgálatára és több országban rekordméretű bírságok születtek hasonló ügyekben” – mondta el dr. Miks Anna a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.
Bár a Bizottság az elmúlt években nem volt különösebben aktív a vertikális árrögzítés elleni fellépésben, a mostani döntések azonban változást jeleznek e téren és egyben arra is rámutatnak, hogy az uniós versenyhatóságok kiemelt feladatuknak tekintik az online kereskedelem korlátozása elleni fellépést. Erre utal az is, hogy a Bizottság előtt még számos, az online kereskedelem tiltása vagy korlátozása miatt indított eljárás van folyamatban.
Kapcsolódó cikkek
- Technológiai cégek írják át az ingatlanpiac szabályait
- Keddig lehet jelentkezni a Technology Fast 50-re
- Startupból világcég – ez kell a sikerhez
- Tilos lesz a vevők hátrányos megkülönböztetése: itt a geo-blocking szigorítás
- Közeledik a türelmi időszak vége az online számlaadat-szolgáltatás kapcsán
- Innováció nélkül nincs növekedés
- A multik kerülhetnek először célkeresztbe a GDPR miatt
- Új vezető a Deloitte Magyarország German Desk üzletágánál
- Ideje felkészülni a vállalkozásoknak az Ipar 4.0-ra
- Indul a Deloitte Technology Fast 50
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.