Nem a költségkeret szab határt a vállalatok zöld működésének

forrás: Prím Online, 2019. február 11. 16:37

A nemrég megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon többek között a világhírű természetfilmes, David Attenborough is felhívta a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire, és sürgette a kormányokat, valamint az üzleti élet képviselőit a gazdaság jelenlegi működésének mielőbbi megváltoztatására. 

A fórum idei mottója, a Globalizáció 4.0 célja éppen ezen és egyéb szereplők összekapcsolása a digitális technológiákkal, hogy a változás minél hatékonyabb legyen. A Schneider Electric és a Greenbiz Research több mint 300 nagyvállalati szakember bevonásával készített felmérést arról, hogy mi motiválja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A kutatásból kiderült többek között, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a tőkehiány a legfőbb tényező, ami a kezdeményezések útjában áll.

 

A Schneider Electric szerint a klímaváltozás elleni harc nem mehet a gazdasági növekedés rovására, hiszen a cégek számára a fenntarthatósági tevékenységekben az üzleti hatékonyság éppolyan fontos, mint a környezeti szempontok. Ezért csak akkor lépnek a cselekvés útjára, ha mindkét feltétel megvalósul. Azáltal pedig, hogy bebizonyítják ennek működőképességét, felkeltik az érdeklődést a téma iránt, és valós példát mutatnak a többi gazdasági szereplő számára.

 

 

Annak érdekében, hogy jobban megértsük, mi motiválja a vállalatokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, illetve, hogy láthatóvá váljanak az eddig elért eredményeik, a Schneider Electric a Greenbiz Research kutatócéggel együtt kérdezte azokat az energiával és fenntarthatósággal foglalkozó szakembereket, akik évi legalább 100 millió dollár bevételű, globális nagyvállalatoknál dolgoznak. A megállapítások szerint a nyilvánosan tett fenntarthatósági kötelezettségvállalások pozitív hatással vannak a cégek tevékenységére, melynek következtében egyre többen használnak megújuló energiaforrásokat, és vezetnek be intézkedéseket az energiahatékonyság növelésére. Ám az ígéretes előrelépések mellett a kutatás a szervezetek által fejlesztendő területekre is rávilágít. Ezek alapján a projektfinanszírozási modellek átalakítására, jobb minőségű adatokra és adatmegosztásra, valamint nagyobb mértékű, új technológiai beruházásokra lenne szükség. A legnagyobb problémát jelentő, 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés szempontjából ezek a legsürgősebben kezelendő üzleti területek.

 

A kutatás az alábbi megállapításokra hívja fel a figyelmet:

 

1. A nyilvánosan tett kötelezettségvállalások cselekvésre ösztönözik a vállalatokat.

A megkérdezett vállalatok több mint fele (57%) tett nyilvános fenntarthatósági kötelezettségvállalásokat. Azok a cégek, melyek publikussá tették célkitűzéseiket, inkább a környezetvédelmi megfontolások miatt teszik ezt (59%), semmint pénzügyi szempontok alapján (52%). Emellett ezek a szervezetek nagyobb mértékben alkalmaznak fejlett technológiát, beleértve a megújuló erőforrásokat, az akkumulátoros energiatárolást és a környezetbarát autóflottákat.

 

Érdekes módon az európai vállalatok kétszer akkora hajlandósággal vállalják kötelezettségeiket nyilvánosan, mint az Észak-Amerikában vagy az ázsiai és csendes-óceáni térségben található társaságok. A nyilvánosan elköteleződött vállalatokat pedig sokkal inkább jellemzi a márkatudatosság és a környezeti szempontok figyelembevétele, mint azokat, akik nem tettek publikus vállalásokat.

 

2. A tőkehiány nem szab akkora gátat a fenntarthatósági projekteknek, mint sokan gondolják. 

A közhiedelemmel ellentétben a tőke nem az egyetlen dolog – sőt, még csak nem is az elsődleges dolog – ami az energiahatékonysági és fenntarthatósági törekvések útjában áll. Az ilyen projektek megvalósításában az önmagukat sikeresnek valló válaszadók 51 százaléka szerint a sikerük kulcsa a bizonyítható befektetési megtérülés volt, 30 százalékuk szerint pedig a vezetői hozzáállás, és csupán 10 százalékuk említette a rendelkezésre álló tőkét.

 

A kutatásból az is kiderül, hogy minél több adat hozzáférhető a vállalatok számára, annál sikeresebb üzleti modellt tudnak kidolgozni. A válaszadók 90 százaléka gondolja úgy, hogy ha a szervezeten belül az egyes részlegek egymás minden adatát látják, akkor jól működő üzleti modell dolgozható ki, és a projektek pénzügyi forrásait is könnyebb megszerezni.

 

3. Nem az adatok hiánya, hanem azok minősége és belső megosztása jelenti a valódi kihívást.

A felmérésben részt vevő cégek rengeteg energiafelhasználással és fenntarthatósággal kapcsolatos adatot generálnak. A közüzemi számlák szolgálnak a leggyakoribb adatforrásként – ez a cégek 89 százalékára igaz. Ezt követik a szervezetek által használt energiamenedzsment-rendszerek (73%), valamint táblázatok (52%). Ugyanakkor a megkérdezettek közel fele (48%) úgy véli, adataik nem megbízhatók, 41 százalékuk szerint pedig nem állnak rendelkezésükre az információk kezeléséhez szükséges eszközök. Míg a válaszadók 40 százalékánál az adatok elemzéséhez szükséges szaktudás is hiányzik.

 

A vállalatok mindössze 22 százaléka bocsátja rendelkezésre az energiahatékonysággal és fenntarthatósággal kapcsolatos adatokat az illetékes részlegek dolgozóinak, míg 21 százalékuk egyáltalán nem osztja meg ezeket az információkat. Ez a terület tehát még jelentős fejlesztéseket igényel, különösen a sikeres üzleti gyakorlatokkal, valamint a pénzügyi források megszerzésével kapcsolatban.

 

4. A vállalatok nem használják ki eléggé az energiabeszerzési stratégia előnyeit, pedig profitálhatnának belőle.

A változó energiapiac lehetőséget teremt a cégek számára, hogy módosítsanak az általuk használt energiaforrások összetételén, és ezáltal nyereségesek legyenek. Emellett aktív energiagazdálkodási módszerrel és stratégiailag átgondolt energiavásárlással csökkenthetők az energiaköltségek ingadozásából eredő kockázatok, ami jelentős költségmegtakarítást jelenthet a vállalatoknak. Míg azonban a válaszadók 77 százaléka jelentős megtérülést tapasztalt az energiahatékonyságnak köszönhetően, csupán 29 százalékuk gondolja úgy, hogy a stratégiai energiabeszerzés a legtöbb költségmegtakarítással járó kezdeményezések közé tartozik. Ez még alacsonyabb arány, mint az adatgyűjtés és adatelemzés esetében (a vállalatok 35 százaléka), annak ellenére, hogy az energia beszerzéséhez jellemzően nem szükséges tőkeberuházás, és gyors megtérüléssel kecsegtet.

 

Szektorok tekintetében a bankok és pénzügyi vállalatok mindössze 6 százaléka, az oktatási intézmények 17 százaléka, valamint a technológiai cégek 18 százaléka említette az energiabeszerzést mint fő megtakarítási stratégiát. A technológiai ágazat viszont felismerte, hogy az energiabeszerzés menedzselése elszalasztott lehetőség: ezeknek a cégeknek csupán 23 százaléka vallotta azt, hogy proaktív lépéseket tesz az áringadozások kezelése érdekében.

 

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.

2024. november 21. 17:59

OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat

Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében.  Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.

2024. november 21. 16:35

Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup

Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.

2024. november 21. 14:56

Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket

A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.

2024. november 21. 11:39

A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell

Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.

2024. november 21. 10:12

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Huszadik alkalommal adták át a Hégető Honorka-díjakat

2024. november 21. 16:58

Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2024. november 19. 09:54

Törj be a digitális élvonalba: Nevezz ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 14. 16:36

A virtuális valóság az egészségügyet is forradalmasíthatja

2024. november 12. 18:01