Prim Hírek

Márciusban még alig-alig volt érzékelhető a nyomdaiparban a koronavírus megjelenése Magyarországon, a karanténhelyzet miatt viszont áprilisban már sorra mondták vissza a megrendelők a megbízásaikat, és hirtelen a felére esett vissza a gyártás. 

Varga Szilárd, a Pauker Nyomda kereskedelmi igazgatója arról beszélt: cégüknél májusban már javultak a számok. Mint mondta, folyamatosan azon ötleteltek és gondolkoztak, hogyan tudják hatékonyabbá tenni a munkájukat, pályáztak és beruháztak is, valamint felmérték, hogyan tudnak a célpiacnak olyan többletet adni, ami miatt rájuk esik a partnerek a választása.

Varga Szilárd

„Sikerült megtalálnunk azokat a pontokat, ahol nyomdaigény jelentkezett, és volt fizetőképes kereslet. Ez két szektort jelentett. Az egyik a már meglévő büdzsével rendelkező könyvkiadók és múzeumok, akik a félretett keretből kinyomtattatták kiadványaikat, köteteiket. A másik a csomagolóanyag-gyártás, ami a járvány alatt még inkább felértékelődött; az ételektől a kézfertőtlenítőkig sok termék volt, amit be kellett csomagolni” – magyarázta, hozzátéve, hogy idővel visszatértek azok a partnereik is, akik korábban visszavették a példányszámot, terjedelmet, esetenként teljesen leállították a kiadást.

Varga Szilárd szerint a digitális gyártás 80-90, akár 100 százalékban visszaesett, hiszen a rendezvények elmaradtak, nem kellettek olyan mennyiségben molinók, névkártyák, névkitűzők, de mostanra szinte a márciusi példányszámban gyártják ezeket is.

Az olcsó füzeteket keresték a családok

Alapvetően az iskolaszezonra készülve nem volt olyan felfokozott várakozás, mint a korábbi években, ugyanakkor a nyelviskolák és a felnőttképzési intézmények a járvány alatt is megtartották a lelkesedésüket, és normális ütemben zajlott a könyvkiadás. 

A Pauker Nyomda kereskedelmi igazgatója szerint naptárak, határidőnaplók, füzetek és füzetborítók ugyanúgy készültek, és sok olyan partnerük volt, aki bízott abban, hogy előbb-utóbb visszatér az iskolákba is a személyes jelenlét.

„Becsléseim szerint így is 40 százalékkal estünk vissza az iskolakezdéshez kapcsolódó termékek esetén. Ez részben azért történt, mert kevesebb volt a megrendelés, részben pedig azért, mert magasabb minőséget gyártunk, a vásárlók pedig az olcsóbb termékeket keresik” – értékelt a szakember.

Van jövője a nyomdaiparnak

A nyomdaipar egészéről szólva Varga Szilárd arról beszélt, hogy 2004-ben, 2010-ben és 2015-ben is temették már a nyomdaipart, mégis vannak olyan szegmensek, amelyekben növekszik a gyártás. A koronavírus-járványból való kilábalás pedig erre csak ráerősít.

„Elég nagy a nyomás a marketingügynökségeken, hogy a digitális tartalmak felé forduljanak, de a nyomdaipar nem fog egyik napról a másikra megszűnni. Az interneten nagy a zaj, egyre több megrendelőtől halljuk, hogy hiába költ online, nem térül meg. Az online és az offline piacnak is megvan a helye, keverni is lehet a kettőt, sőt, érdemes is, de hogy melyik a legjobb, azt csak az adott szektor célpiaca tudja eldönteni” – mondta.

Mint fogalmazott, ők azért tudták ezt a járványt túlélni, mert van egy nagyon biztos megrendelői állományuk, és volt alap, amire tudtak építkezni. A kollégáik 25 százaléka több mint 10 éve velük van, megrendelői szinten pedig ugyanez az arány, így tudták elérni, hogy az elmúlt 4 évben egymilliárd forinttal nőtt az árbevételük. Eredményességüket pedig jól mutatja, hogy tavaly jubiláltak és átvehették a tizedik Superbrands díjukat.

„A kiadványok előkészítésébe, a kötésekbe, a nyomtatásba és minden munkafolyamatba nagyon sok energiát teszünk, hogy a lehető legjobbat tudjuk nyújtani. Egyedi felületkezeléseket alkalmazunk, személyre szabjuk a kiadványokat és folyamatosan kommunikálunk az ügyfelekkel. Különlegességünk, hogy a Magyar Postával kötött egyedi megállapodásunk alapján nemcsak gyártjuk, hanem el is juttatjuk partnereink címzett kiadványait a vásárlóiknak, legyen szó katalógusról, magazinról vagy levélről. Hogy ki tudta túlélni ezt az időszakot a nyomdaiparban, azon múlik, hogy ki mennyire tudott fejleszteni és mennyire pánikolt be” – zárta szavait Varga Szilárd.