Tiltakoznak az ismétlési és internetes zeneszolgáltatási jogdíjak megszüntetése ellen
Mintegy 3000 magyar színész, zenész, táncos és artista petíció aláírásával tiltakozik a szerzői jogi törvény módosításáról szóló, az ún. médiatörvény keretében benyújtott törvénytervezet azon szakaszai ellen, amelyek megszüntetnék az előadóművészeket illető televíziós ismétlési jogdíjakat. A módosítás egy másik szakasza törölné azt a közös jogkezelési mechanizmust is, amely lehetővé teszi az internetes zeneszolgáltatás után járó előadóművészi jogdíjak megállapítását és beszedését is. Néhány nap alatt a magyar művészek eddig még soha nem tapasztalt széleskörű összefogása jött létre. Aláírásukkal arra kérik az előterjesztőket: vonják vissza a több mint tízezer előadót sújtó javaslatokat.
A petícióhoz a Szerzők Egyesülete és az Artisjus kezdeményezésére magyar zeneszerzők és szövegírók is csatlakoztak, kifejezve szolidaritásukat előadóművész kollégáikkal.
Az ismétlési jogdíj megszüntetése kizárólag a magyar színészeket, zenészeket, táncosokat fosztja meg e bevételi forrástól. A módosítás emellett semmissé tenné azt a nemzetközi sikert is, amivel az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület) a világon elsőként egy globális internetes zeneszolgáltatóval szemben elérte, hogy a magyar előadók felvételeit csak az egyesület engedélyével lehet használni. A tét több tízmillió stream (netes meghallgatás), és az ezek után az ugyancsak döntően magyar előadóknak járó jogdíj. A kimagasló siker eredményét a törvényjavaslat visszájára fordíthatná és a multinál hagyná a magyar művészeknek járó jogdíjat.
A nemzetközi kötelezettségeket is érintő módosító javaslat tartalmát a szakmai és érdekképviseleti szervezetek nem ismerhették meg előzetesen, így véleményüket sem tudták az országgyűléshez történő benyújtás előtt az előterjesztőkkel megismertetni.
Bánsági Ildikó színművész elfogadhatatlannak tartja, hogy jogoktól fosszák meg az előadóművészeket. „Az előterjesztők az alkotómunka értékét minősítik, amikor az előadónak kifizetett nagyon csekély, - évente átlagosan összesen 36 ezer forint - ismétlési jogdíjat túlzottnak tekintik. Ezzel nemcsak az alkotómunkát, hanem a közönséget is leértékelik, azokat az embereket, akik többször is szívesen megtekintik a kimagasló művészi teljesítményét.”
Póka Egon zeneművész, a Kőbányai Zenei Stúdió művészeti szakképző iskola egyik alapítója és vezetője elmondta: „Nem értem az intézkedések okát, hiszen az ismétlési jogdíj, amely zenészeket, énekeseket is érint, nem jelentős összeg a felhasználók számára. Az internetes zenei jogdíjak eltörlése pedig végképp érthetetlen, hiszen ezt még csak most kezdték fizetni a felhasználók. A jogdíjösszegek igen szerények, így ezt nem lehet túlzó mértékűnek tekinteni, viszont az előadóművészek két jogát egyszerre veszik el, azaz „egy fürdővízzel két gyereket öntenek ki”.
Az ismétlési jogdíj intézményét 35 évvel ezelőtt harcolták ki a magyar előadóművészek, 10 évvel később pedig a magyar parlament törvénybe is iktatta. Az évtizedek óta mindenki számára elfogadható módon működő ismétlési jogdíj jó az előadóművészeknek és jó a televízióknak is, mivel az ismétlések révén az új műsorok árának töredékéért jutnak garantáltan sikeres produkciókhoz. Egyébként a két nagy kereskedelmi televízió, a TV2 és az RTL Klub ezen a jogcímen soha nem fizetett jogdíjat. A 2018-as jogdíjkifizetés során az MTVA 150 millió forint jogdíj fizetése mellett csaknem ötezer műsort, 218 ezer műsorpercet ismételt meg, az egy percre jutó jogdíj mértéke 695 Ft volt.
Kapcsolódó cikkek
- Álláskeresés mobiltelefonnal
- Tévés ismétlési jogdíjak
- Idén is diákújságírókat díjazott a Telenor és a DUE Médiahálózat
- Nehéz csillapítani információéhségünket, ha egészségünkről van szó
- Több tízmillió stream után kapnak pénzt a magyar előadók
- NMHH: tarol az okostelefonos életforma – nemcsak a fiataloknál
- A Magyar Telekom az egész országban gigabites hálózati képességet biztosítana
- Van kedvenc webáruházad?
- Netre edzett nagyszülők
- Telekom Wifi Extra: az intelligens wifi rendszer
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.