Nem megtévesztő a Facebook ingyenes közösségi médiaként való reklámozása
A Kúria nemrégiben nyilvánosságra hozott ítéletében pontot tett annak a vitának a végére, hogy a Facebook magát ingyenesnek hirdető gyakorlata jogsértő-e. A taláros testület korábban közzétett döntése ugyanis hatályában fenntartotta a Fővárosi Törvényszék azon ítéletét, amely megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2019 decemberében hozott, jogsértést megállapító és 1,2 milliárd forintos bírságot kiszabó határozatát.
Az ügy előzménye az volt, hogy a GVH 2016 októberében versenyfelügyeleti eljárást indított a Facebook Ireland Ltd-vel szemben, mivel a Facebook a nyitóoldalán és súgóközpontjában 2010-től kezdve olyan állításokat tett közzé, amelyek ingyenesként hirdették a közösségi portál szolgáltatásait.
A Facebook (ún. zéró áras) üzleti modelljének lényege az, hogy a portál használatáért nem kell fizetni, azonban a felhasználók érdeklődéséről, viselkedéséről, vásárlási szokásairól részletes adatokat gyűjtenek. A Facebook ezen adatok birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfelei részére, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz. A GVH azt vizsgálta, hogy ebben az üzleti modellben az ingyenességre vonatkozó állítások megtévesztik-e a fogyasztókat arra tekintettel, hogy bár a fogyasztók valóban nem fizetnek pénzbeli ellenértéket a portál szolgáltatásaiért, azonban adataikat átadják és pénzben kifejezhető hasznot hoznak a platformnak.
A GVH az eljárást lezáró határozatában jogsértőnek találta a Facebook gyakorlatát. A hatóság abból indult ki, hogy a fogyasztók az ügyleti döntéseik meghozatalakor (tehát akkor, amikor például a platformra belépnek, regisztrálnak. Facebook profilt hoznak létre, aktivitást fejtenek ki a platformon stb.) nem voltak tisztában azzal, hogy ez egy piaci alapon nyújtott szolgáltatás, amit nem minden kötelezettség vagy elköteleződés nélkül használhatnak. A GVH szerint az ingyenesség kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben a Facebook által nyújtott szolgáltatás egyértelmű ellenértéke a fogyasztó részéről átadott személyes adat, illetve a fogyasztók felhasználói aktivitása is, ugyanis fontos piaci szempontból, hogy a fogyasztó mit kedvel, mit követ, mit és hogyan fogyaszt a felhasználó platformján keresztül. A Facebook részére akkor válnak pénzzé a megadott adatok, amikor a hirdetők kereskedelmi gyakorlatot tesznek közzé a weboldalon, tehát a fogyasztók adatai a Facebook számára közvetlen hasznot jelentenek. A GVH szerint ezért a szolgáltatást nem lehet ingyenesként hirdetni. A hatóság a jogsértés megállapítása mellett 1,2 milliárd forint bírságot is kiszabott.
“A GVH Facebook ügyben kifejtett megközelítése nagyon újszerű volt és sok szakmai vitát szított a szakemberek körében azzal, hogy az ingyenesség fogalmát lehet-e ilyen széleskörűen értelmezni” – emelte ki dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Iroda partnere. Nem volt meglepetés, hogy a Facebook megtámadta a határozatot. Ennek eredményeként mind a Fővárosi Törvényszék, mind a Kúria kimondta, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat nem volt jogsértő.
A Kúria a héten közzétett ítéletében azt a kérdést vizsgálta részletesen, hogy a Facebook ingyenes állítása megtévesztette-e a fogyasztókat annak tükrében, hogy a platform a fogyasztó hozzájárulásával átadott személyes adatokat úgy adja tovább üzleti partnereinek, hogy ezzel a fogyasztó célzott, személyre szabott hirdetést kap.
A Kúria szerint az, hogy a fogyasztó árat vagy díjat fizet a szolgáltatásért, a fogyasztó szemszögéből azt jelenti, hogy a szolgáltatás nem mentes a pénzügyi vagy egyéb ellenszolgáltatástól. Ingyenesség alatt tehát a szöveg kontextusától függően azt kell érteni, hogy a fogyasztónak nem kell a szolgáltatásért pénzbeli ellenértéket fizetnie, vagy a fogyasztó nem szenved más érdemi hátrányt a szolgáltatás igénybevételekor.
A Kúria szerint jelen ügyben a fogyasztóknak sem pénzbeli ellenértéket nem kellett fizetniük a Facebook szolgáltatásaiért, sem pedig hátrány nem érte őket a szolgáltatás igénybevételekor. A bíróság abból indult ki, hogy a fogyasztók a Facebookra történő regisztráláskor elfogadják az adatkezelési szabályzatot és az általános szerződési feltételeket, így tisztában vannak azzal, hogy adatokat adnak át és kifejezett hozzájárulást adnak az átadott adatok kezeléséhez. A Kúria szerint a fogyasztó számára teljesen közömbös az, hogy később a Facebook több fogyasztó személyes adatainak kezelésével és átadásával üzleti partnereitől pénzben kifejezhető ellenszolgáltatáshoz jut. A fogyasztót ugyanis ezáltal közvetlenül a szolgáltatóval fennálló jogviszonyból érdemi hátrány nem éri.
Összességében tehát a Kúria nem tartotta a fogyasztókat megtévesztő gyakorlatnak azt, hogy a Facebook ingyenesként hirdette magát.
„A kúriai döntés meghozatalával egy nagyon hosszú és igen ellentmondásos vita végére került pont. A GVH azon megközelítése, hogy egy szolgáltatás nem lehet ingyenes, ha a fogyasztók adataikkal fizetnek az adott szolgáltatásért, nem volt egyedi, hiszen számos más országban is sor került hasonló megközelítés alkalmazására és jogsértés megállapító határozatok meghozatalára. A kúriai döntés azonban egyértelművé teszi, hogy ez az újszerű megközelítés túlságosan kitágítja a jelenlegi jogszabályi kereteket, ezért nem fogadható el. A mostani ítélet nagy segítség más online platformok hasonló állításainak megítélésében.” – mondta el dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.
Kapcsolódó cikkek
- Hogyan tudunk a múlt tanulmányozásával felkészülni az IT jövőjére?
- Ételkiszállítók oldalait vizsgálta a GVH
- Az idősek a kitettebbek a kibertámadásoknak
- HR digitalizáció a pandémia után: globális toborzás és virtuális irodák
- Okosszemüveget dobott piacra a Facebook és a Ray-Ban
- Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében van?
- Felhő alapú üzletmenet folytonossági kockázataink, avagy mit kell megtanulnunk a Facebook leállásból!
- Újabb felhős ERP érhető el a magyar cégekre szabva
- DORA rendet tesz a pénzügyi kibertérben
- Ezek a beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartás adatvédelmi alapszabályai
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.